Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-167

167. országos ülés 1902 de házat, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Helyeslés a szélsobalaldalon. Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) Elnök: A képviselő urnak a házszabályok szerint joga van a házhoz e kérdést intézni, miután az interpelláczióra kitűzött idő, félhárom, már egy rövid negyedóra múlva itt van, (Helyeslés !) Ennek folytán azt hiszem, a ház beleegyezik, hogy a képviselő ur beszédét holnap mondhassa el. (Helyeslés.) Most pedig áttérünk az interpellácziókra. Itt azonban megjegyzem, hogy a ház szombati ülésén Benedek János képviselő ur a bonvédelmi miniszterhez intézendő interpelláczióját a mai napra halasztotta, de ma szMes volt engem arról értesíteni, hogy interpelláczióját visszavonja. E szerint csak Babó Mihály képviselő ur fogja interpelláczióját beterjeszteni a csongrádmegyei állami népiskolai tanitók ügyében a miniszterelnökhöz, mint belügyminiszterhez. Kérem tehát Babó képviselő urat, szíveskedjék interpelláczióját megkezdeni. Babó Mihály: T. képviselőház ! A csongrádi és tápéi választókerület is az általános választások alkalmával képviselőket küldött a házba. Azonban a mint méltóztatnak tudni, a királyi kúria e választásokat mindkét kerületben megsemmisítette, sőt a kúriai bíráskodásról szóló törvény értelmében megkereste a t. házat az iránt, hogy a két kerület választójogának felfüggesztése tárgyában intézkedjék. A megejtett vizsgálat után kimondotta e ház többsége, hogy a csongrádi választókerület képviselőküldési joga felfüggesztetik azért, mert ott nagymérvű etetés és itatás történt. Csongráddal szemben tehát a legszigorúbb ítélet alkalmaztatott, a mely választókerületet csak érhet. És mi következik ebből, az, hogy minden választókerületben nagyon meggondolandó és megfontolandó, hogy a választások tisztasága minden tekintetben és irányban megőriztessék, fentartassék és megvédessék. S ha a választók által elkövetett visszaélések jogot és okot szolgáltattak arra, hogy egy választókerület választójogától megfosztassák, akkor azt gondolom, hogy még inkább kell, hogy okot szolgáltasson erre az, hogyha hMatalos körök, hMatalos egyének követtek el a választási szabadsággal szemben olyan visszaélést, a melyet a törvény tilt, (Ügy van! a, szélsöbalóldalon.) és sokkal nagyobb erkölcsi súlylya 1 esik a latba és a felelőség szempontjából beszámítás alá az, hogyha hMatalos egyének, hMatalos testületek, szóval bMatalos hatalom érvényesül jogellenesen a választók szabad elhatározásával szemben. (TJgy van! a szélsöbalóldalon.) Azt gondolom, hogy ez a kijelentésem az igen t. miniszterelnök ur, mint belügyminiszter által ismételve hangoztatott annak az intencziónak, a mely szerint ő a választások tisztaságát kívánja és óhajtja megvédelmezni, teljesen megfelel, és én azt hiszem, hogy csak szolgálatot teszek magának a miniszterelnök urnak is interpellácziómmal, midőn egy olyan körülményre hMom fel a figyelmét, a meKIPVH. NAPLÓ. 1901 1906, IX. KÖTET. •czember 10-én, szerdán. 409 lyet, ha ő tudomásul vesz, — mert hiszen fölteszem, hogy eddig nem volt tudomása róla, és azért nem intézkedett, — akkor intézkedni fog olyan irányban, hogy igenis a törvény rendelkezései, az ő intencziói, és általában a választópolgárok véleménynyilvánításának szabadsága minden tekintetben megóvassanak és megvédelmeztessenek. (Elénk helyeslés a szélsöbalóldalon.) Én tehát minden bővebb, részletesebb indokolás nélkül egy interpellácziót intézek az igen t. miniszterelnök ur, mint belügyminiszterhez, a mely a következőleg szól: (Halljuk! Halljuk !) »Van-e tudomása a t. miniszterelnök urnak, mint belügyminiszternek arról, hogy a csongrádmegyei állami elemi néptanítók egy része a kir. tanfelügyelő és a politikai hatóság által jogtalan befolyásolásnak, zaklatásnak, sőt némelyikük üldözésnek volt és van kitéve azért, mert ellenzéki politikai meggyőződését követi; — s ha van, elrendelte-e ezen ügyben a vizsgálatot, s mily eredményt állapított az meg ? Ha nincs tudomása a belügyminiszter urnak, szándékozik-e ez ügyben sürgős vizsgálatot eszközöltetni, s a jogosulatlan pressziót, zaklatást és üldözést kész-e megszüntetni, s fog-e gondoskodni arról, hogy az állami tanitók politikai meggyőződésük miatt semmi tekintetben ne háborgattassanak s azok, a kik velük szemben a jogtalan eljárást alkalmazták, felelőségre vonassanak? (Elénk helyeslés a szélsöbalóldalon.) T. ház! A magyar nemzeti állam kiépítése szempontjából a t. kormány, különösen a t. közoktatásügyi miniszter ur nagy anyagi áldozatokat szokott arra a czélra kérni, hogy nemzetiségi vidékeken állami iskolák állíttassanak fel abból a szempontból, hogy ott a »nemzet. napszámosai« névvel czimzett és megbecsült tanítók a magyar nemzeti állam kiépítése érdekében azokat a felette fontos feladatokat, a melyek a tanítókra e tekintetben hárulnak, teljesítsék. Ha ez áll, t. ház, hogy ebben az irányban az; áldozatot megtagadni nem lehet és nem szabad, a mint hogy áll is, és soha sem tagadtatott meg a kormánytól az e czélra kért anyagi áldozat, hanem megadattak az eszközök arra, hogy ezt a czélt szolgálhassa: akkor, azt gondolom, joggal várja el mindenki azt, hogy a nem nemzetiségi vidékeken is azok a tanitók, a kik hMatva és kötelezve vannak arra, hogy a jövendő nemzedék szMébe a honszeretet magvait beplántálják, mindennemű oly pressziótól, a mely feladataik megvalósításában, nemes hMatásuk teljesítésében és a haza ügyének kívánatos szolgálatában őket meggátolja, meg legyenek óva; azok utjokból eltávolíttassanak. A nélkül, hogy színezni akarnám azokat az állapotokat, a melyek Csongrád megyében uralkodnak; a nélkül, hogy a lapokban, különösen az ottani vidéki lapokban felsorolt temérdek sérelmet itt előterjeszteni akarnám, kérem az igen t. miniszterelnök urat, hogy a megnyugtató választ azon irányban, a mint kérdésemet 52