Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-167

167. országos ülés 1902 de házat, méltóztassék megengedni, hogy beszédemet holnap mondhassam el. (Helyeslés a szélsobalal­dalon. Halljuk! Halljuk ! a jobboldalon.) Elnök: A képviselő urnak a házszabályok szerint joga van a házhoz e kérdést intézni, miután az interpelláczióra kitűzött idő, félhárom, már egy rövid negyedóra múlva itt van, (Helyes­lés !) Ennek folytán azt hiszem, a ház beleegye­zik, hogy a képviselő ur beszédét holnap mond­hassa el. (Helyeslés.) Most pedig áttérünk az interpellácziókra. Itt azonban megjegyzem, hogy a ház szombati ülésén Benedek János képviselő ur a bonvédelmi miniszterhez intézendő interpel­láczióját a mai napra halasztotta, de ma szMes volt engem arról értesíteni, hogy interpelláczió­ját visszavonja. E szerint csak Babó Mihály képviselő ur fogja interpelláczióját beterjeszteni a csongrádmegyei állami népiskolai tanitók ügyé­ben a miniszterelnökhöz, mint belügyminiszterhez. Kérem tehát Babó képviselő urat, szíveskedjék interpelláczióját megkezdeni. Babó Mihály: T. képviselőház ! A csongrádi és tápéi választókerület is az általános válasz­tások alkalmával képviselőket küldött a házba. Azonban a mint méltóztatnak tudni, a királyi kúria e választásokat mindkét kerületben meg­semmisítette, sőt a kúriai bíráskodásról szóló törvény értelmében megkereste a t. házat az iránt, hogy a két kerület választójogának fel­függesztése tárgyában intézkedjék. A megejtett vizsgálat után kimondotta e ház többsége, hogy a csongrádi választókerület képviselőküldési joga felfüggesztetik azért, mert ott nagymérvű etetés és itatás történt. Csongráddal szemben tehát a legszigorúbb ítélet alkalmaztatott, a mely vá­lasztókerületet csak érhet. És mi következik ebből, az, hogy minden választókerületben nagyon meggondolandó és megfontolandó, hogy a válasz­tások tisztasága minden tekintetben és irányban megőriztessék, fentartassék és megvédessék. S ha a választók által elkövetett visszaélések jogot és okot szolgáltattak arra, hogy egy választókerü­let választójogától megfosztassák, akkor azt gon­dolom, hogy még inkább kell, hogy okot szol­gáltasson erre az, hogyha hMatalos körök, hMatalos egyének követtek el a választási sza­badsággal szemben olyan visszaélést, a melyet a törvény tilt, (Ügy van! a, szélsöbalóldalon.) és sokkal nagyobb erkölcsi súlylya 1 esik a latba és a felelőség szempontjából beszámítás alá az, hogyha hMatalos egyének, hMatalos testületek, szóval bMa­talos hatalom érvényesül jogellenesen a válasz­tók szabad elhatározásával szemben. (TJgy van! a szélsöbalóldalon.) Azt gondolom, hogy ez a kijelentésem az igen t. miniszterelnök ur, mint belügyminiszter által ismételve hangoztatott an­nak az intencziónak, a mely szerint ő a válasz­tások tisztaságát kívánja és óhajtja megvédel­mezni, teljesen megfelel, és én azt hiszem, hogy csak szolgálatot teszek magának a miniszter­elnök urnak is interpellácziómmal, midőn egy olyan körülményre hMom fel a figyelmét, a me­KIPVH. NAPLÓ. 1901 1906, IX. KÖTET. •czember 10-én, szerdán. 409 lyet, ha ő tudomásul vesz, — mert hiszen föl­teszem, hogy eddig nem volt tudomása róla, és azért nem intézkedett, — akkor intézkedni fog olyan irányban, hogy igenis a törvény rendelke­zései, az ő intencziói, és általában a választó­polgárok véleménynyilvánításának szabadsága minden tekintetben megóvassanak és megvédel­meztessenek. (Elénk helyeslés a szélsöbalóldalon.) Én tehát minden bővebb, részletesebb indoko­lás nélkül egy interpellácziót intézek az igen t. miniszterelnök ur, mint belügyminiszterhez, a mely a következőleg szól: (Halljuk! Halljuk !) »Van-e tudomása a t. miniszterelnök ur­nak, mint belügyminiszternek arról, hogy a csongrádmegyei állami elemi néptanítók egy ré­sze a kir. tanfelügyelő és a politikai hatóság által jogtalan befolyásolásnak, zaklatásnak, sőt némelyikük üldözésnek volt és van kitéve azért, mert ellenzéki politikai meggyőződését követi; — s ha van, elrendelte-e ezen ügyben a vizsgála­tot, s mily eredményt állapított az meg ? Ha nincs tudomása a belügyminiszter ur­nak, szándékozik-e ez ügyben sürgős vizsgála­tot eszközöltetni, s a jogosulatlan pressziót, zaklatást és üldözést kész-e megszüntetni, s fog-e gondoskodni arról, hogy az állami tanitók poli­tikai meggyőződésük miatt semmi tekintetben ne háborgattassanak s azok, a kik velük szemben a jogtalan eljárást alkalmazták, felelőségre vo­nassanak? (Elénk helyeslés a szélsöbalóldalon.) T. ház! A magyar nemzeti állam kiépítése szempontjából a t. kormány, különösen a t. közoktatásügyi miniszter ur nagy anyagi áldo­zatokat szokott arra a czélra kérni, hogy nem­zetiségi vidékeken állami iskolák állíttassanak fel abból a szempontból, hogy ott a »nemzet. napszámosai« névvel czimzett és megbecsült taní­tók a magyar nemzeti állam kiépítése érdeké­ben azokat a felette fontos feladatokat, a melyek a tanítókra e tekintetben hárulnak, teljesítsék. Ha ez áll, t. ház, hogy ebben az irányban az; áldozatot megtagadni nem lehet és nem szabad, a mint hogy áll is, és soha sem tagadtatott meg a kormánytól az e czélra kért anyagi ál­dozat, hanem megadattak az eszközök arra, hogy ezt a czélt szolgálhassa: akkor, azt gon­dolom, joggal várja el mindenki azt, hogy a nem nemzetiségi vidékeken is azok a tanitók, a kik hMatva és kötelezve vannak arra, hogy a jövendő nemzedék szMébe a honszeretet magvait beplán­tálják, mindennemű oly pressziótól, a mely feladataik megvalósításában, nemes hMatásuk teljesítésében és a haza ügyének kívánatos szol­gálatában őket meggátolja, meg legyenek óva; azok utjokból eltávolíttassanak. A nélkül, hogy színezni akarnám azokat az állapotokat, a melyek Csongrád megyében uralkodnak; a nélkül, hogy a lapokban, különö­sen az ottani vidéki lapokban felsorolt temérdek sérelmet itt előterjeszteni akarnám, kérem az igen t. miniszterelnök urat, hogy a megnyug­tató választ azon irányban, a mint kérdésemet 52

Next

/
Oldalképek
Tartalom