Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-167

408 167. országos ülés 1902 deczember 10-én, szerdán. mint mondtam — anyagilag el fog pusztulni, akkor megszűnik a birodalom nagyhatalmi állása is. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A kormánynak kétségen kívül legelső feladata az volna, hogy előterjesztéseket tegyen a koronának és kapaczitálja a koronát arra, hogy az önálló vámterület életbeléptetésére vonatkozó élőintézkedésekre a szankcziót megadja. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Én nem állitom azt, t. ház, nem is állítja — gondolom — senki sem, hogy a külön vámterületet rögtön be lehet hozni. Hiszen az nagy rázkódtatásokkal járna és ép azért hosszabb előkészületeket igényel. De be lehetne hozni és be lehet hozni kétségen kívül 1907-ig, mikor különben is a többi szerződések is lejárnak. A t. kormánynak ez volna mindenesetre elsőrendű kötelessége, mert különben Magyarország abból a bajból, a melyben vagyunk, kibontakozni nem fog. Én legalább a kibontakozásnak sem útját, sem módját másképen nem látom. Sajnálkozással látom ezekre nézve a t. miniszter urnak épen a múltkori nyilatkozatát, mely nekünk még csak reményt sem nyújt arra, hogy ő abban az irányfáradozni hajlandó volna. De meg vagyok győződve, hogy a mostani állapotokat továbbra ugy, a mint vannak, fentartani nem lehet. Mutatja ezt a 35 éves múlt, mert Magyarország anyagi tekintetben 35 év előtt, még a 67-es kiegyezés előtt, egész más helyzetben volt, mint van jelenleg. (Ügy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Hogy az országban van haladás, azt kétségbevonni nem lehet. Hiszen, t. ház, a világ sohasem áll meg, a világ mindig forog, mozog és halad. Még a Bach-rendszer alatt is, a mely pedig nem tartott 35 évig, hanem csak 10 esztendeig, volt hazánkban haladás és pedig nagy haladás. Hát hogyne lett volna 35 év alatt, mikor pedig már sokkal szabadabban mozgunk. Volt tehát haladás, és lesz is mindig, mert hisz a világ mindig halad. De anyagi tekintetben nem hogy előbbre mentünk volna, hanem még hátra mentünk, és pedig ijesztő mérvben. Hiszen látjuk, t. ház, hogy mikor a kiegyezés Ausztriával megtörtént, Magyarországnak nem volt egy üllérnyi államadóssága sem, kMévén azt az államadósságot, melyet Magyarország az osztrák államadósságból az osztrákokkal való megegyezés értelmében magára vállalt. És most, mióta a 67-es kiegyezés megköttetett, 2200 millió forint, és nem korona a mi államadósságunk. De nemcsak államadósság, hanem magánadósság is nyomja ezt az országot. A jelzálogos adósság, a mely 1867 előtt alig volt, ma már horribilis összegre rug. S vegyük ehhez a váltóadósságot is (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) és megvan a mai helyzet képe: látjuk azt a rombolást, a melyet a mostani állapot a nemzeten ejt. (Igaz! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) Magyarországból, ebből a többi államokhoz képest gyér népességű országból , ezelőtt nem vándorolt ki senki, hanem inkább bevándoroltak Magyarországba. Kossuth Ferencz: Extra Hungáriám non est vita! Gr. Benyovszky Sándor: Ma már az utolsó évtized alatt Amerikába kMándoroltak számát 700.000-re számítják; és hiszem is, hogy ebben túlzás nincs, mert hisz, a kik a Felvidéken utaznak, azok egész falvakat, egész városokat néptelenül találtak, mert azok munkabíró népe mind kMándorolt. Ebből tehát haszon bizonyára senkire sem származik, csak nagy nyomoraság ered ebből a csapásból. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Ezeket az állapotokat tovább tűrni nem lehet. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ezért ennek a pártnak mindenesetre kötelessége, hogy Magyarországnak legalább gazdasági függetlenségét kMívja. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez nem is ellenkezik az 1867-es állásponttal ; sőt ugy tudom, hogy nagyon sok t. képviselőtársam mellettem azt mondja, hogy 84 olyan tagja van a t. többségnek, a kik programmbeszédekben az önálló vámterület mellett nyilatkoztak. Thaly Kálmán: De nem követik ám Zichy Jenő példáját! Gr. Benyovszky Sándor: És ez nem is alterálná Ausztriának nagyhatalmi állását, sőt ellenkezőleg; Ausztria csak akkor lehetne igazán nagyhatalom, ha erős, önálló és független Magyarországgal állhatna szerződéses viszonyban. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Szegény országból, oly országból, a melynek népe elszegényedik, nagyhatalom nem lehet soha, mert annak az államnak, a mely nagyhatalom akar lenni, első sorban gazdagnak kell lennie. Ez a nagyhatalmi állásnak első feltétele, attribútuma. És ismétlem, meg vagyok győződve, hogy ha a t. miniszterelnök ur odafent, irányadó helyeken, ilyen értelemben előterjesztéseket tenne, ezek mindenesetre sikerrel és eredménynyel járnának. MMel azonban sajnálkozással látom és tapasztalom, hogy a t, miniszterelnök ur ebben az irányban nemcsak hogy lépéseket nem tesz, de tenni egyáltalában nem is akar és az önálló vámterület felállításának még csak reménységét sem nyújtja nekünk, azért az ő kormányának az indemnityt meg nem szavazhatom. (Mérik helyeslés a szélsöbaloldalon.) Major Ferencz jegyző: Uray Imre! Uray Imre: T. ház! Tavaszszal is épen abban a helyzetben voltam, a melyben most, hogy t, i. utoljára maradtam beszédemmel. Ennek következménye aztán az volt, hogy még négy órakor is együtt kellett lennie a háznak, mert beszédemet be nem fejezhettem. Most még alig egynegyed óra van hátra, a mely idő alatt nem mondhatom el azokat, a miket el akarok mondani, a mennyiben az igen t. elnök ur az ülés elején kijelentette, hogy félhárom órakor terjesztendő elő az interpelláczió. Kérem tehát a t.