Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-167

167, országos ütés 1902 deczember 10-én, szerdán. 407 teljesen ki fognak szorulni, (Ugy van ! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ausztriára nézve, a mint már jeleztem, ez csak előnynyel jár, mert ők nyersterményeket nem exportálnak, hanem ellenkezőleg importáinak, nagyon természetes tehát, hogy érdekük az, hogy a nyersterményeket minél olcsóbban importálhassák és megvehessek. És ha kiszorítják a német gyártmányokat, ez megint csak Ausztria érdeke, mert ennek az ő iparosaik veszik hasznát. így tehát egy Németországgal való vámháboruban Ausztria minden tekintetben csak nyerhet, Magyarország pedig minden tekintetben csak veszíthet. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Sőt, a mi még a mezőgazdákat illeti, azok a porosz agrárvámok behozatala folytán teljesen tönkre fognak menni. Épen azért a kormánynak az volna első sorban a kötelessége, hogy a külön vámterületet életbeléptessék. Hiszen Magyarországnak az önálló vámterülethez kétségbevonhatatlan joga van ; ezt a jogot a 67-iki törvényhozás nemcsak nem konfiskálta, hanem világosan fentartotta. Én nem értem a t. kormánynak azon eljárását, hogy egyáltalában annyira idegenkedik, annyira fázik az önálló vámterület életbeléptetésétől. Hiszen, t. ház, sokan hMatkoznak Ausztriára és azt mondják: hja, Bécs az oka, a bécsi irányadó körök nem engedik ezt meg, mert féltik a birodalomnak nagyhatalmi állását. Ez, t. ház, egy egészen helytelen és téves állítás és téves felfogás. Mert mi képezi egy birodalom nagyhatalmi állásának alapját ? Természetes, hogy első sorban a népek egyetértése és másodsorban a népek anyagi jóléte. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Hogy lehet már most egy állam nagyhatalom, a melynek népei egymással háborúban vannak? És hogy lehet egy állam nagyhatalom, mikor annak az államnak legnevezetesebb, legjelentékenyebb része — értem ezalatt Magyarországot — rövid idő alatt, ha vámközösségben marad Ausztriával, tönkre fog menni? (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Egy állam, a melynek népessége anyagi tekintetben elszegényedik, elpusztul, tönkre megy, nagyhatalmat sohasem képezhet, (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Azonkívül nem kellene a t. kormánynak megfeledkeznie arról sem, hogy hiszen Magyarország és Ausztria között egészen 1850-ig vámsorompók állottak fenn. (Ugy van! Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Lengyel Zoltán: Az osztrákoknak voltak azok hasznosak! Gr. Benyovszky Sándor: Igen, nekik voltak hasznosak, de a sorompók megvoltak és másképen is lehetett volna a dolgot intézni. , Én csak arra akarok hMatkozni és azt akarom kimutatni, hogy mikor vámsorompók voltak, Ausztria már akkor is nagyhatalom volt. Hiszen az, hogy Ausztria nagyhatalom, ez nem 1850-től, a vámsorompók eltörlésének idejétől datálódik, mert Ausztria és Magyarország évszázadokon át nagyhatalom volt. Uray Imre: Igaz! De nem félt tőle senki sem! (Derültség a szélsobaloldalon.) Gr. Benyovszky Sándor: Azt sem ugy kell venni, hogy pl. ha a mi régi vágyunk, óhajunk végre-valahára teljesedésbe menne: azaz Magyarország birtokába jutna a külön, önálló vámterületnek, azt mi arra használnók fel, hogy vámháboruba bocsátkozzunk Ausztriával, hogy megkezdjük Ausztriával a vámháborut: sőt ellenkezőleg, hiszen a mi érdekünk azt diktálja, hogy a szomszédos államokkal mindenkor a jó viszonyt és a jó egyetértést lehetőleg fentartsuk, (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) De az osztrákok részéről sem tételezhető fel a vámháboru. Hiszen azzal ők maguknak ártanának, mert ők élelmi czikkeiket önmaguk drágítanák meg egyrészről, és másrészről, ha ők kitiltanák a magyar nyerstermények bevitelét Ausztriába, akkor mi szintén kitiltanók az osztrák iparczikkek és gyártmányok behozatalát, s akkor osztrák gyárosok és iparosok teljes és tökéletes tönkretételével végződnék a vámháboru. Azt tehát el sem lehet képzelni, hogy mi Ausztriával — et vice versa — vámháboruba keverednénk, mert hiszen mindkét államnak épen nem áll érdekében a vámháboru megkezdése, megindítása, sőt ellenkezőleg, mindkettőnek érdekében áll méltányos szerződések megkötése. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) De már most, t. ház, mégis kénytelen lesz a kormány — akarva, nem akarva — az önálló vámterület terére lépni. Hiszen ez az állapot, a mely Ausztria és Magyarország között ma fennáll, tovább fenn nem tartható; (Uqy van! a szélsőbaloldalon.) az osztrák viszonyok oly bonyolődottak, oly ziláltak, hogy ilyen viszonyok mellett a kormány magát odaát és ideát is sokáig fentartani képes nem lesz. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Egyáltalában, t. ház, a világon minden lejárja magát, a világon semmi sem örökéletű, semmi sem állandó, és ezt el lehet mondani a már úgyis csőd alá került 67-es kiegyezésre nézve is. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Hiszen látjuk, hogy csak hogyan, milyen mesterséges belélegzési szerekkel lehet ennek a múló életét ideig-óráig, csak rövid ideig, talán még egypár évig meghosszabbítani. (Ugy vanJ Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Kossuth Ferencz: Oxygént kell befújni! Gr. Benyovszky Sándor: Igen, ugy mesterséges utón és módon. A mi már most a t. kormányt illeti, a t. kormány mindezeket az adatokat megfontolhatná, megfigyelhetné és előterjesztést tehetne a koronának mindezekről sine ira et studio. Én nem vagyok képes elhinni, hogy a korona viselője, a ki kétségen kMül méltányos és igazságos férfiú, ezen jogos kívánalmakat teljesíteni vonakodnék, már csak a birodalom nagyhatalmi állására való tekintettel is. Mert ha a birodalom egyik féle —