Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-165

165. országos ülés 1902 deczember 6-án, szombaton, 345 csak 1907-ig köthetŐk.« Mit

v jelent ez, t. képviselőház ? Ez kettőt jelent. Én azt gondolom, hogy itt, hogy az önök kedvencz kifejezésével éljek, nem veszik tőlem rossz néven, ha azt állitom, hogy ezt azután józan észszel nem lehet másként magyarázni. Hát mit jelent? Kettőt jelent. Először, hogy 1903-on tul is lehet vámszövetséget kötni, mert az a szó »a mennyiben nem köthető 1903-ig « magyarul mást mégsem jelenthet, mint hogy 1903-on tul is köthető, ha 1903-ig nem köthető. Krasznay Ferencz: Az önálló vámterület alapján! Széll Kálmán miniszterelnök: Ugyan kérem, az önálló autonóm vámtarifa alapján? Micsoda ellenvetés ez ? (Derültség a jobboldalon.) Ez tehát az első, a mit a törvény jelent, ez annak a világos értelme. És mi a második? »Hogy szerződéseket lehet kötni.« Tehát a mennyiben 1903-ig, vagyis január elsejéig vámszövetség nem jön létre, mégis lehet szerződéseket kötni, mert az van mondva, »csak 1907-ig<? szabad kötni szerződéseket. Tehát lehet addig, de nem tovább. Ez magyarul igy áll, ez világos. Erre csak nem mondhatják, hogy én ezt máskép magyarázom, mert ha az ellenkezőjét mondják annak, amit én mondtam, akkor kitekerik a nyakát a törvény világos értelmének. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Ez az egyik. A másik az, hogy önök azt mondják, hogy a tarifa csak vámszövetséggel jöhet létre. No hát ez sem áll. (Mozgás és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Hát bocsánatot kérek, önöknek, ugy látszik, nagyon sok felvilágosítás kell. (Derültség a jobboldalon. Mozgás a szélsőbaloldalon.) A törvény 4. §-a mit mond? (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja, hogy (olvassa): »A külfölddel megkezdendő tárgyalások előtt az autonóm vámtarifa uj autonóm vámtarifával helyettesi tendő.« Már most önök azt mondják, hogy önálló vámtarifával. Hát bocsánatot kérek, mikor azt mondja a törvény: a régi tarifa helyettesítendő egy ujjal, még pedig a törvény szavai szerint olyannal, a mely »mindkét állam mezőgazdasági és ipari érdekeit egyaránt védi«, hát ez csak nem jelentheti az önálló vámtarifát, mert az önálló vámtarifában nekem semmi közöm az osztrák ipar érdekeihez. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) A törvény tehát itt megint világosan közös vámtarifát ért. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Kossuth Ferencz: Ezt én nem mondottam! Széll Kálmán miniszterelnök: Mindjárt oda jövök, a mit tetszett mondani! A törvény azt mondja, hogy 1903-on túl is lehet külföldi szerződéseket kötni 1907-ig, de fel kell cserélni előbb a mostani vámtarifát egy ujjal. Az a törvény tehát, a mely megköveteli, hogy a mostani autonóm vámtarifát fel kell cserélni egy ujjal, és a mely megengedi, hogy 1907-ig szerződést lehet kötni, az azt is megengedi, a mit feltételül kitűzött, hogy t. i. ezt az autonóm vámtarifát meg lehet csinálni vámszöKÉPTH. BAPLÓ. 1901 1906. IX. KÖTET. vétség nélkül is, miután megengedi, hogy vámszövetség nélkül is lehet szerződéseket kötni, mert a szerződés tárgyalása előtt a törvény előírja a vámtarifa kicserélését. Ez oly világos és logikus okoskodás, hogy ezt csak nem tagadhatja senki. De distingváljunk: nem szabad ez esetben szerződéseket kötni 1907-en túl. Már most tisztázzuk a kérdést. (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, nincsen magyarul értő ember, nincsen jurista, a ki ezt a kérdést másképen tudná bizonyítani. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Igenis kijelentem, más módon, mint vámszövetség alapján hosszabb szerződést, mint 1907-ig terjedőt, nem szabad kötni; 1907-ig azonban, — állítom, — vámszövetség nélkül is: a mai alapon, viszonosság alapján szabad szerződést kötni; és szabad a tarifát ujjal kicserélni. Most én mondom: Van-e magyarul értő ember, és józanul gondolkodó jogászember, a ki jóhiszemüleg másképen magyarázza a törvényt? KrasznA Ferencz: Ha akad kMel. Széll Kálmán miniszterelnök: Ezt azonban önök nem teszik hozzá, csak a közbeszóló képviselő ur. Az más kérdés, hogy általában lehet-e a külfölddel szerződést kötni, Nem is épen azért volt ez a törvénybe bevéve, hanem azért a nagy czélért, hogy összeessenek a lejáratok, s hogy egyszer már az ország törvényben mondja ki ezt az elvet. A terminusok ezen összeesésében látom én a vívmányt, a mit önök annyiszor leszólnak és kifiguráznak, pedig nincs igazuk, mert ez egy nagy vívmánya ennek a törvénynek — önök maguk is hMatkoznak rá, mikor önöknek hasznos és szolgálatot tesz — olyan vívmánya, a mely egyszer és mindenkorra megállapitja azt, a mi az országnak egyik legnagyobb érdeke, hogy t. i. a vámszövetség határideje együtt jár le a nemzetközi szerződések határidejével. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Ez tehát önök szerint is helyes; de minden konzekvencziát méltóztassék a törvényből levonni, ugy, a mint én teszem és tenni kell, a mint az előbb mondottam. (Mlenmondások a szélsőbaloldalon.) Nem mondottam, hogy ilyen rövid szerződések ezen az alapon köttetni fognak, de elvileg igy lehet, azt nem lehet tagadni. A törvény tehát egészen ellenkezőleg szól, mint a hogy Kossuth Ferencz t. barátom azt fejtegette. (Igaz! Ugy van! a jolboldalon. Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) Ezt akartam bizonyítani és erre már elmondhatom, hogy bizonyításom napfénynél tisztább. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) De még egy kijelentést kell tennem. Kossuth Ferencz t. képviselőtársam most azt mondja, hogy mondjam én meg az uralkodónak, hogy ne azon legyen, hogy az ország elszegényedjék. Hát én — bocsánatot kérek, — nem vártam ezt t. barátomtól, Kossuth Ferencztől, nem az ő lojális felfogásától irányomban és a korona iránt, nem attól a nyugodt modortól és általában emelkedett színvonaltól, a melyen mozogni 44