Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-165

346 165,országos ülés 1902 déózember 6-án, szombaton. szokott ugy a magán-, mint a nyilvános életben, és a melyért ő az én nagyrabecsülésemet és tiszteletemet bírja. (Tetszés jobbfelöl. Mozgás a haloldalon.) Nem vártam azt, mert ez kettős imputácziót jelent: imputácziót először ellenem és a kormány ellen, hogy mi olyan politikát akarunk csinálni, a. mely az országot szegényebbé teszi. Nem akarunk olyat csinálni. Mi azt tartjuk... (Egy hang a szélsöbaloldalon: Muszáj:!) •Nem muszáj, ez nézet dolga, ez az én meggyőződésem, mert én ezt a nézetet vallottam akkor is, a mikor nem itt ültem, hanem ott 35 esztendőn keresztül. Tehát nekem jogom van mondani a közbeszóló fiatal képviselő úrral szemben, a kit nem bosszú ideje ismerek a közpályán, hogy én . 35 esztendős multammal a hátam mögött állok vele szemben és kikérem magamnak: ennem muszájból beszélek igy. (Eléyik "•éljenzés a jobboldalon.) Én nem muszájból cselekedtem (Nagy zaj a szélsőbaloldalion. Elnök csenget.) azelőtt mint egyszerű képviselő,:, nem muszájból cseleked' tem akkor, a mikor pénzügyminiszter voltam és az 1878-iki kiegyezést közreműködésemmel megcsináltam és nem muszájból cselekedtem akkor, a mikor ott a képviselői padokon ültem és sokszor éles és erős kritikát gyakoroltam a kormány akkori pénzügyi ós gazdasági politikája fölött; ezt vallottam Örökké mindig, és akkor nincs senkinek joga imputálni nekem, hogy a mit ma itt vallok, ázt muszájból vallom. (Élénk, helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Ne tessék hát nekem, ilyet •imputálni, mert én ilyen imputácziót nem fogadok el. Az önök gazdasági érvelései alapján lehet az Önök tézise, önök felfogása, hogy az én politikám: megcsinálni egy tisztességes, méltányos, az ország érdekeit kielégítő és számbavevő közös vámterületet jobb, mint a külön vámterületnek erőltetett felállítása; lehet, hogy önök szerint ez nem helyes, mert szerintük az ország ez által szegényebb lesz. De én az ellenkezőt mondom. Érv érv ellen harczol, nézet nézet ellen, és a mikor találkoztunk az argumentáczió terén, én elvekkel állottam elő; jelszavakkal és frázisokkal nem dolgoztam sohasem, nem odadobott és szakszerüleg nem bizonyított apodiktikus nyilatkozatokkal dolgozom, mint a minőkkel sokszor találkozom, hanem mindig bizonyítottam gazdasági és egyéb érdemleges érvekkel az én álláspontom mellett. (Elénk helyeslés <t jobboldalon.) Ezen az állásponton voltam, vagyok most is és ezért nem fogadom el az ebben rejlő imputácziót. (Helyeslés jobbfelöl.) Lehet Kossuth Ferencz t. barátomnak nézete, hogy az ország az önálló vámterület melleit rögtön gazdag lesz, a másik, a közös vámterület mellett pedig elszegényedik. Jó. Ez az ő nézete, de miután én más nézeten vagyok és gazdasági okokból meg tudom magyarázni a magam álláspontját, ne imputálják nekem, hogy czélom az ország elszegényitése. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozom. A t. képviselő ur álláspontjának védelméhez tartozik az a föltevése, hogy ez fog bekövetkezni; én azonban megfordítom a dolgot és azt mondom, hogy az önök álláspontja elfogadásának következménye, a hirtelen szakítás olyan gazdasági nehézséget támasztana — nem akarok többről beszélni — a melylyel szembeszállani igenis kell, de akkor kell, ha tisztességes és méltányos egyezséget csinálni nem tudunk. De a mit aztán határozottan visszautasítok és a mitől komolyan és határozottan kérem | a t. képviselő urat, szíveskedjék tartózkodni, j az a korona,viselőjét illeti. (Mozgás a szélsö•i baloldalon.) Én állítom a képviselő urnak és merek érte beszámolni, hogy éu minden időben, minden kérdésben, minden alkalommal azt mondtam és mondom, a mi az én meggyőződésem és nem szükség a királyt kérni, hogy gondoskodjék arról, hogy ne szegényedjék el az ország, vagy hogy ne követeljen a király olyant, a mi az ország elszegényitésére vezet, mert ilyen ő Felségének eszeágában sincs, soha sem is volt. Ez egy oly igazságtalan vád, a melyet határozottan elutasítok. 0 Felségéről ezt feltenni bün és képtelenség. 0 mindig azt akarta és akarja, hogy az ország anyagilag gyarapodjék, (Élénk éljenzés a jobboldalon.) minden rázkódtatástói menten gazdasági érdekeiben fejlődjék és megerősödjék. {Élénk éljenzés a jobboldalon.) A legmelegebben I szMén viseli, mint mindenki a hazában az orj szag érdekeit, ezt akarja csak mindig és minj denképen ezt akarja ós semmi '. egyebet. Ezeket kívántam megjegyezni. (Hosszantartó, élénk éljenzés és taps a jobboldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Azért emeli a quótát! Nesze semmi, fogd meg jól!) Rákosi Viktor: Sok volt a szósz, de kevés a pecsenye! (Nagy Zaj.) Elnök: Következik a napirend szerint, az 190.3. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslat (írom. 189,191) tárgyalásának folytatása. IFelkiáltások: Szünetet kérünk!) Endrey Gyula jegyző: Nessi Pál! (Halljuk! Halljuk! Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Öt percznyi szünetet kérünk!) Elnök : (Ismételten csenget.) Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak helyöket elfoglalni. Most még nem lehet szünetet adni. (Nagy zaj. Elnök esengd.) Tessék a képviselő urnak a beszédét megkezdeni. Nessi Pál: T. képviselőház! (Zaj. Halljuk! Halljuk! Elnök csenget.) Ha eddig bármily csekély aggályom lett volna is az iránt, hogy a vitának ilyen előrehaladott állapotában a kérdéshez hozzászóljak-e : a ministerelnök urnak mai felszólalása teljesen igazolná előttem azt a kötelességet, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) hogy az indemnity kérdésében még most is, a midőn immár három hete tárgyaljuk azt, a harczot fel-