Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-162

276 162. országos ülés 1902 deczember 3-án, szerdán. Elismerem, t, képviselőház, hogy lehetnek olyan kérdések, a melyek talán az államélet biztonsága szempontjából, különösen védelmi kérdésekben, nem jöhetnek a nyilvánosság elé. De hiszen az én tegnapi nyilatkozatomra vonatkozólag, a mely a honvédelmi miniszter ur megjegyzéséről szólt, méltóztassék megnyugodva lenni, hogy a t. honvédelmi miniszter ur nem fog a bizottságban olyanokat mondani, a miket a nagy titoktartás pecsétje alá kellene helyezni. (Igaz! Ugy van '. a szélsőbaloldalon.) Többnyire olyan felvilágosítások azok, a melyeket, hogyha bármilyen katonai sematizmust, vagy a hírlapokat elolvassuk, azokat ott is megkapjuk. (Igaz! Ugy van! a szélsobalóldálon.) Nem szeretném, t, képviselőház, ismétlem, a képviselőház tagjait abba az összeférhetetlen helyzetbe hozni, hogy bizonyos kérdéseket, a mely kérdéseket, mondom, a nemzetre nézve ós a nemzet nagy érdekeivel szemben ellentétben állóknak találnak, hogy azokra a kérdésekre ne nyilatkozhassanak teljesen szabadon, ugy, a mint képviselői hivatásunkból következtethető. Azért ismétlem azon indítványomat, méltóztassék elrendelni, hogy a pénzügyi bizottság ülésein gyorsírók legyenek jelen, és a mennyiben a pénzügyi bizottság mégis bizonyos diszkrécziót kivan a nagyközönséggel szemben, módjában áll -a pénzügyi bizottságnak arról is intézkedni, hogy a gyorsírók által felvett naplók, illetőleg felvett jegyzetek, vagy jegyzőkönyvek a kéjyviselőház tagjai és a nagyközönség részére csak áttekintés után legyenek hozzáférhetők. Ezzel meg van óva a képviselőháznak, a nyilvánosságnak érdeke, és mi mint képviselők, nem jövünk abba a kellemetlen helyzetbe, a melyben voltam én is tegnap. (Helyeslés a szélsobalóldálon.) Elnök: T. ház! Napirend előtti felszólalásban indítvány nem tehető, ennélfogva e felett a ház most nem határozhat. (Helyeslés.) A honvédelmi miniszter ur kivan nyilatkozni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. képviselőház! (Halijaid Halljuk!) Eátkay László t. képviselő ur felemiitett egy körülményt, t. i. azt, hogy én tegnap a pénzügyi bizottságban bizalmas közléseket akartam tenni, a mi ellen ő felszólalt; beszédének másik részében pedig indítványt tett arra nézve, hogy a pénzügyi bizottságban gyorsírók alkalmaztassanak. Méltóztassék megengedni, hogy én csak röviden arra tegyem meg megjegyzésemet, a mi engem illet; a miniszterelnök ur talán kegyes lesz azután a kérdés elvi oldalára vonatkozólag válaszolni. Én a magam részéről kötelességemnek tartottam, hogy a pénzügyi bizottságban ne csak azt adjam elő, a mi minden encziklopédiában, vagy minden lexikonban megtalálható, hanem, hogy teljesen felvilágosítsam a t. pénzügyi bizottságot és megvilágítsam e javaslatok beterjesztésének szükségességét. Minden parlament a világon bizottságokat küld ki azért, hogy azok a kérdéseket esetleg még olyan irányban is tanulmányozzák, a melyben talán nem czélszerü, vagy nem kívánatos, hogy a nyilvánosság előtt minden elmondassák, mert nagy dobbal dolgozni egyáltalában nem való a bizottságban, főleg a védelmi kérdésekben és külügyi kérdésekben. (Ugy van! a jobboldalon.) Hogyha a t. képviselő ur ezt nem akarja konczedálni, az az ő dolga. Hogyha nem kíváncsi arra, hogy mit akarok mondani, ez az ő dolga; hanem én sajnálom, hogy megakadályozott abban, hogy a pénzügyi bizottság tagjainak részletesen előadjak olyan adatokat, a melyeket, nem hiszem, hogy Eátkay László képviselő ur valahol találna, akár az encziklopédiában, akár a lexikonban, a honnan katonai tudományát veszi. (Általános derültség.) Bocsánatot kérek. t. képviselőház, hogyha nem akarják, nagyon természetes, hogy én meghajlok ez előtt és nem szólok semmit sem, pedig az ügynek nem ártott volna, hogyha felvilágosítottam volna az urakat. (Ugy van ! a jobb Maion.) Lengyel Zoltán: Hát mondja el most! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Lengyel Zoltán képviselő ur ugy is mindent, sőt még annál is többet tud. (Derültség.) Én csak arra kérem a t. képviselőházat, méltóztassék tudomásul venni azt, hogy szándékom volt — kötelességszerüleg — a pénzügyi bizottság tagjaival olyan adatokat közölni, a melyeket máskülönben nem igen találnak meg és hogy szándékom volt ez csak azért, hogy indokoljam ezen törvényjavaslat szükségességót. (Tetszés és helyeslés a jobboldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! A bizottságok tárgyalásának és a kérdések előkészítésének a bizottságokban az a feladata és az a czélja, hogy az ottan tanácskozás alá vett kérdés minden irányban úgyszólván kötetlen nyelven, tehát nem tárgyalási formákhoz ragaszkodva, egészen behatóan és minden irányban szabadon készíttessék elő, vizsgáltassák meg és tárgyaltassék. (Helyeslés jobbfelől.) Higyje meg nekem Rátkay László képviselő ur, hogyha a bizottságokba gyorsírókat rendelne a ház, ez a kérdések és tárgyak megvitatásának és előkészítésének rovására történnék. (Ugy van! a jobboldalon.) Nem is képzelhetem el azt ugy általában elvileg kimondva, hogy bármely testület, legyen az a képviselőháznak vagy valamely társadalmi téren működő olyan testületnek bizottsága, a mely arra van hivatva, hogy az anyatestületnek, a mely a nyilvánosság előtt dolgozik, véleményt adjon és az anyag feldolgozásával jelentést tegyen, hogy az helyesen dolgozhassák, ha gyorsírók jelenléte mellett kell mindenkinek nyilatkoznia, (ügy van! jobbfelől.) Hosszú praxisomból mondhatom, pedig én a nyilvánosságnak barátja vagyok, hogy sokszor mondtam magam is azt, hogy a bizottságban elhangzott egyik vagy másik beszédre nézve