Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-161

260 161. országos ülés 1902 eladják 6 frt 40 kraj czárért. hogy miért, nem kell bővebben magyarázni, akkor igenis ne ragaszkodjanak olyan görcsösen ezen vámszövetséghez, hanem a nemzet egyetemének, a nemzet többségének szempontjából, a vagyonosodás szempontjából, a mi tulajdonképen az ő hasznuk is, mondjanak le ebbeli jogukról és adják meg a lehetőséget Magyarországnak arra, hogy ezt az óhajtását — mert hiszen sajnos, nem alulról, hanem felülről kell várni minden boldogulásunkat — adják meg a lehetőséget arra, akár ijesztés, akár tanácsadás formájában, hogy Magyarország elérhesse ezt a czélját, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) a mely nélkül tovább menni nem lehet. Azért ragaszkodnak azok a körök ehhez, mert ez az első lépés a boldogulás felé, mert szegény ember komisz ember, gazdag ember finom ember. Ha egyszer nincs eszköze az embernek arra, hogy innen pl. megtehessen egy utat Pozsonyig, akkor nem mehet el, gyalog nem teheti meg az utat, mert feltöri a lábát, vasúton kellene tehát elmennie, de pénze nincs rá: ha nincs anyagi eszköze arra, hogy a nemzeti czélokat megvalósíthassa, akkor ez a nemzet elbukott, akkor nincs segítség számára. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbal-oldalon.) T. képviselőház! Azt hiszem, az ország földbirtokosai előtt nem uj dolgot mondok. (Sálijuk.! Halljuk!) A statisztika e tekintetben, a mit mondandó leszek, igen megbízható, -a számok beszélnek, kétszer kettő négy. Magyarországon ma három millió földbirtok va. Körülbelül 2,975.000; és az országnak nincsen egészen 20 millió lakosa. De hát beszéljünk kerek számban! Vegyünk 20 millió lakost, viszonyítva három millió földbirtokhoz, E között a három millió között egy holdon aluli birtok van 616.000. Már most ezen a 616,000 egy holdon aluli birtokon az illető gazdának megterem-e a kenyere ? Nem terem meg. Eldöntött dolog tehát, hogy ha az illető gazdának a kenyere sincs meg, akkor annak a piaczhoz semmi köze sincsen, mert mit is keresne ottan ? Őt a piacz nem érdekli. Egytől egész öt holdig van 843.000 birtok, kerek számban. Ezek a birtokok talán képesek már megteremni jó termés idején a gazdának a kenyerét. De hogy egy ilyen öt holdas gazdának még eladni valója is legyen, ezt, ugy hiszem, állítani nem fogja senki. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Méltóztassék meghallgatni azt, a mit állítok, a t. túloldalon is, mert ki akarom ugratni a nyulat. (Felkiáltások a szásobaloldalon: Lássuk!) Méltóztassék a túloldalon bármely állításomat megczáfolni, mert némasággal nem érünk el semmit, szavazni mindenki tud. (Igaz! TJyy van! a szélsőbaloldalon.) Azért nem szükséges nagy küzdelmet folytatni, hogy valaki ez okból képviselő lehessen; méltóztassék ide jönni és megczáfolni azokat, a miket én igazságkent állítok fel. (Halljuk! Halljuk!) Ismétlem tehát, hogy sem az egy, sem az deczember 2-án, kedden. öt holdas gazdának, sem a külföldi, sem a belföldi piaczon keresni valója nincs. így tehát a mezőgazdák ezen részére nézve körülbelül mindegy, hogy Bécs lesz-e a piacz, vagy Berlin, vagy Hódmezővásárhely, mert ő ép oly kevéssé megy el Berlinbe, mint a mily kevéssé megy Hódmezővásárhelyre. Egy ötödrésze a mezőgazdáknak körülbelül az, a kik 5 —10 holdig terjedő földbirtokkal rendelkeznek. Én azt hiszem, hogy e tekintetben is igazat fognak nekem adni a t. agrárius urak, — mert én in praxi, még nem jutottam abba a szerencsés helyzetbe, hogy magamnak földbirtoka legyen — de mondom, a t. agrárius urak igazat fognak nekem adui abban, hogy a 10 holdas birtokoknak a tulajdonosai még nem jutottak el addig, hogy az ország határán kivül mehessenek, és hogy ott a 10 holdas birtokuk terményét, legyen az akár nyers gabona, vagy akármiféle más nyerstermény, eladják. Ellenkezőleg, még a belföldi piaczra sem mennek el, mert Magyarországon az ilyen kisgazdák többnyire cseregazdaságot folytatnak, s a kinek lisztje nincs, a lisztért, a másik krumpliért, éleimiczikkékért, szitáért vagy kapáért ad cserébe azt, a mi neki termett, és azt ő ott fogyasztja el, a hol a terményei termettek. Összesen tehát 72°/Vára a mezőgazdáknak, teljesen irreleváns az, hogy az ő nyersterményeiknek hol van a piacza. Marad tehát 28° 0

, vagyis egy negyedrész, a kiket a piacz kérdése érdekel. Ezekre lehet az egyedül fontos. ISÍem hiszem, hogy számitásomban nagyon tévedtem volna; lehet 70, vagy 75% amazoknak a száma és egynegyed része a gazdáknak az, a kiket a piacz kérdése érdekel; de ebből azután maisokat nem engedhetek. És én azt hiszem, hogy itt a határt megint egy középszámban kell meghatározni. Azt hiszem, igazat fog nekem adni a t. képviselőház, hogy t. i. csak a száz holdon felüli birtokosok azok, a kiket a bécsi piacz érdekel. Már most hogy állunk ezzel a kérdéssel ? (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Az előbb már volt szerencsém kiterjeszkedni erre . . . (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) Bocsánatot kérek, én ki vagyok merülve és obstrukcziós beszédre nem vállalkozhatom. A mit mondok, az legjobb meggyőződésemből és tudásomból fakad. Tudom ugyan, hogy az az urakat nem érdekli, mert hiszen falra borsót hány az, a ki Magyarországon politikai kérdésről beszél, de mégis, ha az ember órák hosszat beszél és számokkal illusztrálja felszólalását, tehát legalább abszolút bolondokat nem beszél, méltóztassék talán azzal megtisztelni, — mert hisz ezt hasonlókép mi is megteszszük, — hogy a beszédét meghallgatják. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ez nem feleletrevonás, csupán az én egészségem kérdése. Ismétlem tehát, hogy csakis a száz holdon felüli birtokosok azok, a kiket a külföldi piacz érdekel. Ilyen birtokos pedig csak egy százalék