Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.

Ülésnapok - 1901-151

151. országos ülés 1902 módosítást, hogy adóhátralék miatt választási jogától senki sem fosztható meg. Az én kormányzatom alatt történt, hogy ugy hajtottam végre az összeírást, mint azt a törvény szelleme kivánja, lehetőleg liberálisan; ugy hajtottam végre, hogy Magyarországnak ma 25—30 százalékkal több a választója, mint azelőtt volt. Barta Ödön: Mert több az adóhátralékos. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Épen nem azért, hanem mert az összeírásnál a negyedtelek alkalmazásával liberális felfogást érvényesítettünk. Ebben le van fektetve az én irányzatom és ehhez én hűtlen nem leszek. (Éljenzés és helyeslés jobbról.) De azt ne méltóztassék senkinek szememre vetni, hogy azért, mert még nincsen itt, én a parlamenti reformot nem akarom. Én nem akarom .talán annyira, mint a hogy a képviselő ur akarja, kiterjeszteni a választói jogot, hanem igenis, akarom abban a mértékben, a melyben ezen ország, a magyar nemzeti állam szempontjából, összes nemzeti és nagy politikai érdekeinek számbavételével, azt lehetségesnek és szükségesnek tartom. De ne méltóztassék fegyvert kovácsolni ellenem abból, hogy én ott nagy adathalmazt találtam, a mit fel lehetett volna használni. Hát én nem találtam olyan nagy adathalmazt, nem találtam a kérdést ugy előkészítve és nem találtam azt az előmunkálatot, a melyet a képviselő ur feltesz, hogy részemről valami késedelemről lehetne szó. A mi történt és történik az adatok feldolgozására, az azóta történik, mióta én ezt elrendeltem. Sporadikus, összehasonlító tabellák voltak azelőtt is, bizonyos sommázatok, de azok nem képezik a reformnak olyaü becses anyagát. A másik, a mit szememre vetni méltóztatott, az, hogy a szocziális kérdések iránt nincs érzékem, nem csinálok semmit. Én nem állítom azt, hogy a szocziális törvényhozás terén még igen sok kérdés nem lenne megoldandó. Épen a képviselő úrral folytatott vitában egy más alkalommal, egy költségvetési vita alkalmával, kijelentéseket tettem, a melyek az ellenkezőjét bizonyítják. Meg is mutattam, hogy mik azok a kérdések, a melyekkel foglalkozni kell és ha a t. ház tagjai nem emlékeznek, utána olvashatnak, hogy abban mindaz megvan, a mit én szükségesnek és lehetségesnek tartok. Rá kell mutatnom azzal a váddal szemben, hogy semmi sem történt, egyszerűen a tényekre. Történt az, hogy 1899. óta, mióta itt ülök, létrejött a vizi munkálatoknál, az ut- és vasútépítéseknél alkalmazott napszámosokról és munkásokról szóló törvény, létrejött a gazdasági munkavállalkozókról és segédmunkásokról szóló törvény, a gazdasági munkás- és cselédsegélypénztárról szóló törvény, a birtokos és gazdatiszt közti viszonyt szabályozó törvény, az erdőmunkásokról szóló törvény stb. A trón beszéd ben pedig oda van állítva az a plasztikus tétel, hogy ezen a téren, a szocziális törvényhozás november 19-én, szerdán. 13 terén sem szabad megállani, hanem azt folytatni kell és az van a trónbeszédben in specie, hogy igenis, az ipari téren a baleset-biztosításról szóló törvényt el kell készíteni minél hamarább és én abban a beszédben, melyben a ház munkarendjéről szóltam, megjelöltem, hogy ez is a törvényhozás munkája lesz. Azonkívül, mint belügyminiszter, bátor vagyok arra hivatkozni, hogy nem bir-e tudomással a t. képviselő ur a felől, — pedig ez is a szocziális törvényhozás, a szocziális reform és a szocziális bajok iránti érzéket tanúsítja — hogy én a talált és apátlan gyermekek ellátásáról (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) nemcsak azzal a bőkezűséggel gondoskodtam, hogy a múlt esztendőben 3 millió koronát meghaladó összeget adtam ki erre a czélra, holott azelőtt csak pár ezer forintot adtak ki, hanem én egy törvényt hoztam ide, a mely a gyermekvédelmet organice az egész országra kiterjedőleg akarja szervezni, (Elénk, helyeslés jobbfelöl.) nagy szabásban be akarja hálózni az ország minden részét gyermekmenhely-intézetekkel és azoknak a szervezéséről annyira gondoskodtam, hogy ma már mondhatom, hogy azoknak egy része a nyáron meg is nyílt, egy másik része pedig a legközelebbi napokban, vagy hónapokban meg fog nyilni. A szocziális bajok iránti érzék hiányát mutatja-e az, hogy 21.000 gyermek neveléséről gondoskodom (Elénk helyeslés a jobboldalon.) és pedig elhagyott gyermekekről, olyanokról, kik a magyar társadalomra, a magyar nemzetre nézve elvesznének, ha ezen az utón nem gondoskodnánk róluk. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) És még tovább is mentem; a hét éven felüli gyermekekről is gondoskodni szándékozom. Hiszen törvényjavaslatot nyújtottam be ez iránt és tényleg meg is csináljuk. Lehet-e tehát akkor, mikor a törvényhozási alkotások egész sorozatával találkozik mindenki, ki ezt a kérdést figyelemmel kiséri, midőn a kormányzati intézkedések egész sorozata mutatja az ellenkezőt, engem azzal vádolni és azt állítani, hogy a szocziális törvényhozás terén nem. birok érzékkel? Kubik Béla: Ezzel nem is vádolta senki! Széll Kálmán miniszterelnök: Ön nem, t. barátom, a kivel különben néhány nap múlva fogok tanácskozni egy másik szocziális kérdésben, hanem megvádoltattam Vázsonyi képviselő ur részéről. At kell most térnem beszédemnek főrészére. (Halljuk! Halljuk!) Én október 15-ikén egy inczidentális felszólalás alkalmából az 1899-iki XXX-ik töivényczikk értelmét állítottam helyre, nézetem szerint egy oly állítással szemben, mely azon törvényczikk igazi értelmének meg nem felel. (Halljuk! Halljuk!) Ez a nagy vád nemcsak az én politikám, nemcsak eljárásom, hanem politikai megbízhatóságom ellen irányul és azért kérek arra időt, hogy ezt a kérdést tárgyilago-