Képviselőházi napló, 1901. IX. kötet • 1902. november 19–deczember 12.
Ülésnapok - 1901-157
182 157. országos ülés 1902 nuuember 27-én, csütörtökön. lendő Tan. Felemlíti gróf Forgách esetét. Azt mondja, miért nem indította meg a ház a mentelmi eljárást álkor? Azért nem indította, mert nem volt bejelentve, pedig a ház csak azokban az esetekben járhat el, a melyek hivatalosan tudomására jutnak, vagy bejelentetnek. (Igaz! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Ez a kifogása a miniszter urnak egyáltalában figyelembe nem jöhet. A most lezajlott vitában, a melyhez hasonlóan magas színvonalút a véderő vita lezajlása óta alig hallottunk, kétségtelenül bebizonyult, hogy a mentelmi jog megsértését csak a képviselőház és csak esetről-esetre, ítélheti meg, hogy minden mentelmi eset, mely a háznak bejelentetik vagy tudomására jut, képezheti a mentelmi jog megsértésének esetét és csak a háznak van jogában kimondani, vájjon meg van-e sértve a mentelmi jog, vagy nincs. A megtorló intézkedés alaki szempontból sohasem lehet irányadó! Sohasem lehet kérdés az, hogy a megtorló intézkedés büntető, fegyelmi, vagy milyen más utón kiséreltetett meg. Sohasem lehet kérdés az, hogy a megtorló intézkedésnek minő jogi következményei, lehetnek; sohasem lehet kérdés az, vájjon a megtorló intézkedésnek lehetne-e szabadságvesztés-, vagy pénzbüntetés a következménye. Mindig csak egyetlen egy kérdés döntendő el, és ez az a kérdés, hogy a megtorló intézkedésben van-e zaklatás, pláne politikai zaklatás; hogy a megindított megtorló eljárás alkalmas-e arra, hogy a képviselői szabad, független ténykedést akár megfélemlítés, akár erőszak, akár más behatás által kétségessé tegye. A mentelmi jognak czélja tehát nemcsak abban áll, hogy a képviselőnek, mint ilyennek, képviselőház béli ténykedését bizonyítsa, hanem főkép abban is, hogy a képviselőnek, mint törvényhozónak teljesen független ténykedését, minden hatalommal szemben biztosítsa, megóvja, (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) A mentelmi jog a képviselőnek a legfőbb kincse, a mentelmi jognak megtartása nélkül vége a nemzet szuverenitásának, vége a képviselő függetlenségének. (Igaz! TJgy van ! a- szélsőbaloldalon.) Pap Zoltán: Annak már befellegzett! Olay Lajos: Igaza van Hodossy t. képviselőtársamnak abban, hogy a mentelmi jog nem lehet a képviselőnek privilégiuma, nem szolgálhat arra, hogy a képviselőt a törvény jogos megtorló intézkedése alól kivonja. Ez kétségtelenül igy van, mert a képviselőnek ép ugy, mint minden polgárnak, sőt kétszeresen kötelessége az ő magán ténykedéseért helytállani és a felelőségre vonása elől ki nem bújni. Én azt hiszem, hogy ha volt is talán eset arra, hogy a mentelmi bizottság, vagy a ház egyik vagy másik esetben kereste a kibúvót, egyik-másik esetben az illető képviselőt nem adta ki, ez a párt, a melyhez én tartozom, sohasem nyújtott ebben segédkezet, ez a párt mindig iparkodott a törvény szabad lefolyását biztosítani, és sohasem engedte és sohasem tűrte azt, hogy a mentelmi jog csakugyan privilégiuma legyen a képviselőnek. (Helyeslés a széhöbaloldalon.) Hogy milyen különfélék lehetnek a mentelmi esetek, erre nézve megpróbálok egypár dolgot felemlíteni. (Halljuk ' Halljuk! a széhöbaloldalon.) Megtörténhetik, t. képviselőház, meg is történt, hogy pl. előnyomozati eljárásban a képviselő ellen házkutatást, vagy a bírói rendelkezés szerint más eljárást vesznek foganatba. T. képviselőház! Nem lesz senki soha ebben a házban, a kinek a mentelmi eljárásról helyes felfogása van, a ki az előnyomozati eljárást, a bíróságnak ilyetén eljárását a képviselővel szemben a mentelmi jogba ütközőnek találja. De van, t. ház, oly eset is, a hol a mentelmi jog világosan meg van sértve ós a képviselőház a mentelmi jog megsértését még sem fogja kimondani. Az igen t. miniszter ur nagyon jól fog emlékezni arra, hogy Miletics ellen a nemzet egysége, a nemzet fenhatósága elleni izgatás, hazaárulás miatt büntető eljárás vétetett foganatba. A képviselőház nem volt együtt. A kormány az ő megbízottja, a vádhatóság által indítványt tett a bíróságnál, hogy ezen közveszélyes embert, hogy meg ne szökhessek, azonnal helyezze vizsgálati fogságba. A bíróság a vádhatóság indítványát elfogadta, és Miletics lezáratott a mentelmi jog világos megsértésével, A kormány Osemegi, a nagy büntető jogász indítványára jelentést tett a képviselőháznak és azt mondotta : a mentelmi jogot meg kellett sértenem, mert Mileticset a bíróság az én indítványomra letartóztatta; indítványoznom kellett, hogy letartóztassa; kérem a házat, vegye tudomásul ezt az eljárást, mert az ország érdeke minden törvények felett áll. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Mi történt ? A képviselőház az esetet megvizsgálás végett a mentelmi bizottságnak sem adta ki, hanem daczára a mentelmi jog világos, kétségtelen megsértésének, magyar szempontból, Magyarország érdekében egyhangúlag tudomásul vette. Hiszen a mentelmi jogot, megengedjen a t. miniszter ur, egy tréfa által is, a melynek nagyon fontos politikai háttere lehet, a legnagyobb mértékben meg lehet sérteni. Nem tudom, tudja-e a képviselőház, azt sem tudom, hogy tényleg megtörtént-e, de közbeszéd tárgya volt, hogy az egyházpolitikai törvények tárgyalása alkalmával egy nagyon vehemens egyházpolitika-ellenes képviselőtársunk egy nagyon erősen egyházpolitika melletti képviselőt a szobájába meghívott, megreggeliztette, bezárta, ő pedig akkor jött vissza érte, a mikor már leszavazott. Hát vájjon nincsen-e ebben a mentelmi jog a legerősebben megsértve ? Pedig ez, ha megtörtént, csak ízetlen tréfa volt. Én ezeket az eseteket csak példakép és azért hoztam fel, hogy bebizonyítsam, mikép nem lehet- a mentelmi eseteket abszolút és relatív alajion elbírálni. Az igazság csak annyi, hogy
