Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-147

1¥7. országos ülés 1902 november l'i-én, pénteken. 395 Barabás képviselő ur indítványozta. (Zaj és fel­kiáltások a szélsöbaloldalon: Ezt nem lehet meg­tagadni!) Barta Ödön : A házszabályokhoz kérek szót! A t. elnök urnak most már két interpretácziója fekszik előttünk, mely két interpretáczió az én tiszteletteljes meggyőződésem szerint egymással ellenkezik. Az igen t. elnök ur a házszabályok előbb hivatalt szakaszából azt akarta megma­gyarázni, hogy ily esetben az osztályokhoz való utasitás kérdése felett csak akkor lehet határo­zatot hozni, ha már a szakbizottság jelentése beérkezett; később a t. elnök ur rájött, hogy a 125. §., melyre való hivatkozás végett épen szót kértem, egyenesen kijelenti, hogy ez a két dolog egymásnak nem prejudikál és az osztályokhoz való utasitás egyenes követelménye a házszabá­lyoknak, melyet megtagadni nem lehet. (Zaj és ellenmondás a jobboldalon.) A képviselőházi több­ség nem foszthatja meg a kisebbséget attól, hogy az osztálytárgyalásokból eredő tanulságos vita utján tisztázott véleménynyel juthasson el a tárgyaláshoz; ez nem lehet a többség hatal­maskodásának tárgya. (Elénk helyeslés a bal­oldalon. Zaj a jobboldalon.) A házszabály védelmét képezi épen a kisebbségi jogoknak és rossz preezedenst alkotna a többség, ha ezt a jogot a maga részére le akarná fog­lalni. (Igaz! Ugy van 1 a széls'ibcüoldalon.) Az elnök ur által az imént hivatkozott 125. §. vilá­gosan azt az eljárást irja elő. hogy a javaslat, ha kérik, az osztályokhoz utasitandó; sőt tovább megyek, a házszabályok intenezióiból egyebet nem is lehet kimagj^arázni, mint azt, hogy kivé­teles eset az, mikor a ház el akar állani az osz­tályokhoz való utasitástól; (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) ez pedig nem a többség joga, ez a ház minden tagjának joga és ha egy tag kívánja is az osztály tárgyalást, annak meg kell lenni. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A házszabályokat ugy restringálni, mint a hogy arra a többség ennél a fontos kérdésaél most igyekszik, nem szabad. Ennélfogva a házszabá­lyok 125., 139. és 140. §-aira való hivatkozással erről az oldalról határozottan követeljük, hogy a javaslat az osztályokhoz utasíttassák és aztán menjen a bizottsághoz. (Zajos helyeslés a szélső­baloldalon.) Elnök: T. ház! Ha jól értettem az előttem felszólaló képviselő urat, ő azt hozta fel, mint hogyha a kisebbség azon jogával szemben, hogy az osztályokhoz való utasítást indítványozhassa, nem tudom kicsoda bármily erőszakot akarna alkalmazni. Épen ellenkezőjét mondottam én: azt t. i., hogy mihelyt az az interpretáczió, a melyet én ugyan helyesnek találok, nem talál­kozik általános megnyugvással, abban a pilla­natban én annak további kifejtésétől elállók és elrendelem a szavazást a felett, vájjon a javas­lat a bizottságokhoz, vagy az osztályokhoz uta­síttassák-e? (Ellenmondás és zaj a szélsöbalolda­lon. Felkiáltások: Nem lehet e felett szavazni! Nem ezt mondta!) .Kérem, a képviselő ur sza­vait én igy__értettem. Baría Ödön: Nagyon sajnálom, hogy az el­nök ur nem értette azt, a mit mondottam. (Foly­tonos zaj.) Elnök: Csendet kérek, különben megint nem fogom érteni. Barta Ödön: Én az imént elmondottakat nem szándékozom ismételni; igyekeztem azokat oly hangon elmondani, a milyennel rendelkezem, s a milyent a ház feszültsége most követel. Arra nézve, a mit az elnök ur most mondott, s a mit quasi megnyugtatásul akart mondani, hogy milyen lojálisán jár el, mikor ezt a kér­dést szavazás alá bocsátja . . . Elnök: Kötelességem. Barta Ödön: ... az a tiszteletteljes meg­jegyzésem, hogy ott, hol a házszabályok nem rendelkeznek, ott a ház esetről-esetre készíthet a házszabály feletti vita alkalmából u. n. pre­czedens esetet; de ott, hol a házszabályok vilá­gosan rendelkeznek, a házszabályok ellen, a ház­szabályok felforgatása czéljából esetről-esetre szavazást provokálni nem lehet, A házszabályok ily módon való értelmezése ellen tiltakozom. A házszabályokat lehet vita tárgyává tenni, napirendre kitűzni és megvitatni, de esetről-esetre felforgatni nem lehet. (Zajos helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T.képviselőház! Egész röviden ezekre csak azt vagyok bátor vá­laszolni, hogy nézetem szerint ugy a házszabá­lyok világos rendelkezése, mint ennek a háznak és a magyar országgyűlésnek állandó gyakorlata azt statuálta, — a mitől eltérés sohasem tör^ tént — hogy a minisztérium, vagy bárki által előterjesztett törvényjavaslatokat a ház tárgyal­hatja osztályokban, vagy tárgyalhatja bizottság­ban. De hogy a háznak ne legyen joga határozni a felett, — akármelyik interpretáczió legyen is a helyes, akár Beöthy Ákos képviselő uré, akár az elnök uré, — hogy az osztályok mellőzésével a törvényjavaslatot a bizottsághoz utasítsa: ezt sem a házszabályok nem mondják, sem a gya­korlat nem igazolja. És így a többség erőszakos­kodásáról ez esetben beszélni egyszerűen lehe­tetlen. Mit mond a 125. §. ? Azt mondja, hogy; »A tanácskozás tárgyainak előkészítése osztá­lyokban, vagy bizottságokban történik.« Tehát történhetik egyikben vagy másikban, vagy mind a kettőben, a mint a ház határozza, de nem kell történnie feltétlenül osztályokban. Ez volt az állandó gyakorlat, Kérem a t. házat, méltóztassék a kontinui­tás szempontjából, épen a kisebbség érdekében meg nem változtatni a házszabályok magyará­zatát, a melyet az évek hosszú sora óta folyta­tott állandó gyakorlat mindig követett. Elnök : E szerint két indítvány áll előttünk, A házszabályok 125. §-a szerint a tanácskozás tárgyainak előkészítése osztályokban, vagy bi­50*

Next

/
Oldalképek
Tartalom