Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-146

146. országos ülés 1902 november 13-án, csütörtökön. 373 melynek lényege abból áll, hogy a kormány min­dig a parlamenti többségnek kifolyása, és igy a kormány a parlament többségével azonos alapon áll. Nagyon természetes tehát, hogy a parlament, a melynek többségéből alakul az a kormány, a mely iránt tehát e többség bizalommal viselte­tik, nem járhat el a kormánynyal szemben ugy, mint a régi rendi országgyűlés, a melynek körén a kormány teljesen kivül állott. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ebben van a magya­rázat és nem abban, mint hogyha a népképvi­selet nem tudná kötelességét annyira teljesiteni, mint a régi rendi országgyűlés. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Vázsonyi Vilmos t. képviselő urnak még csak egy megjegyzésére kivánok reflektálni, a mennyiben ő azt kérdezte, hogy miért nem ala­kulnak a pártok gazdasági alapon. Hivatkozott Gladstone példájára és az angol viszonyok ra, a melyek szerint szintén közgazdasági viszonyok döntöttek, t. i. a gabonavám eltörlésének kér­dése bontott és létesitett pártokat. Az én t. képviselőtársam elfelejti, hogy mindig a legfon­tosabb és legégetőbb kérdések azok, a melyek­nek alapján a pártok sorakoznak. Ha nincs fontosabb kérdés, mint a közgazdasági kérdés, akkor igenis, az is alkalmas arra, hogy párt­alakulás alapjául szolgáljon; (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) de ha fontosabb van, akkor az a kérdés háttérbe szorul. Épen Anglia jíéldájára hivatkozom. Mikor a régi wigh-párt Gladstone miniszter indít­ványára közjogi kérdéseket vitt be a jiártokat elkülönző viszonyokba, felállította a home rule-t, az irlandiaknak adandó autonómia kérdését: ime az a régi, több százados multu wigh-párt kettészakadt, egy része a konzervativekhez csatlakozott, és éveken keresztül ezen az alapon koalicziós kormány működött. Angliában is tehát, mihelyt közjogi kérdés vettetett fel. ez bontotta meg a pártok kereteit és felforgatta a százados hagyományokat. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hát még nálunk, a hol az ország létezésé­ről, önállóságáról, függetlenségéről van szó! (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mig ez a kérdés tisztázva nincs, nálunk más alapon pár­tokat alapítani nem lehet. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen tettek kisérleteket ebben a részben. Ott volt a mérsékelt ellenzék, a mely később egyesült ellenzékké, majd nemzeti párttá lett. Az országnak, mondhatom, csaknem legkitűnőbb •emberei csoportosultak abban a pártban, és mégis mi lett az eredmény? Az, hogy e párt két malomkő között apródonkint megőrlődött, és utóvégre kénytelen volt a szabadelvű pártba beolvadni. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbal­oldalon.) Ez azt mutatja, hogy nálunk közép­pártoknak helye nincs, és mindaddig, mig a közjogi viszonyok nem rendeztetnek, nem is lehet. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Még Holló Lajos igen t. képviselőtársam beszédére kivánok egy megjegyzést tenni. (Hall­juk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Nagyon saj­nálom, hogy nincs itt, mert meglehet, hogy én félreértettem, és akkor módjában lett volna en­gem erről felvilágosítani. Azt mondja beszédének egy részében, hogy ő megengedhetőnek tartja az erőnek alkalma­parlamenti viszonyok megváltoztatására, mert azt mondja, ez a nemzeti szuverenitás kérdése, hogy a koronával szemben a nemzet jogait restituáljuk. Azt mondja később, hogy vissza kell állítani a parlament teljes jogát. Ha jól értettem igen t. képviselőtársamat, ő ezzel bizonyára azt akarja mondani, hogy ő jogosult­nak tartja a parlamenti erőszakot, tehát az obstrukcziót abból a szempontból, hogy a par­lamenti reform kierőszakoltassék, a mit én, ugy hiszem, belyesen ugy értelmezek, hogy behozas­sák az általános szavazati jog. Hát én az általános szavazati jognak ba­rátja vagyok. (Élénk helyeslés a szélsöbalolda­lon.) Nem is lehetek más, mert hiszen pártom programmjának ez egyik sarkalatos pontja. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Meg vagyok győ­ződve arról, hogy az általános szavazati jog be­hozatala ugy, a mint mi azt értjük és kíván­juk, nemcsak veszedelmet nem hozna semmi tekintetben, (Ugy van! Ugy van! a szélsö­baloldalon) hanem ellenkezőleg igen üdvös ered­ményeket szülne. (Ugy van! Ugy van! a szélsö­baloldalon.) Mert az én nézetem szerint a politikai jogokban való részesítés valóságos po­litikai iskola azoknak a rétegeknek, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a melyek azokban részesittetnek. Ez által neveltetik azokban a néposztályokban a közügyek iránti érdeklődés, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a hazá­hoz és annak alkotmányához való ragaszkodás. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De én abban a nézetben vagyok, hogy a képviselő-választói jogosultság nem u. n. velünk j született jog, mert hiszen az államon kivül jog voltaképen nem is létezhetik, A természetes ál­lapotban az erőszak uralkodik, és a létért való küzdelem. Jogot csak az állam keretében nyer­het akárki, mert jogot csak az állam teremt. Én ugy fogom fel a dolgot, hogy a képviselő­választási jog megbízatás az állam részéről arra vonatkozólag, hogy az illetők válaszszák meg azokat a képviselőket, kik az ország részére tör­vényeket fognak hozni. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Következésképen ez. a megbí­zatás ép ugy bizonyos kellékekhez kell, hogy legyen kötve, mint pl. a hivatalnokok alkalma­zása, vagy pl. az esküdteké. Nagyon természe­tes, hogy egyik funkczióhoz több, a másikhoz kevesebb kvalifikáczió kell, de bizonyos kvalifi­kácziő mindenütt szükséges. Például, azt hiszem, senki sem gondolja ugy, hogy a választói jog kiterjesztessék az asszonyokra is, a gyermekekre is . . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom