Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-144

l'i'i. országos ülés 1902 november 11-én, kedden. 339 czember 31-óig terjedő időre évi 3,500.000 írtban, tehát 7 millió koronában lettek megállapítva, és már 1873-ban az 1873. III. t.-czikkel egy évre visszamenőleg, tehát 1872. január 1-étől liezdődőleg 1 millió írttal fel lettek emelve, tehát 4,500.000 írtra, vagyis 9 millió koronára. 32 év alatt elfizettünk, t, ház, udvartartás czimén 142 millió irtot, vagyis 284 millió koronát és én azt hiszem, hogy nem tévedek és nem koezkáztatok merész állítást, a mikor azt állítom, hogy ebből a 284 millió koronából Magyarországon 32 év alatt nem költöttek el 40 millió koronát. (Helyeslés q szélsöbáloldalon. Egy hang: Még annyit sem.') És mit kaptunk ezért a 284 millió koronáért, t. ház ? (Egy hang a szélscbaloläalon: A Gotterhaltét!) A Gotterhaltét és megkaptuk azt, hogy Bécsben attól az udvartól, a melynek 284 millió koronát fizettünk, még egy magyar átiratot sem tudtunk kieszközölni a magyar kir. bírósághoz. (Igaz! TJgy van! a szélsöbáloldalon.) De ^tovább megyek a rekrimináezió terén, t. ház. Építettünk 40 millió koronát meghaladó költséggel egy fényes, egy diszes, de czélszerütlen és egészségtelennek bizonyult labirintot, a mely csak arra jó, hogy megbámultassék. De nincsen, t. képviselőház, pár milliónk arra, — én itten térek át arra, a mit beszédem elején jeleztem — hogy egy olyan nagyfontosságú hidat, mint a milyen a baja—báttaszéki vasúti hid, felépítsünk, a mely hidnak a felépítése az ország ^3-ad részének áll érdekében, a mely hidnak felépítése magának Fiúménak is nagyfokú érdeke. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbáloldalon. 1 E hid felépítésének szükségét belátta már maga nagy Széchenyink is, de belátta az 1872. évi országgyűlés is, a mely a hidnak felépítését engedélyezte, de a melynek felépítésében megint csak az osztrákok miatt szenvedtünk rövidséget, (TJgy van! a szélsöbáloldalon.) mert az 1873-ban bekövetkezett bécsi krach folytán beállott pénzügyi válság miatt a hid felépítése lehetetlenné vált. És mi történt akkor. t. képviselőház, a midőn harmincz esztendő múlva az én igen t. képviselőtársam és barátom Reich Aladár meg merészelte interpellálni a kereskedelemügyi miniszter urat? — Sajnálom, hogy nincs itt a kereskedelemügyi miniszter ur és nem hallgathatja meg beszédemet, de hiszem, hogy beszédemnek legalább ő reá vonatkozó részét el fogja olvasni. Akkor a t. kereskedelemügyi miniszter ur — előrebocsátom, hogy alapos előtanulmányozás uián — teszi kijelentését, azt mondja, hogy a baja— bättaszéki hidnak a felépítése Bajának lokális érdeke. ÍEllenmonclások a szélsöbáloldalon.) Lengyel Zoltán: Meg kell kérdezni az Országos Magyar Gazdasági Egyesületet! Egry Béla: No hát én azt hiszem, t. képviselőház, hogyha a kereskedelmi miniszter ur mint egyetemi professzor, ezt kérdésként adta volna fel valamelyik hallgatójának a vizsgálaton, akkor ő azt a hallgatóját, ha az ilyen feleletet adott volna kérdésére, mint a miniszter ur adott, megbuktatta volna, a mint hogy megérdemelné a miniszter ur, hogy ezért a feleletéért ő is megbukjék. (Elénk derültség és helyeslés a szélsöbáloldalon.) T. képviselőház ! Képtelenségnek, lehetetlenségnek tartom azt, hogy, ha a t. kereskedelmi miniszter ur az egyik kezébe a térképet veszi, a másik kezébe pedigczeruzát vesz és számításokat eszközöl, hogy akkor ilyen feleletet adhatott volna ezen interpelláczióra, mert akkor a kezében levő térképből látnia kellett volna azt, hogy addig, a mig Budapest székesfővárosban 6 hid bonyolítja le a forgalmat, addig Budapesttől — Zimonyig 360 kilométer hosszúságban nincs a Duna áthidalva. (Mozgás a szélsöbáloldalon.) Látnia kellett volna a t. kereskedelmi miniszter urnak azt, hogy az ország keleti részét a nyugattól a Duna mint egy kínai fal választja el. Látnia kellett volna akkor a t. kereskedelmi miniszter urnak a térképen azt is, hogy az a földrész, melynek lakossága ezen hidnak felépítését követeli, az ország területének egyharmad részét képezi és mint a statisztika professzorának tudnia kellett volna azt, hogy ezt az egyharmad rész földterületet hat millió ember lakja. Megdönthetetlen számadatokkal fogom, t. kéjiviselőház, kimutatni azt, hogy a t. miniszterin- vastagon tévedett abban, hogy ennek a hidnak a létesitése Bajának lokális érdeke; számitásom kiindulási pontjául nem fogok meszsze Erdélybe menni, a melynek szintén érdeke van ebben, hanem közel maradok, Szegednél és számitásom alapjául kihozom azt, hogy a ki Szegedről Fiúméba akar menni Budapesten át, ennek 792 kilométernyi utat, ha pedig Újvidéken át akar Fiúméba jutni, akkor 796 kilométernyi utat kell megtennie. Mig ha a baja-báttaszéki hid felépíttetik, és ha csak a létező vasutakkal is kapcsoltatik is össze, már akkor 173 kilométerrel rövidebb utat kell megtennie, hogy ember és áru Szegedről Fiúméba jusson, nem is számítva itt azon óriási előnyt, a melyet az időben és j>énzben való megtakarítás eredményez. (TJgy van! TJgy van' a, szélsöbáloldalon.) De, t. képviselőház, hogy ennek a vasúti hidnak az építése nem Bajának lokális érdeke, — a mint azt a t. kereskedelemügyi miniszter ur mondotta, — ezt igazolja azon óriási nagy arányú mozgalom, a mely legújabban ennek a hidnak létesitése kérdésében ismét megindult, (TJgy van! TJgy van! a szélsöbáloldalon.) és a melyben nem Baja viszi a vezérszerepet, hanem együttesen viszik azon vidéknek 6 milliónyi lakossága, törvényhatóságai, vármegyéi, városai, községi testületei, a kereskedelmi és ijmrkamarái és maga Fiume is, a melyre nézve szintén létkérdést képez ennek a hidnak a felépítése, (TJgy van! TJgy van! a szélsöbáloldalon.} Itt is, t. ház. nem megyek messze, meg4:i*