Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.
Ülésnapok - 1901-140
IhO. országos ülés 1902 november 6-án, csütörtökön. 249 lehetetlenné kívánja tenni, s ezért vad liarcz folyik a hírlapokban és a társadalmi téren ? 3. Van-e tudomása arról, hogy Hegyi Antal ellen a bűnügyi és kihágási, valamint közigazgatási megtorló eljárások egész légiója volt és van folyamatban, hogy el is lett jogerősen szabadságvesztésre ítélve, de büntetését mind e mai napig meg nem kezdette? 4. Van-e tudomása arról, hogy ezen áldatlan harcz által egy 23.000 lelket számláló magyar város, a magyarság egyik ősi fészkének közélete annyira fel van dúlva és békés fejlődésében annyira meg van akasztva, hogy nemzeti és kulturális feladatai betöltésében teljesen meg van bénítva? s hogy a polgári hatóságok is épen Hegyi lelkészi kiváltságos állására való tekintettel helyreállítani képtelenek. 5. S minthogy mindezen megdöbbentő jelenségek fontossága túlmegy a helyi érdekeltség határán s a rend és közbéke helyreállítása országos érdeket képez, mely a törvényhozás figyelmét hivja ki és érdemli meg, — s minthogy immár ezekkel szemben teljesen megérett a kérdés, vájjon szabad-e az állami közhatalomnak ily jelenséget továbbra is tétlenül nézni, tisztelettel kérdezem: hajlandó-e ezen állapotokat immár sürgősen, tüzetesen megvizsgálás tárgyává tenni, esetleg egy központi közeget mint kormánymegbízottat kiküldeni s oda hatni, hogyha és a mennyiben a felekezeti hatóságok nem teljesitik föladataikat, az állam beligazgatási hatalmával lépjen fel az egyetlen ember által megzavart jogrend helyreállítására? (Elénk helyeslés.) Szél! Kálmán miniszterelnök: T. ház! Nem egészen könnyű egy interpelláczióra, a melyről előzetesen csak a tárgyat illetőleg volt tudomásom, de a melyet nem ismertem és a mely sok részlettel foglalkozik, rögtön választ adni és nem is tenném, mert, ha ilyen természetű interpelláczió intéztetik hozzám, mely bizonyos adatok és tények felsorolásával, vagy azokra való rámutatással hoz fel bizonyos vádakat, akkor igyekszem először utánajárni a dolognak és azután válaszolok; de így a benyomásom után ítélve, melyet az interpelláczió felolvasásából merítettem, ugy gondolom, hogy az utánajárás után sem fognék mást válaszolhatni, mint a mit most leszek szerencsés a t. képviselő urnak válaszul adni. Ez pedig abból áll, hogy igenis, van tudomásom, mint a ki ez idő szerint Magyarország közigazgatásának élén állok, arról, hogy Csongrádon nagyon sok baj van, azon panaszokból is, melyek Hegyi Antal ottani plébános ur ellen intéztettek azon állapotok miatt, a melyekért sok oldalról ő is vádolva van. Erről van. tudomásom; azt is látom és tudom, a hozzám érkezett sok irányú panaszból, hogy nem valami békés természetű ur ez a Hegyi Antal plébános és hogy ott történnek dolgok, melyeknek alapossága egyik-másik esetben kétségtelenül KÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. VIIT. KÖTET. ki is derült, habár mindannyira vonatkozólag természetesen ezt nem mondhatom, valamint hogy egy általános elitélésbe a magam részéről nem is mehetek bele. De viszont arról is van tudomásom, hogy ott, a hol a panasz történik, a törvény és szabály értelmében és azon eljárás értelmében, a mely a mi jogrendünkben meg van állapítva, azok a panaszok szabályszerűen elintéztetnek és a hol alaposaknak bizonyulnak, az orvoslás is be fog következni. Egyik-másik esetben történt is ilyen panasz, de, hogy az, a mit a t. képviselő ur felhoz, az mind vád és eljárás tárgyát képezte-e, azt nem tudom: de hiszen törvényeink előirják, ugy a közigazgatás, mint a bíróság, a törvénykezés terén, hogy mit kell valakinek tenni, ha igazában sértve van; mit keli tehát Csongrád városának magának tenni, vagy Csongrád város egyes polgárainak, ha Hegyi Antal plébános viselkedése által valami tekintetben sértve érzik magukat? Ezt ők tudják, tudniok is kell, élnek is vele, és arról biztosithatom a t. képviselő urat, hogy a mi a legfelsőbb fórumot illeti, engemet, a közigazgatás terén, pártatlanul, igazságosan igyekszem eljárni ezen kérdésben is, mint valamennyiben. Az illetők keressék a maguk orvoslási módját, az elő van irva és mindenki tudja, hogyan kell a közigazgatási vagy törvénykezési téren valakinek bajaiban segítséget és oltalmat keresni az államtól. Tegyék meg ezt és ezt az oltalmat meg is kapják. A mi in specie azt illeti, hogy van-e arról tudomásom, hogy el van ítélve Hegyi plébános és ő nem kezdte meg még ezt a fogságot, bár el van ítélve, erre a válaszom az, hogy ugy tudom, hogy a kegyelmi kérvény nem nyert más elintézést, mint azt, hogy az igazságszolgáltatásnak szabad folyás engedtetik és így Hegyi plébános a legközelebb meg fogja kezdeni fogságát, mert jogerős Ítélettel áll szemben. Annyit tudok, hogy néhány nap múlva ez be fog következni. A mi már most az egyházi állását illeti, arra nézve szintén meg van jogrendünkben a fórum, az illetők ott keressenek orvoslást, abba a magam részéről beavatkozni nem fogok, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) mert respektálom azt a jogkört, a mely jogkörben az illetők kell, hogy mozogjanak. Ott is megtalálják az illetők a maguk bíráját, ha panaszaik alaposak, tehát oda forduljanak és ne hozzám, mert abba a szférába én nem fogok beleavatkozni. A mi panasz azonban az egyházi állás, az egyházi hivatalban való ténykedéstől eltérőleg közigazgatási és törvénykezési téren alaposnak bizonyulna, ott a magam részéről felajánlom Csongrád városának, ha igazsága van, minden nemét a védelemnek és az orvoslásnak. Ezeket voltam bátor válaszul adni az interpelláczióra s kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) 32