Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-140

250 14-0. országos ülés 1902 november 6-án, csütörtökön. Nessi Pál : T. ház! A miniszterelnök ur­nak kilátásba helyezett azon igéretét, hogy akkor, midőn az ügy hozzá fog kerülni, avagy a mikor Csongrád város közönsége hozzá fog fordulni, a legjobb indulattal fogja az ügyet elintézni, (Felkiáltások: Igazságosan!) tudomásul veszem, de mégis két megjegyzést akarok tenni. A t. miniszterelnök ur kiemelte azt, hogy kérdést intéztem az iránt, hogy el van-e Ítélve Hegyi plébános és megkezdte-e büntetését, vagy sem? Én ennek nagy fontosságot nem tulajdonitok; mert, mint katholikus ember, én volnék az első, a ki annak örülne, ha kegyelmet kapna, mert restelném, mint katholikus ember, hogy katho­likus papot kénytelen volt a törvény sújtó keze szabadságvesztéssel büntetni. De azt hiszem, hogy a jogegyenlőség szempontjából kifolyólag semmi­féle társadalmi állás, semmiféle hivatal nem adhat senkinek szabadságot arra, hogy a tör­vényt megsértse. A másik, a miért mégis fel­szólaltam, az, hogy a t. miniszterelnök ur épen arra a kérdésre nem adott választ, a mi pedig legközelebb érintette volna hatáskörét, midőn azt mondtam, hogy Csongrád város közönségétől elvonatott a kérvényezési jog... Széll Kálmán miniszterelnök: Panaszolják fel ezt is! Nessi Pál.' ... pedig a kérvényezési jog olyan fontos alkotmányos jog, a melyet nem szabad senkitől, a haza utolsó polgárától sem elvenni. Csongrád város közönsége elhatározta, hogy kér­vényezni fog. A megye ezt jóváhagyta, a minisz­ter pedig ezt a határozatot megsemmisítette, tehát megfosztotta a községet attól a jogától, hogy kérvényezéssel éljen. Pedig hogy miféle ve­szedelmes férfiúval állunk szemben, annak jel­lemzésére még csak egyet fogok felhozni. Midőn elhatározta Csongrád város közönsége azt, hogy a 8 tanácsosi állást redukálni fogja takarékos­ság szempontjából 4-re, akkor ezt a határozatot megfellebbezte a megyéhez ; ott a határozat jóvá­hagyatván, megfellebbezte ezt a minisztériumhoz, s midőn a minisztérium is jóváhagyta a hatá­rozatot, tehát harmadfokú jogerős határozattal állott szemben, akkor Hegyi Antal a minisz­tériumhoz beadványt intézett, a melyben a harmad­fokú jogerős határozat ellen igy nyilatkozik: »Ugyanazért tiltakozunk és óvást emelünk ezen sérelmes miniszteri határozat ellen s a haza szine előtt hévvel és férfias bátorsággal kijelentjük, hogy a legvégső esetben, ha épen ásóra, kapára, kaszára és vasvillára kell is kerülni: annak végrehajtását minden erőnkből meg fogjuk akadályozni és csak véres tetemeinken keresztül juthat el a klikk­uralom kitűzött czéljaihoz.« Az ilyen embertől kell megmenteni ezt a nemes várost! Széll Kálmán miniszterelnök: A t. képviselő urnak azt méltóztatott felhozni, hogy nem vá­laszoltam kérdéseinek egy részére, t. i. arra, hogy miért zárta el a belügyminisztérium Csongrád várost a kérvényezési jogtól, mert a mint mondja, a miniszter megsemmisített egy ilyféle határozatot, a mit a város meghozott és a megye helybenhagyott. Utána fogok nézni, hogy miben áll az a megsemmisítő határozat, de bizonyára félreértés forog fenn, mert kér­vényezési joga mindenkinek van. Lehetetlen, hogy a minisztérium olyat mondjon ki, hogy ennek vagy annak az állampolgárnak, egyes embernek, községnek, vagy városnak nincs kérvényezési joga. Valószínűleg valami formahiba történt, jogerős ítéletet akartak mó­dosíttatni, vagy ilyesvalami történt; ez lehet az oka, mert más nem lehet. Alig hiszem, hogy oly határozat keletkezett volna, a mely valakit a kérvényezési jogtól el akarjon zárni. Utána fogok nézni, de nem hiszem, hogy ilyen történhetett légyen, mert nincs erre preczedens, nem is is­merek ilyent sem a miniszteri, sem a közigaz­gatási eljárásban. A mi pedig a felolvasott dolgokat illeti, talán épen azért történt, hogy az igazságszol­gáltatásnak szabad folyást engedtek, mert ily dolgok tudomására jött a kormány. Ez némileg mégis ellentétben látszik lenni azzal, hogy a t. képviselő ur sajnálja, hogy Hegyi Antal nem kapott kegyelmet, másfelől ily kifakadást tesz ezekért a dolgokért. Azt hiszem, hogy az igazságügyi miniszter talán épen ezek alapján adta azt a véleményt a maga hatáskörében, hogy az igazságszolgálta­tásnak szabad folyás engedtessék. Ismétlem, utána fogok nézni a dolognak, hogy a kérvényezési jognak megakasztása miféle határozattal történt, mert elvileg a magam ré­széről kizártnak tartom, nem is tartanám helyes­nek, hogy valakit a kérvényezési jogtól elzár­janak. Nem is szokott ez történni soha, alig hiszem, hogy ebben az esetben is ez történt volna. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök." A t. képviselő ur a választ tudomásul veszi ? (Felkiáltások: Igen!) E szerint kimondhatom talán, hogy a ház a miniszterelnök ur válaszát tudomásul vette. (Helyeslés.) A holnapi ülés napirendje meg lévén álla­pítva, az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 2 órakor.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom