Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-140

ÍM országos ülés 1902 november 6-án, csütörtökön. 227 kérvény vagy panasz adatott volna be, gr. Sztáray Sándort a bizottság végleg igazolt képviselőnek jelenti ki. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Eszerint Udvary Ferencz képviselő ur megbizó-levele a kérvénynyel megtámadottak közt fog nyilvántartatni, gr. Sztáray Sándor pedig a végleg igazolt képviselők névsorába fog beiktattatni. A honvédelmi miniszter ur kivan szólni, (Halljuk! Halljuk!) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. ház! Október 16-án bátor voltam előterjesz­teni az 1903. évi ujonczállitás és a póttarta­lékosoknak bizonyos számban való visszatart­hatása iránti javaslatot. (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Visszavonja?) Bátor vagyok kijelen­teni, hogy^ ezen javaslatokat ezennel vissza­vonom. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbal­oldalon.) Egyúttal bátor vagyok az 1889 : VI. tör­vény czikk 11. §-ának módosításáról, illetőleg a közös hadsereg és honvédség ujonczlétszámának megállapításáról, (Mozgás a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) másodszor az 1903. évben kiállítandó ujonezok megajánlásáról és a póttartalékosoknak a közös hadsereg és hadi­tengerészet békelétszámának kiegészítése végett kivételesen leendő igénybevételéről szóló törvény­javaslatot előterjeszteni. Kérem, méltóztassék ezen két törvényjavas­latot előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett ugy a véderő-, valamint a pénzügyi bizottsághoz utasítani és a javaslatok kinyomatásáról és szét­osztásáról intézkedni. Endrey Gyula jegyző: Rátkay László ! Rátkay László: T. képviselőház! Ha a ma­gyar kormányban volna érzék a nemzeti köte­lességek és kívánalmak iránt és volna a magyar kormányban érzék az etikai kötelességek iránt, akkor a magyar kormánynak ezen megszégyení­tése után, a melyet a nemzettel szemben ta­pasztalnia kellett, hogy törvényjavaslatokat, a melyek nemcsak nem számoltak a nemzetnek teherviselési képességével, hanem a melyek fenn­álló és szentesített törvénybe ütköztek, benyúj­tott és ezeket vissza kellett vonnia — le kellett volna mondania. (Igaz! Ugy van! a szélsőbal­oldalon. Derültség jobb felöl.) T. képviselőház! Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy a magyar kormány nem a magyar nemzeti érdekeket képviseli és nem azoknak enged, hanem a katonai gőgnek parancsszavát követi és nem a magyar király kívánalmait, b.p,nem a legfőbb hadúr kívánalmait támogatja. Ezek a törvényjavaslatok, a melyeket a t. honvédelmi miniszter ur benyújtott, ismét csak a katonai gőg jegyében születtek. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én tehát azt kérem a t. kép­viselőháztól, nehogy ujabb megszégyenítésnek le­gyen a nemzet kitéve, hogy ezen törvényjavas­latokat olvastassuk fel és győződjünk meg arról, hogy mi van bennük, és határozzunk már most a felett, (Felkiáltások jobbfelöl: Nem lehet.') — a házszabályok szerint lehet — hogy azokat a bizottságokhoz utasitsuk-e vagy sem. A házsza­bályok 201. szakasza értelmében a háznak igenis joga van megbírálni, mi van a törvényjavaslat­ban és határozni az iránt, kívánja-e, hogy az a bizottsághoz utasíttassák. (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! Én azt hiszem, hogy általánosan elfogadott parlamenti felfogás szerint abban semmiféle meg­szégyenítés vagy megszégyenülés egy kormányra nézve nincs, ha egy törvényjavaslatot, a melyet a ház egy bizottsága tárgyalt, a melyre vonat­kozólag a bizottságban bizonyos aggályok me­rültek fel, ujabb megfontolás alá vett, (Helyeslés a jobboldalon.) azt visszavonja és ezen aggályok­nak lehető tekintetbevételével uj törvényjavasla­tot terjeszt elő. (Igaz! Ugy van! a jobb­oldalon.) Én nem egyszer hallottam, nemcsak most, hanem régi időkre visszaemlékezve, majdnem minden országgyűlésen előfordult, hogy egyik vagy másik törvényjavaslat iránt az ellenzék maga fejezte ki azt az óhajtását, hogy az vo­nassák vissza és más javaslat terjesztessék elő. Ha tehát most a kormány ezen módszert találta az ország érdekében levőnek, hogy meggondolja azokat a kifejezésre hozott aggályokat, igyekszik azokat vagy azoknak legnagyobb részét lényegi­leg eloszlatni és egy uj javaslatot terjeszt elő, hogy abban mi imparlamentáris, mi alkotmány­ellenes, mi törvényellenes van, azt én véges eszemmel felfogni nem tudom. (Tetszés a jobb­oldalon.) Azt hiszem, hogy a t. képviselő ur túllőtt a czélon, a mikor azt mondta, hogy ezek a tör­vényjavaslatok törvénytelenek. Ez egy uj nomen­klatúra. Ha a kormány egy törvényjavaslatot terjeszt a törvényhozásnak ítélete alá és elfoga­dás végett, tárgyalás végett terjeszti elő a tör­vényes fórumnak, a nemzet-gyűlésnek, hogy az törvénytelen dolog volna, azt nem tudom belátni. (Helyeslés jobbfelöl.) A házszabályok egyszerűen azt mondják, hogy a bizottsági tárgyalást a kormány törvényjavaslataitól megtagadni nem lehet. Arra kérem tehát a t. képviselőházat, méltóztassék ezen törvényjavaslatokat bizottsági tárgyalás elé utasítani. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Rakovszky István: A. házszabályokhoz ké­rek szót. T. képviselőház! Én sajnálattal vettem ezen előterjesztéseket, a melyeket az igen t. honvé­delmi miniszter ur a ház asztalára letett; és én abban a nézetben vagyok, hogy ebben a percz­ben még nem határozhatunk a felett, vájjon a bizottságokhoz utaljuk-e ezen előterjesztéseket vagy nem. A házszabályok 201. §-a ekként szól (olvassa): »Ha az indítvány törvény alkotását czélozza, azt törvény javaslatképen szerkesztve kell a bejelentéskor benyújtani. Az ily törvényjavas­29*

Next

/
Oldalképek
Tartalom