Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-135

135. országos ülés 1902 október 20-án, hétfőn. 131 vényünk indokolása. Ez azt mondja, hogy a tényleges országhatár és a gácsországi igényvonal közé eső mintegy 651 hold kiterjedésű magyar területről van szó, az osztrák törvény indokolása pedig 650 Joch-ról beszél. Már most mit látunk? Ha bővebben fogják mérlegelni az Ítéletet, azt fogják látni, hogy daczára annak, hogy önkényüleg határoztak és hogy arra nézve tartoznak felelettel a két perfélnek, hogy kié az a 650 hold: ők mégis 950 holdat, tehát még 300 holddal többet ítéltek oda Ausztriának, mint a mi fölött ítélni a törvény világos szavai szerint jogosítva lettek volna. Méltóztassék azonban most nekem megengedni, hogy egy fontos dolgot említsek fel arra nézve, hogy miért nem tartozik Magyarország ezt az ítéletet respektálni? Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a legkiválóbb nemzetközi jogi írók véleménye szerint is az ilyen nemzetközi jogi ítéleteket bizonyos határok között nem tartoznak az egyes államok respektálni, hanem azok semmiseknek tekintendők és megtámadhatók. Itt van a kezemben a legkitűnőbb íróknak a véleménye, a mely azt mondja, hogy azért, mivel egy ország felett nincsen egy felsőbb fórum, a mely döntsön, azért, ha egy ítéletet meg is hoznak, akármilyen respektussal vagyunk is a nemzetközi jogi ítélkezések iránt, azért mi azt nem támadhatnék meg? Azért nekünk minden körülmények között ezt az ítéletet el kell fogadnunk ? Tény az, hogy ez az egész dolog egy kényes kérdés és azért tépelődéssel is fogtam hozzá ; tény az, hogy ezek az ítéletek a nemzeteknek a becsületére vannak bízva. így pl. az Institut de droit international azt mondja, hogy (olvassa): »L'execution des decisions est confiée ä l'honneur et ä la bonnefoi des États en litige.« Tény tehát, hogy ezek az ítéletek a nemzet becsületére vannak bízva és helyes, hogy azoknak a végrehajtása felett már más fórum nem dönt; de mégis mit mond erre nézve tovább az Institut de droit international 27. pontja; ez a pontja; a következőket mondja (olvassa): »La sentence arbitrale est nulle en cas de compromis nul, ou d'excés de pouvoir, ou de corruption prouée d'un des arbitres ou d'erreur essentielle.« Vagyis azt,*vhogy az ítélet mégis semmis, hogy ha túllépte a bíróság hatáskörét, vagy a szabályokban, a melyek hozattak, történtek eltérések vagy más ehhez hasonló esetek forognak fenn, eltekintve attól, hogy vannak nemzetközi jogi írók, a kik azt mondják, hogy nyilvánvaló, hogy igazságtalanság esetében megtámadhatók ezek az ítéletek. Lehet, azok helytelensége felett vitatkozni többféle alapon is és hogy ha az Ítéletre nézve semmiségi ok forog fenn, akkor az meg nem hozottnak tekintendő és ha a feleknek tetszik, az előbbi kompromisszum megújítható, vagy egy ujabb Ítélet provokálható. Azt mondja itt egy másik jogi vélemény (olvassa) : »Főbb semmiségi okok: 1. Magának a kompromisszumnak vagy receptumnak semmisége. 2. A birói hatáskör túllépése, a mennyiben az a kompromisszumban pontosan ki van jelölve. 3. Akármelyik bírónak megvesztegetése. 4. Lényeges tévedés fenforgása. Megvesztegetés vagy lényeges tévedés forog fenn«. Holzendorfben idézve vannak a legkiválóbb irók, a kik szintén azt mondják, hogy azért, mert egy állam felett más magasabb fórum nincsen, még jogunkban áll egy ilyen nemzetközi bíróság által hozott ítéletet nem respektálni. Ez a vélemény így szól (olvassa.): »Mit Recht kann den S. Folgeleistung versagt werden, Wenn 1. Das Compromiss ungiltig war, oder 2. verletzt wurde, 3. bei absoluter Rechtswidrigkeit, denn dass man sich einem ungerechten Unterwerfen müsse, weil es in Völkerrecht um einen höheren Bichtergebe ist keine genügende Beweisführung. 4. bei thatsächlicher Ünrichtigkeit, oder wegen eines von den Partéién oder dem Schiedsrichter verschuldeten Irrtums. 5. wenn die Partéién nicht, oder nicht ausreichend gehört sind, — mint a jelen esetben történt — 6. wenn der Schiedsrichter parteiisch entschieden, oder wenn er 7. eine Partei arglistig behandelte, oder unredlich oder derselben 8. etwas Unziemliches auferlegte, z. B. etwas der Éhre, oder Unabhänglichkeit eines Staates widersprechendes, oder 9. wenn eine Partei den Schiedsrichter bestochen, oder wenn sie 10. dem Gegner arglistig gewesen. Ez mind azt bizonyítja, t. képviselőház, hogy minden nemzetközi bíróság ellen van jogorvoslatnak helye és lehet semmiségi ok. A következő nemzetközi jogi irók, u, m. Martens, Twist. Heffter, Vattel. Pufendorf vallják ezt. Ezeket szem előtt tartva, mindazokon kívül, a miket már felhoztam, van még egy egészeu flagráns eset, a mely előtt mindenkinek meg kell hajolnia és a mely miatt ezt az ítéletet nem hajthatjuk végre. Ha t. i. a mi törvényünket, annak indokolását tekintjük, akkor mit látunk? (Halljuk! Halljuk!) Azt látjuk, hogy Magyarország első sorban arra törekedett, hogy a két szomszédos állam között végleges békét teremtsen a határvillongások terén. Anynyira ment ez az akarat, hogy, habár nem volt is imminens a veszély, mégis kiküldtek egy nemzetközi bíróságot. Annyira ment ez az akarat, hogy, habár nem volt nemzetközi támadás a határ ellen, hanem csak magánjogi villongások forogtak fenn, a melyek némi kellemetlenséget okoztak a kormánynak, mégis kiküldték a nemzetközi biróságot. Annyira ment a békés és végleges kiegyenlítésnek akarása, hogy, habár 1625-ben ennek az államnak egy egész tekintélyes területét rabolták el, a melyre nézve Magyarország mindenkor igényt támasztott, 17*