Képviselőházi napló, 1901. VIII. kötet • 1902. október 8–november 18.

Ülésnapok - 1901-135

135. országos ülés 1902 október 20-án, hétfőn. 131 vényünk indokolása. Ez azt mondja, hogy a tényleges országhatár és a gácsországi igény­vonal közé eső mintegy 651 hold kiterjedésű magyar területről van szó, az osztrák törvény indokolása pedig 650 Joch-ról beszél. Már most mit látunk? Ha bővebben fogják mérlegelni az Ítéletet, azt fogják látni, hogy daczára annak, hogy önkényüleg határoztak és hogy arra nézve tartoznak felelettel a két per­félnek, hogy kié az a 650 hold: ők mégis 950 holdat, tehát még 300 holddal többet ítéltek oda Ausztriának, mint a mi fölött ítélni a tör­vény világos szavai szerint jogosítva lettek volna. Méltóztassék azonban most nekem megen­gedni, hogy egy fontos dolgot említsek fel arra nézve, hogy miért nem tartozik Magyarország ezt az ítéletet respektálni? Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a legkivá­lóbb nemzetközi jogi írók véleménye szerint is az ilyen nemzetközi jogi ítéleteket bizonyos ha­tárok között nem tartoznak az egyes államok respektálni, hanem azok semmiseknek tekinten­dők és megtámadhatók. Itt van a kezemben a legkitűnőbb íróknak a véleménye, a mely azt mondja, hogy azért, mivel egy ország felett nincsen egy felsőbb fórum, a mely döntsön, azért, ha egy ítéletet meg is hoznak, akármilyen respektussal vagyunk is a nemzetközi jogi ítél­kezések iránt, azért mi azt nem támadhatnék meg? Azért nekünk minden körülmények kö­zött ezt az ítéletet el kell fogadnunk ? Tény az, hogy ez az egész dolog egy ké­nyes kérdés és azért tépelődéssel is fogtam hozzá ; tény az, hogy ezek az ítéletek a nemze­teknek a becsületére vannak bízva. így pl. az Institut de droit international azt mondja, hogy (olvassa): »L'execution des decisions est confiée ä l'honneur et ä la bonnefoi des États en litige.« Tény tehát, hogy ezek az ítéletek a nemzet becsületére vannak bízva és helyes, hogy azok­nak a végrehajtása felett már más fórum nem dönt; de mégis mit mond erre nézve tovább az Institut de droit international 27. pontja; ez a pontja; a következőket mondja (olvassa): »La sentence arbitrale est nulle en cas de compro­mis nul, ou d'excés de pouvoir, ou de corrup­tion prouée d'un des arbitres ou d'erreur essentielle.« Vagyis azt,*vhogy az ítélet mégis semmis, hogy ha túllépte a bíróság hatáskörét, vagy a szabályokban, a melyek hozattak, történtek el­térések vagy más ehhez hasonló esetek forognak fenn, eltekintve attól, hogy vannak nemzetközi jogi írók, a kik azt mondják, hogy nyilvánvaló, hogy igazságtalanság esetében megtámadhatók ezek az ítéletek. Lehet, azok helytelensége felett vitatkozni többféle alapon is és hogy ha az Íté­letre nézve semmiségi ok forog fenn, akkor az meg nem hozottnak tekintendő és ha a feleknek tetszik, az előbbi kompromisszum megújítható, vagy egy ujabb Ítélet provokálható. Azt mondja itt egy másik jogi vélemény (olvassa) : »Főbb sem­miségi okok: 1. Magának a kompromisszumnak vagy re­ceptumnak semmisége. 2. A birói hatáskör túllépése, a mennyiben az a kompromisszumban pontosan ki van jelölve. 3. Akármelyik bírónak megvesztegetése. 4. Lényeges tévedés fenforgása. Megvesztegetés vagy lényeges tévedés forog fenn«. Holzendorfben idézve vannak a legkiválóbb irók, a kik szintén azt mondják, hogy azért, mert egy állam felett más magasabb fórum nincsen, még jogunkban áll egy ilyen nemzet­közi bíróság által hozott ítéletet nem respektálni. Ez a vélemény így szól (olvassa.): »Mit Recht kann den S. Folgeleistung versagt werden, Wenn 1. Das Compromiss ungiltig war, oder 2. ver­letzt wurde, 3. bei absoluter Rechtswidrigkeit, denn dass man sich einem ungerechten Unter­werfen müsse, weil es in Völkerrecht um einen höheren Bichtergebe ist keine genügende Beweis­führung. 4. bei thatsächlicher Ünrichtigkeit, oder wegen eines von den Partéién oder dem Schiedsrichter verschuldeten Irrtums. 5. wenn die Partéién nicht, oder nicht ausreichend ge­hört sind, — mint a jelen esetben történt — 6. wenn der Schiedsrichter parteiisch entschieden, oder wenn er 7. eine Partei arglistig behandelte, oder unredlich oder derselben 8. etwas Unziem­liches auferlegte, z. B. etwas der Éhre, oder Unabhänglichkeit eines Staates widersprechen­des, oder 9. wenn eine Partei den Schieds­richter bestochen, oder wenn sie 10. dem Gegner arglistig gewesen. Ez mind azt bizonyítja, t. képviselőház, hogy minden nemzetközi bíróság ellen van jog­orvoslatnak helye és lehet semmiségi ok. A kö­vetkező nemzetközi jogi irók, u, m. Martens, Twist. Heffter, Vattel. Pufendorf vallják ezt. Ezeket szem előtt tartva, mindazokon kí­vül, a miket már felhoztam, van még egy egé­szeu flagráns eset, a mely előtt mindenkinek meg kell hajolnia és a mely miatt ezt az ítéle­tet nem hajthatjuk végre. Ha t. i. a mi törvé­nyünket, annak indokolását tekintjük, akkor mit látunk? (Halljuk! Halljuk!) Azt látjuk, hogy Magyarország első sorban arra törekedett, hogy a két szomszédos állam között végleges békét teremtsen a határvillongások terén. Any­nyira ment ez az akarat, hogy, habár nem volt is imminens a veszély, mégis kiküldtek egy nemzetközi bíróságot. Annyira ment ez az aka­rat, hogy, habár nem volt nemzetközi támadás a határ ellen, hanem csak magánjogi villongá­sok forogtak fenn, a melyek némi kellemetlen­séget okoztak a kormánynak, mégis kiküldték a nemzetközi biróságot. Annyira ment a békés és végleges kiegyenlítésnek akarása, hogy, ha­bár 1625-ben ennek az államnak egy egész te­kintélyes területét rabolták el, a melyre nézve Magyarország mindenkor igényt támasztott, 17*

Next

/
Oldalképek
Tartalom