Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-127

127. országos ülés 1902 zárszámadás tárgyalása: ez hosszabb tárgyalást Tett volna igénybe s azért eltekintettem attól, hogy a t. házat arra kérjem, hogy azt még ezen ülésszak alatt tárgyalja. Tárgyalhatja azt a t. ház, ha őszszel összejön. A másik tárgya közösügyi költségek hozzájárulási arányáról szóló törvényjavaslat, illetőleg bizottsági jelentés. Ezekre vonatkozólag a törvény azt mondja, hogy az egyezkedés arra az arányra nézve, a melyben Magyarország hozzájárul az Ausztriával való közös költségekhez, a közös ügyek költségeihez, akkép történik, hogy mindkét állam két országos bizottságot választ. Ezek egymással tárgyalnak és ha megegyeztek, megállapodásaikat a minisztérium utján előterjesztik a két országgyűlésnek és akkor a két országgyűlés azokat rendes tárgyalás alá veszi. Ez lett volna a törvény szelleme, a törvény világos rendelete szerint az eljárás, hogy tárgyaljuk rendesen ezt a javaslatot s tárgyalja az osztrák B.eichsrath is. És én óhajtottam volna nagyon, hogy ez a kérdés, ez a függő ügy, a mely ugyan alkotmányosan és törvényesen, de nem a két parlament közti megállapodás alapján, — a melyet első sorban előir a törvény — intéztetett el eddigelé, ezúttal a két parlament közös megállapodása alapján, két egyenlő törvény által intéztessék el. Ez nem sikerült. Én nem tápláltam sok reményt az iránt, hogy ez ez idő szerint sikerül, de mégis várakozó álláspontot foglaltam el oly irányban, hogy abban a perczben, a mint hiszem és feltehetem, hogy az osztrák Reichsrath a quótakérdéssel foglalkozik, a magyar országgyűlésnek is azt az inditványt fogom tenni, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék. De ez a remény nem teljesült, ez a várakozás nem következett be. Hiszen nagyon alapos, vagy igen nagy remény erre nézve nem is volt, de a lehetőségével számolni kellett. Egyszer már tárgyaltuk mi a quóta-kérdést előzetesen a nélkül, hogy az osztrák B.eichsrath annak tárgyalásába belement volna, de ez idő szerint ezt nem tartottam időszerűnek és helyesnek és nem akartam ezt a képviselőháznak tanácsolni; be akartam várni most azt, a mig az ottani parlamentben is megtörténik a hasonló előterjesztés. Ez nem történt meg; az osztrák Reicbsrath illető bizottsága a kérdés tárgyalásába sem ment bele, csak a referenst választotta meg, az osztrák Reichsrath pedig épen nem fogott hozzá a tárgyaláshoz. Ma be is zárják az osztrák E,eichsrathot, sőt már be is van zárva, mert tulajdonképen csak formai bezárása van még hátra, — az urakháza van csak már együtt — az osztrák Eeichsrath képviselőháza pedig már pár nappal ezelőtt beszüntette üléseit. így állván a dolog, nincs megadva a lehetőség arra, hogy a két országgyűlés ebben a kérdésben egyezkedjék és igy annak semmi értelme sem lenne, semmi szükség arra nincs és nem is volna helyes, hogy mi most a quóta-kérdés június 20-án, pénteken. 351 tárgyalásával foglalkozzunk. Ezért ezen kérdésnek a napirendről való levétele ezen körülmények folytán önmagától értetik. És igy a t. képviselőház elvégezvén mindazt, a mi nézetem szerint ez ideig végzendő volt, elérkezett az ideje annak, hogy én ő Eelsége megbízásából és nevében két legkegyelmesebb leiratot adjak át a t. képviselőháznak, kérvén azoknak felolvasását és kihirdetését. Az egyik leirat ezen országgyűlés első ülésszakának bezárásáról és a második ülésszak megnyitásáról, a második leirat pedig ezen képviselőháznak a nyári időre való elnapolásáról szól. Kérem ezen két leiratnak felolvasását. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Ralijuk! jobb felöl.) Szőts Pál jegyző (olvassa): »Mi, I. Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Hű Magyarországunk és Társországai Zászlósainak, egyházi és világi Főrendéinek és Képviselőinek, kik az Általunk 1901. év október hó 24-dikére Budapest fő- és székvárosunkba összehívott országgyűlésen egybegyülvék, királyi üdvözletünket! Kedvelt híveink! Midőn

t magyar minisztériumunk előterjesztésére az Általunk 1901. évi október hó 28-dikán megnyitott országgyűlés első ülésszakát ezennel berekesztjük, egyszersmind a második ülésszakot a folyó év október hó 6-dik napjára összehivottnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt királyi kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Bécsben, 1902-dik évi június hó 18-dikán. Ferencz József s. k. Széll Kálmán s. k.« »Mi, Első Ferencz József, Isten kegyelméből ausztriai császár, Csehország királya stb. és Magyarország apostoli királya. Hű Magyarországunk és Társországai Zászlósainak, egyházi és világi Főrendéinek és Képviselőinek, kik az Általunk 1901. évi október hó 24-óre Budapest fő- és székvárosunkban összehivott országgyűlésen egybegyülvék, királyi üdvözletünket ! Kedvelt híveink! Magyar minisztériumunk előterjesztésére a jelen országgyűlés üléseit f. hó 20-ik napjától f. évi október hó 6-ik napjáig ezennel elnapoltnak nyilvánítjuk. Kikhez egyébiránt kir. kegyelmünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt Bécsben, 1902-ik évi június hó 18-án. Ferencz József, s. k, Széll Kálmán, s. k.« Elnök: A most felolvasott királyi leiratok hódoló tisztelettel tudomásul vétetnek. Barabás Béla: T. ház! Meghallgatván a kir. leiratokat, azokhoz természetesen hozzászólni nem lehet. Ezzel kapcsolatban azonban, mert annak tudomásvételéről is van szó, minthogy továbbá az ülés folyamán még a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítéséről is lesz szó. azt hiszem, a t. ház engedelmével intézhetek egy kér' dést a t. miniszterelnök úrhoz. Teszem ezt a kér-