Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-122

122. országos ülés 1902 mérnökegyleteket megkérdezni és véleményüket meghallgatni. A pénzügyi bizottság jelentésében is benne van és a t. előadó ur is felhozta, hogy a tervek hosszas tárgyalások és tanulmányok eredményei. Ha ugy méltóztatik ezt érteni, hogy a tervező tanár ur foglalkozott évek hosszú sora óta vele, akczeptálom; de én a tervezést és tanulmányozást egy középület emelésénél nem abban látom, hogy a megbizott egyén azzal foglalkozik, — mert hiszen az kötelessége — hanem ugy értem, hogy a szakkörök érdeklődjenek a dolog iránt, foglalkozzanak a dologgal. Azt méltóztatott az előadó urnak mondani és a jelentés is azt állítja, hogy a leginkább tájékozott műegyetemi tanárok közreműködése mellett készültek el a tervek; azok kérdeztettek meg és érdeklődtek a dolog iránt. De melyik műegyetemi tanár adta be véleményét ? Senki se tudja. Senki sem tud megnyugtatni az iránt, hogy a tanár urak megkérdeztettek, jelentést tettek, hogy mi a véleményük, hogy ez hogyan, mi módon történt ? Tehát azt hiszem, itt kötelességet teljesitek, hogy akkor, mikor egy ilyen nagymérvű kiadásról van szó, mint képviselő felállók, hogy ne legyen megint az az eset, a mi a parlament építésénél fordult elő, hogy a túloldalról szemrehányást tettek nekünk, hogy hát az- ellenzékről miért nem szólaltak fel az urak, és miért nem ellenőrizték a dolgot? (Igaz! Ugy van! a néppárton.) Méltóztatott mondani az előadó urnak és ez benne van a pénzügyi bizottság jelentésében is, hogy időről-időre — mert hiszen négy épületről van szó — jelentés fog tétetni a háznak. Nagyon helyes, szép és megkövetelhető dolog. De hivatkozott az előadó ur az 1897: XXV. t.-czikkre, a mely a telek megvásárlásáról szól és az 1900: I. t.-czikkre. Abban a törvényczikkben is ki van mondva, hogy 1,200.000 korona a József-műegyetem szaporítására és telekvásárlásra adatik. De még mindig nem tudjuk, hogy mennyi adatott a József-műegyetem helyiségeinek szaporítására és mennyi magára a lágymányosi telek megvételére. Az 1900: V. törvényczikkel póthitelt is adtak ehhez: 1,001.032 koronát. Arról sem tudjuk, hogy ez a helyiségek szaporítására vagy telekvásárlásra fordíttatott-e és hogy mily arányban fordíttatott az egyikre, mily arányban a másikra? Azért kívánom, hogy ne csak ígéret legyen az egyes jelentéstétel, hanem akkor, a mikor a megvalósulás stádiumába lép az építkezés, mikor arról van szó, hogy megkezdjük azt, legalább akkor mondja meg valaki a házban, hogy mennyibe kerül hát az a telek? Mert jól emlékszem arra is, hogy mikor a Lágymányos megvételéről volt szó, az egyes telektulajdonosok oly magas árakat követeltek, hogy a kisajátítási eljárást kellett megindítani és busásan megfizetni a telkeket, a melyeket, ha esetleg ki nem szivárog, hogy oda építtetik a műegyetem, talán sokkal olcsóbban lehetett volna megszerezni. KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. VII. KÖTET. június l'ó-án, pénteken. 217 Azt mondja a bizottság és a t. előadó ur is, hogy átlag 20 korona költségbe kerül egy köbméter beépítése. Felhozatott, hogy ez nagyon olcsó, nagyon reális. Magam is annak tartom, és itt kénytelen vagyok a ház színe előtt bevallani, hogy túlolcsó. Érzi ezt a t. pénzügyi bizottság is, mely azt mondja: »oly ár tehát, a melylyel ily irányú építkezések még nehezebb viszonyok között is keresztülvihetők.« De nem értem a jelentésben azt, hogy mig a kémiai pavillonnál, a melynek építését most fogják megkezdeni, 23 koronára teszi egy köbméter beépítésének költségét, a főépületnél 18 koronára, a fizikai pavillonnál 17 koronára, a gépműhelynél 17 koronára, a gépháznál pedig 16 koronára teszi. Miért van az, hogy a most építkezés alá kerülő épületnél egy köbméter 23 koronába, a főépületnél pedig, a mely tehát legdíszesebb, legszebb kell, hogy legyen, csak 18 koronába kerül ? Azért, t. ház, — és itt egész nyíltan meg is mondom a nézetemet — mert ezt most kezdik megépíteni, itt tehát nem volna indokolt póthitelt kérni a többletkiadásra, azt későbbre hagyjuk, itt 23 koronára veszszük fel a költségeket, a többinél pedig olcsóbban, ha a t. ház ugy gondolja, hogy ilyen olcsón lehet azt megépíteni. Ezért nem akczeptálhatom azt, a mit a t, előadó ur mondott, hogy a jelentés és a tervezés reális. Elő fog igenis állani itt a póthitel, de hogy a t. képviselőház már most elhatározza és vita nélkül belemenjen a dologba, azért tétetik ide, hogy 20 korona az átlag, pedig a valóságban az első épület, a melynek építését most fogják megkezdeni, 23 koronával van felszámítva. Ezt épenséggel nem látom indokolva. Az egyik épület, a főépület ép olyan épület, mint a kémiai intézet. Hogy miért van itt ez az öt koronányi különbség, arról fogalmam sincs. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: A kémiai pavillon drágább. Zboray Miklós: Drágább? Hát vegyük egy budapesti bérháznak építését; ez köbméterenkint körülbelül 16 koronába kerül; az Operáé, a hol egy nagy üres tömb volt, 18 koronába, a NewYork épülete 30 koronába került; akkor egy ilyen intézet, a mely az épitészetnek, a tanulóifjúságnak hajléka kell, hogy legyen és a mely stíljével, alkotásával, akármilyen egyszerű is, kell, hogy az ifjúságban az érdeklődést és a nemesebb iránti szeretetet felkeltse és megtartsa, nem lehet 23 koronával megállapítva. Kifogásolom, t. ház, a terveket is általános, laikus szempontból. Méltóztassék megtekinteni: a főépületnek terve egy 200 méter hosszú és 20 méter magas épület. Ez a Duna partjára lesz építve és megint csak a Dunáról szemlélhetjük, mint az uj parlament épületét, de mig az uj parlament épülete tornyaival, magasságával kivehető és mutat, ez a 200 méter hosszú épület, a melynek léjicsőbejárata a földszinttől csak 2 méter, oly alacsony lesz, oly benyomást fog 28