Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-122

218 122. országos ülés 1902 június 13-án, pénteken. tenni, mint egy raktár, mint egy pajta. (TJgy van! a néppárton). Hogy mégis mutasson, a közepére felcsaptak egy kúpot. Méltóztassék meg­tekinteni, egy kúpnak építészeti szempontból ki kell fejezni, hogy alatta egy terem, egy helyiség van. Itt a kup a lépcsőház tetejéről van ter­vezve, tisztán csak azért, hogy a Dunáról néző mégis lásson valami magasabbat. Nem látom a költségvetésben a vizszivattyu­zás kiadásait fölvéve. Két és fél méter mélységű pinczénél, a föld kiemelésénél, hihetetlennek tar­tom, hogy vizre ne akadjanak és igy csodálko­zom, hogy a szivattyúzásról eléggé nem gondos­kodtak. Ne járjunk ugy, mint az eskü-téri híd­nál, hogy megtakarításokat eszközöltünk, s azután később még egyszer annyi kiadás merüljön fel. Vagy olyan ez, mint pl. a pénzügyminisztérium palotájának az építése, a hol egységárak mellett adták ki a földmunkát és .a kőmives-munkát és azután mégis egynek adták ki, a ki átalány­összegekkel pályázott és ezt azzal indokolták, hogy üregek találtattak a várban, pedig min­denki jól tudja, hogy minden építkezésnél a várban alagutak és pinczék találtatnak. Épen igy lesz ez a Lágymányoson is, a hol két és fél méternyire a föld szine alatt a legnagyobb való­színűség szerint vizre fognak találni. (Helyeslés a bal-_ és szélsöbaloldalon.) Összegezve tehát az egészet, t. ház, én nem akarom elodázni a kérdést és ha már ugy van, hogy a kémiai pavillont fel kell építeni, hogy ez a kérdés el ne odáztassék, hát építsük azt meg, azonban a többi épületre nézve, a melyek csak idő multával lesznek kiépítendők, méltóz­tassék kiirni a tervpályázatot, vagy ha ezt nem fogadná el a t. miniszter ur és kész terveknek venné a készen levő skizzeket, akkor is méltóz­tassék ezeket a nyilvánosságra hozni, méltóztas­sék gondoskodni arról, hogy a szakemberek és érdeklődők azokhoz hozzászólhassanak, (Helyeslés a néppárton és a szélsöbaloldalon.) és hogy a műegyetem nézete és véleménye az ország előtt is ismeretes legyen és hogy ez megnyugtatásul szolgáljon, nehogy később az ellenzék újra azzal a váddal illettessék, hogy mert hallgatott, az az oka annak, hogy bajok állottak elő. A törvény­javaslatot különben elfogadom. (Élénk helyeslés a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Kammerer Ernő előadó: T.képviselőház! Le­gyen szabad nagyon röviden és tárgyilagosan azokra a dolgokra válaszolnom, a melyeket a t. előttem szóló felhozni kegyes volt. (Halljuk! Halljak!)) Teljes joggal és alaposan intéz a t. képviselő ur kérdést az iránt, hogy az 1897: XXV. és az 1900: V. t.-czikkekkel a miniszter ur rendelke­zésére bocsátott hitelek hogyan és mi czimeken adattak ki. Nekem, mint előadónak, első sorban volt kötelességem erről meggyőződést szerezni, és meg is győződtem róla, hogy a Karolina­kórház építkezései ez idő szerint még befejezve nincsenek, jobban mondva a leszámolások még meg nem történtek, és a telekvásárlás körül is vannak még függőben kérdések és talán még per is van folyamatban. Minthogy azonban a tei'vény teszi kötelességévé a miniszternek, hogy jelentést terjeszszen a parlament elé, én meg vagyok róla győződve, hogy ő ezt meg fogja tenni és azért nem vághatok elébe annak azzal, hogy ezen adatokat itt közöljem. De ezek az adatok legrészletesebben a t. ház bírálata alá fognak bocsáttatni. Másodsorban kérdést intéz a t. képviselő ur az iránt, hogy miért drágább a kémiai pa­villon építkezése, mint a többi épületé ? Hogy a műegyetemi oktatás keretében a kémiai oktatás milyen óriási fontossággal bir. azt mindenki tudja, a ki a gyakorlati életet, a mindenféle üzemeket, a gyári, kereskedelmi igényeket stb. figyelemmel kiséri. Tudjuk azt is, hogy ebben a tekintetben a mi műegyetemünk mennyire hiá­nyos felszerelésű volt, mert helyszűke miatt nem fejlődhetett e tekintetben és az ez irányban tá­masztott igényeknek és követelményeknek meg­felelni képes nem volt. Most azonban kap egy olyan kémiai intézetet, a mely mintául ós pél­dául fog szolgálni. És épen mivel annyi a pót­landó és annyira fogyatékos a mostani berende­zés, ez okozza azt, hogy ezen építkezésnél több költség merül fel. A t. előttem szóló képviselő ur bírálata tárgyává teszi a főépület arányait, annak túl­ságos hosszú és túlságos nyomott voltát. Erről nagyon nehéz beszélni, még a tervek előtt is nehéz. Én csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. képviselőházat, hogy egy épület arányai nem föltétlenül annak magasságától függnek, hanem attól, hogy az illető épület hogyan van tagozva, mert ha az épületnek elég előugró részei van­nak, ha eléggé tagozott és elég árnyékot vet önmagának, akkor az az épület rossz és nyomott benyomást soha sem fog tenni. A fődolog azon­ban, a mit a t. előttem szóló képviselő ur érin­tett, és a mire kiterjeszkedni akarok, az, hogy ezek a tervek miképen szereztettek be. En fel­tétlenül osztozom abban a nézetben, hogy a nyilvános épületek tervei rendszerint pályázatok utján szereztessenek be, mert hisz a pályázat az erők mérkőzését idézi fel és ez az ügynek csak előnyére válhatik. És ha mégis a műegyetem építésénél e tekintetben kivételt teszek, ezzel a kivétellel, azt hiszem, a szabályt erősítem. (El­lenmondás a néppárton.) A műegyetem oly élő szervezet, a mely a gyakorlati tudományok bá­mulatos fejlődése folytán gyorsan változik, ugy, hogy nagyon rövid idő alatt megváltoztatja az arczulatát és egészen uj igényekkel lép fel. A műegyetemi szervezet alkalmazkodik a helyi vi­szonyokhoz. Méltóztassék a külföldi e nemű szerve­zeteket figyelembe venni és azt fogják látni, hogy — a mint a viszonyok kívánják, — az egyik helyen a bányászati tudományokra fektetik a fősúlyt, (Ellenmondás a néppárton.) igen, mert máshol a műegyetem keretén belül tárgyalják ezeket a tudományokat, (Egy hang a néppár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom