Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-122

218 122. országos ülés 1902 június 13-án, pénteken. tenni, mint egy raktár, mint egy pajta. (TJgy van! a néppárton). Hogy mégis mutasson, a közepére felcsaptak egy kúpot. Méltóztassék megtekinteni, egy kúpnak építészeti szempontból ki kell fejezni, hogy alatta egy terem, egy helyiség van. Itt a kup a lépcsőház tetejéről van tervezve, tisztán csak azért, hogy a Dunáról néző mégis lásson valami magasabbat. Nem látom a költségvetésben a vizszivattyuzás kiadásait fölvéve. Két és fél méter mélységű pinczénél, a föld kiemelésénél, hihetetlennek tartom, hogy vizre ne akadjanak és igy csodálkozom, hogy a szivattyúzásról eléggé nem gondoskodtak. Ne járjunk ugy, mint az eskü-téri hídnál, hogy megtakarításokat eszközöltünk, s azután később még egyszer annyi kiadás merüljön fel. Vagy olyan ez, mint pl. a pénzügyminisztérium palotájának az építése, a hol egységárak mellett adták ki a földmunkát és .a kőmives-munkát és azután mégis egynek adták ki, a ki átalányösszegekkel pályázott és ezt azzal indokolták, hogy üregek találtattak a várban, pedig mindenki jól tudja, hogy minden építkezésnél a várban alagutak és pinczék találtatnak. Épen igy lesz ez a Lágymányoson is, a hol két és fél méternyire a föld szine alatt a legnagyobb valószínűség szerint vizre fognak találni. (Helyeslés a bal-_ és szélsöbaloldalon.) Összegezve tehát az egészet, t. ház, én nem akarom elodázni a kérdést és ha már ugy van, hogy a kémiai pavillont fel kell építeni, hogy ez a kérdés el ne odáztassék, hát építsük azt meg, azonban a többi épületre nézve, a melyek csak idő multával lesznek kiépítendők, méltóztassék kiirni a tervpályázatot, vagy ha ezt nem fogadná el a t. miniszter ur és kész terveknek venné a készen levő skizzeket, akkor is méltóztassék ezeket a nyilvánosságra hozni, méltóztassék gondoskodni arról, hogy a szakemberek és érdeklődők azokhoz hozzászólhassanak, (Helyeslés a néppárton és a szélsöbaloldalon.) és hogy a műegyetem nézete és véleménye az ország előtt is ismeretes legyen és hogy ez megnyugtatásul szolgáljon, nehogy később az ellenzék újra azzal a váddal illettessék, hogy mert hallgatott, az az oka annak, hogy bajok állottak elő. A törvényjavaslatot különben elfogadom. (Élénk helyeslés a néppárton és a szélsöbaloldalon.) Kammerer Ernő előadó: T.képviselőház! Legyen szabad nagyon röviden és tárgyilagosan azokra a dolgokra válaszolnom, a melyeket a t. előttem szóló felhozni kegyes volt. (Halljuk! Halljak!)) Teljes joggal és alaposan intéz a t. képviselő ur kérdést az iránt, hogy az 1897: XXV. és az 1900: V. t.-czikkekkel a miniszter ur rendelkezésére bocsátott hitelek hogyan és mi czimeken adattak ki. Nekem, mint előadónak, első sorban volt kötelességem erről meggyőződést szerezni, és meg is győződtem róla, hogy a Karolinakórház építkezései ez idő szerint még befejezve nincsenek, jobban mondva a leszámolások még meg nem történtek, és a telekvásárlás körül is vannak még függőben kérdések és talán még per is van folyamatban. Minthogy azonban a tei'vény teszi kötelességévé a miniszternek, hogy jelentést terjeszszen a parlament elé, én meg vagyok róla győződve, hogy ő ezt meg fogja tenni és azért nem vághatok elébe annak azzal, hogy ezen adatokat itt közöljem. De ezek az adatok legrészletesebben a t. ház bírálata alá fognak bocsáttatni. Másodsorban kérdést intéz a t. képviselő ur az iránt, hogy miért drágább a kémiai pavillon építkezése, mint a többi épületé ? Hogy a műegyetemi oktatás keretében a kémiai oktatás milyen óriási fontossággal bir. azt mindenki tudja, a ki a gyakorlati életet, a mindenféle üzemeket, a gyári, kereskedelmi igényeket stb. figyelemmel kiséri. Tudjuk azt is, hogy ebben a tekintetben a mi műegyetemünk mennyire hiányos felszerelésű volt, mert helyszűke miatt nem fejlődhetett e tekintetben és az ez irányban támasztott igényeknek és követelményeknek megfelelni képes nem volt. Most azonban kap egy olyan kémiai intézetet, a mely mintául ós például fog szolgálni. És épen mivel annyi a pótlandó és annyira fogyatékos a mostani berendezés, ez okozza azt, hogy ezen építkezésnél több költség merül fel. A t. előttem szóló képviselő ur bírálata tárgyává teszi a főépület arányait, annak túlságos hosszú és túlságos nyomott voltát. Erről nagyon nehéz beszélni, még a tervek előtt is nehéz. Én csak arra vagyok bátor figyelmeztetni a t. képviselőházat, hogy egy épület arányai nem föltétlenül annak magasságától függnek, hanem attól, hogy az illető épület hogyan van tagozva, mert ha az épületnek elég előugró részei vannak, ha eléggé tagozott és elég árnyékot vet önmagának, akkor az az épület rossz és nyomott benyomást soha sem fog tenni. A fődolog azonban, a mit a t. előttem szóló képviselő ur érintett, és a mire kiterjeszkedni akarok, az, hogy ezek a tervek miképen szereztettek be. En feltétlenül osztozom abban a nézetben, hogy a nyilvános épületek tervei rendszerint pályázatok utján szereztessenek be, mert hisz a pályázat az erők mérkőzését idézi fel és ez az ügynek csak előnyére válhatik. És ha mégis a műegyetem építésénél e tekintetben kivételt teszek, ezzel a kivétellel, azt hiszem, a szabályt erősítem. (Ellenmondás a néppárton.) A műegyetem oly élő szervezet, a mely a gyakorlati tudományok bámulatos fejlődése folytán gyorsan változik, ugy, hogy nagyon rövid idő alatt megváltoztatja az arczulatát és egészen uj igényekkel lép fel. A műegyetemi szervezet alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz. Méltóztassék a külföldi e nemű szervezeteket figyelembe venni és azt fogják látni, hogy — a mint a viszonyok kívánják, — az egyik helyen a bányászati tudományokra fektetik a fősúlyt, (Ellenmondás a néppárton.) igen, mert máshol a műegyetem keretén belül tárgyalják ezeket a tudományokat, (Egy hang a néppár-