Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.
Ülésnapok - 1901-121
196 121. országos ülés 1902 június 12-én, csütörtökön. az elsőt illeti, hogy ugyanis a sorrendet nem tartották be, erről lehetne szólni talán akkor, ha a vizszinek egymásközti aránya nem azokban a számokban lett volna általam és a közigazgatási biróság által megállapítva és elfogadva, a melyekkel azt a társulat javaslatba hozta. így azonban a dolgon magán semmit sem változtatott az a körülmény, hogy a tizenegy tagú bizottságot akkor alakították, a mikor a vizszinek arányára nézve tettek javaslatot. Ez az egyik. A másik indok, a kataszterre való utalás, azért nem állhatott meg, mert a kataszteri tiszta jövedelmet alapul venni egy ármentesitő társulatnál sem volna ugyan helyes, (Igaz! a szélsobaloldalon.) itt azonban nem csupán a kataszteri jövedelem vétetett alapul, hanem alapul vétettek a vízborítások és egyéb körülmények is, a melyek az ügy megítélésére szolgálnak. Ennélfogva az alispán határozatát feloldanom és megfelelő eljárásra a delegált jász-nagy-kun-szolnokmegyei alispánt utasítanom kellett. Ha már most azt kérdezi a t. képviselő ur, hogy mi lesz a további eljárás, a törvény értelmében érdemileg határozni az illetékes fórum van hivatva, én csak annak idején, ha felfolyamodás adatik be, alaki szempontból, a törvény meg nem tartása vagy helytelen alkalmazása miatt, leszek hivatva hozzászólni. Ha az alispán, a mit remélek, a törvényt helyesen fogja alkalmazni ós be fogja tartani, kénytelen leszek az alispáni határozatot fentartani; ha pedig a törvény meg nem tartatik, vagy helytelenül alkalmaztatik, akkor a törvény által biztosított jogommal fogok az osztályozás tekintetében élni. Megjegyzem, hogy a ki nincs megelégedve akár az ártérfejlesztési, akár az osztályozási határozattal, annak a törvény rendes útja még mindig fenn van tartva. Felvetette a t. képviselő ur az ideiglenes kivetések kérdését is. A t. képviselő ur interpellácziójában maga elismerte, hogy a törvény igenis ad felhatalmazást bizonyos ideiglenes kivetésekre, csak ő nem találta azt helyesnek, hogy jelen esetben az ideiglenes kivetés alkalmaztatott és ezt mintegy magában álló esetet tünteti fel. Ebben a t. képviselő ur téved, mert hasonló esetekben egyformán jártak el mindig. Épen a t. képviselő ur közelében, a középtiszai társulatnál, a heves-szolnok-jászvidéki társulatnál mindig ilyen kivetés történt. De ebben a dologban én nem határoztam a nélkül, hogy a tiszai társulatok összessége autonóm közegének, a tiszavölgyi társulatnak véleményét meg ne hallgattam volna. Ez javaslatba hozta, hogy kivételkép 1902-től az ideiglenes kivetés alkalmaztassák. Nem tettem ezt a nélkül, hogy mikor az ideiglenes kivetésekre engedélyt adtam, ki ne mondtam volna, hogy itt leszámolásnak lesz helye az osztályozási és a kivetési kulcs jogerős megállapítása után, tehát senkin sérelem nem történhetik. Az ugyanis nem méltányos, hogy évekig azok fizessék a terhet maguk, a kik a régi egyezményes alapon voltak bevonva, azok pedig semmit se fizessenek, a kik ujabban vonattak be. De talán az illetők érdekében sem helyes, hogy évekig függőben maradion akivetés és egyszerre nagyobb összeg vettessék ki rájuk, így áll a dolog. Hogy a megterheltetés különben nem olyan súlyos, mint azt a t. képviselő ur hinni látszik, méltóztassék megengedni, hogy néhány adatot felsoroljak. (Halljuk! Halljuk!) Az egész Tiszavölgyén 42 társulat van. Ezek között legkedvezőbb viszonyban van azon társulat, a melyről a t. képviselő ur szól. Szolgálhatok a t. képviselő urnak részletes kimutatásokkal, hogy mennyit fizetnek más társulatok tagjai átlagban egy kat. hold után. 4 K 11 fillért fizetnek a felső-szabolcsi, 4 K 60 fillért a nyirvizszabályozó, 3 K 20 fillért a heves-szolnokjászvidéki-társulatnál; az alsó-szabolcsinál pedig átlag holdankint 47 fillért. A ki ismeri az alsószabolcsi társulatnál lévő viszonyokat, mondhatom, az csak irigyelni fogja azon helyzetet, mely ott a t. képviselő ur szülőföldjén uralkodik. Még csak engedtessék meg nekem, hogy speczialiter arról a területről, a melyre a t. képviselő ur gondol, külön is szóljak, t. i. az angyalházi közbirtokosság területéről. Az angyalházi közbirtokosság fizetett előbb 5902 hold után 733 koronát, most fog fizetni 6300 hold után 863 koronát, átlag 14 fillért. Mondhatná a képviselő ur, és teljes joggal, hogy necsak a közbirtokosságról szóljak, hanem az angyaiházi egyes birtokosokról is. Én semmit eltitkolni nem kívánok, ezért az egyes birtokosokról is közlöm az adatokat. Itt 2850 katasztrális hold szántóföld vonatott be, legnagyobb részt mint fensiki terület s erre a 2850 holdra 741 korona esik. Molnár Jenő: De ha ott nincs víz! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Azt méltóztatik mondani, hogy ott nincs viz; méltóztassék megvárni, mig egy áradás lesz, hogy akkor lesz-e viz. Molnár Jenő: Angyalházán sohasem lesz! Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter: Abból, hogy addig, mig a Tisza folyó szabadon csatangolt, nem volt viz, semmi sem következik. Tehát ezen szántóföldre, mely újonnan vonatott be, sem esik több, mint 26 fillér katasztrális holdankint. Ezekből méltóztatnak látni, hogy iparkodtam ezen ügyben igazságosan és méltányosan eljárni. (Igás! ügy van! a jobboldalon.) Méltóztatnak azt is látni, hogy a terheltetés oly minimális, melyet az adott viszonyok közt az érdekeltség igenis viselhet. Még egyet kell megjegyeznem. A t. képviselő ur ugy tüntette fel a dolgot, mintha ott^ a kisbirtoknak harcza volna a nagybirtokkal. Én igyekeztem informáltatni magamat, de ily küzdelemnek, ily harcznak az ottani vidéken jelenségeit nem találtam. Különben, hogy mennyire szivemen van a kisbirtokosok érdeke, közlöm a
