Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-121

121. országos ülés 1902 június 12-én, csütörtökön. 193 vél és egymást támogatták. És felhasználom az alkalmat annak a kijelentésére, hogy azok a híresztelések, a melyek egyes külföldi lapokban megjelentek és a melyekben az foglaltatik, hogy mi panaszkodtunk volna a miatt, hogy a német birodalom kiküldöttei nem kellő loyalitással támogatták volna a mi kiküldötteinket, mondom, ezek a híresztelések minden alapot nélkülöznek, mert részünkről ilyen panaszra ok nem forgott fenn. A német birodalom kiküldöttei teljes loyalitással támogattak bennünket és viszont mi velük minden kérdésben egyöntetűen jártunk el. Nem vonom kétségbe, t. képviselőház, miszerint kívánatos lett volna, hogy a czukorbehozatali vámok leszállítása ne rögtönösen történjék, hanem fokozatosan, lassúbb tempóban, hogy ezáltal könnyebb legyen a czukoriparnak a változó viszonyokhoz alkalmazkodnia. Ebben a javaslatunkban, a melyet a mi kormányunk küldöttei tettek, a német birodalom küldöttei szintén támogattak minket, azonban a többi államok ellenzése miatt ezen kívánságunk nem ment teljesedésbe; ellenben sikerült elérnünk azt, hogy az a surtaxe, vagyis az a behozatali vám, a melyet az angol kormány eredetileg öt frankban kivánt megállapittatni, hat frankra emeltetett fel. A harmadik kérdés, a mely az interpelláczióban foglaltatik, ez (olvassa): »Mit szándékozik a pénzügyminiszter ur a súlyos válsággal fenyegetett czukoripar megmentésére tenni, ha Anglia a kilátásba helyezett rendszabályokat életbelépteti ?« Ez kérdés, t. ház, a mélyre nem vagyok abban a helyzetben, hogy ma kimerítő nyilatkozatot tehessek. A brüsszeli konferenczia által teremtett helyzet még nincs véglegesen tisztázva és annak eredményei még nincsenek véglegesen kialakulva, hogy ugy fejezzem ki magamat: kijegeczesedve. Habár valószínű, hogy az összes résztvett államok ratifikálni fogják az ott létrejött megállapodásokat, ez tényleg még ma nem következett be, és igy ez a kérdés még nyitva van. Miután pedig nekünk feladatunk az, hogy a tényleg fennálló, illetőleg a végleg megalakuló állapotokhoz alkalmazzuk azokat az intézkedéseket, a melyeket a czukoripar válságos helyzetének szanálása érdekében tenni kötelességünk, addig, a mig a helyzetet egészen tisztázottal! és végleg megalakultan magunk előtt nem látjuk, természetesen ezen rendszabályok iránt sem nyilatkozhatunk. Miután azonban a brüsszeli czukorkonferenczián létrejött egyezmény ratifikálása a törvényhozásnak van fentartva és ez törvényjavaslat alakjában fog a t. képviselőház elé kerülni: azt hiszem, majd akkor lesz ideje és helye annak, hogy megtegye a kormány javaslatait azon intézkedésekre nézve, a melyeket szükségeseknek tart arra, hogy a czukoriparnak válságos helyzetén, a mennyire csak állami eszközökkel lehet, segítsünk. KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. VII. KÖTET. Ezek azok, a miket az interpelláczióra válaszolni kötelességemnek tartottam és kérem a t. képviselőházat, hogy méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő ur nem lévén jelen, kérdem a t. házat, hogy tudomásul veszi-e a pénzügyminiszter urnak Csávolszky Lajos képviselő ur interpellácziójára adott válaszát, igen, vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház a pénzügyminiszter ur válaszát tudomásul veszi. Következik a pénzügyminiszter ur válasza Nossi Pál képviselőnek az általános jövedelmi pótadóba beszámítandó kamatok tárgyában hozzá intézett interpellácziójára. Lukács László pénzügyminiszter: T. ház! Nessi Pál képviselő ur a következő interpellácziót intézte hozzám (olvassa): >1. Van-e tudomása a miniszter urnak arról, hogy azon esetekben, ha valamely záloglevélkölcsönök adásával foglalkozó intézet a kölcsönnel terhelt ingatlant megvásárolni kénytelen, és a kölcsönt nem törölteti a telekjegyzőkönyvben, a pénzügyigazgatóságok annak daczára, hogy az összes törvényes kellékek megvannak, ilyen esetben a kamatokat az általános jövedelmi pótadóba nem számítják be, és illetve e tekintetben különböző az eljárás az országban. 2. Szándékozik-e intézkedni rendeleti utón, hogy az összes pénzügyigazgatóságok, valamint a budapesti kir. adófelügyelő is, ezen kamatok 10°/o-át az általános jövedelmi pótadóba beszámitsák?« T. ház! Azon kérdésekkel, a melyek ezen interpelláczióban foglaltatnak, (Halljuk! Ralijuk ! a szélsőbaloldalon.) én teljesen tisztában vagyok és megvan azokkal szemben határozott nézetem, és ha mégis azt kérem a t. interpelláló képviselő úrtól és a t. képviselőháztól, hogy méltóztassanak eltekinteni attól, hogy ez alkalommal erre az interpelláczióra érdemleges választ adjak, annak magyarázata abban rejlik, hogy ez a kérdés ez idő szerint a legfőbb kompetens fórum, t. i. a közigazgatási biróság előtt áll eldöntés végett, s a dolog ilyen stádiumában sem időszerű, sem czélszerü nem volna egy kormánynyilatkozattal praejudikálni a kérdésnek, (Ugy van! Ugy van! jobbfelöl.) vagy legalább azt a színezetet adni a dolognak, mintha a kormány praejudikálni akarna. (Elénk helyeslés jobbfelöl és a szélsobaloldalon.) Épen azért azt a kérést intézem a t. képviselő úrhoz és a t. képviselőházhoz, méltóztassék megengedni, hogy erre a kérdésre érdemlegesen ez alkalommal ne válaszoljak, és méltóztassanak ezen válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Nessi Pál: T. képviselőház! Én teljesen méltánylom azon indokokat, a melyek az igen t. pénzügyminiszter urat arra indítják, hogy interpellácziómra most érdemleges választ ne adjon. Én ezt, mint előzetes választ tudomásul 25