Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-120

180 120. országos ülés 1902 június 11-én, szerdán. most itt tett. Mert az nem áll, a mit a t. képviselő ur mond, az már kicsit—engedelmet kérek, a t, képviselő ur nem fogja rossz néven venni, — ellenzéki flosculus, hogy ime a miniszterelnök ur alantasai hogy járnak el, miként vezetik őt félre. Ezt a frázist talán kissé a szomszédból tanulta a t. képviselő ur. Itt Pest vármegye közönségéről, — és az tett nekem jelentést — nem pedig oly eljárásról van szó, a mely egy körjegyzőnek vagy szolgabírónak eldugott bürójában történik, hanem Pest vármegye tágas gyüléstermében, melynek tagja a képviselő ur is. Pozsgay Miklós: Igen, de épen itt van meg az, hol a jegyző meg a főbíró sógorok, hol a jegyző fia szolgabíró. Széll Kálmán miniszterelnök: Hát én megmondom a képviselő uraknak / az orvosságot, hagyják magukat kitanítani. Én már három esztendeje viszem az adminisztrácziót, kompetens vagyok rá. Menjenek a képviselő urak a közgyűlésbe s ott, mikor felvétetik ez az ügy, panaszolják meg az alispánt, a főszolgabírót és mindazokat, kiknek eljárásával nincsenek megelégedve, nem pedig itt. (Élénk helyeslései jobboldalon. Zaj aszélsöbaloldalon.) Még a nótának nincs vége! Ott adják elő szépen, hogy jártak el a viczispán, a főszolgabíró. (Égy hang balfelöl: Szóhoz sem. jutnak!) No már Pestmegye közgyűlésén szóhoz jut minden ember, ezt nem lehet mondani. Nem is Pozsgay képviselő ur mondja, hanem egy képviselő ur, a ki rosszul van informálva. Akkor ott számot adnak, vagy nem, megfelelnek eljárásukról, vagy nem. Ha meg nem tudnak felelni, ha a képviselő ur hite szerint nem jártak el igazságosan, méltóztassék appellálni én hozzám, én akkor majd megvizsgálom a dolgot és igazságot fogok szolgáltatni. Pozsgay Miklós: Azért fordultam ide, mert a megyénél már szóltam ! Széll Kálmán miniszterelnök: Most ez inczidentaliter történt, most van az ügy a véghatározat előtt. Ha nem járok el igazságosan, akkor a t. képviselő ur engem feleletre vonhat. Kérem, méltóztassék a válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérem a t. házat, tudomásul veszi-e a miniszterelnök ur válaszát Pozsgay Miklós képviselő ur interpcllácziójára, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A többség a választ tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök ur válasza Visontai Soma képviselő urnak a hármasszövetség tárgyában előterjesztett interpellácziójára. Széll Kálmán miniszterelnök: T. ház! Visontai Soma képviselő ur hozzám a hármasszövetség tárgyában intézett kérdést. Visontai képviselő ur azonban ma levelet irt nekem, melyben arra kért, hogy nem lehetvén jelen az ülésen, ne válaszoljak interpellácziójára. Ezt igen szívesen megteszem, csak konstatálni kívántam, hogy én ma ugy, mint a többi interpelláczíóra, erre is meg akartam adni a választ. (Helyeslés.) Elnök: Következik a miniszterelnök ur válasza Nessi Pál képviselő urnak a kolozsvári 51. számú gyalogezred által rendezendő zászlószentelés tárgyában előterjesztett interpellácziójára. Széll Káímán miniszterelnök: T. ház! Nessi Pál képviselő ur a kolozsvári zászlószentelés ügyében intéz hozzám kérdést és tudakolja tőlem, van-e tudomásom arról, hogy ott a jövő hét valamelyik napján zászlószentelési ünnepély szándékoltatik tartatni és hogy a felszentelendő zászlón a magyar állam czimere a kétfejű sas szárnyában, az osztrák birodalom tartományainak czimerével egyenrangúnak van feltüntetve, s mit szándékozom tenni? Van tudomásom eiről a történt jelentésből, hogy ott zászlószentelési ünnepély lesz, s egyúttal egy kétszázados évfordulója annak az ezrednek, a mely Kolozsvárt állomásozik, s melynek fiai mind erdélyrészi fiuk, mert onnan vannak ujonezozva. Ez a magyar ezred egyike azon ezredeknek, melyek a haditörténetben igen fényes és dicső szerepet vittek, s melyek ezen században és a másik századnak nagy csatáiban becsületet és elévülhetlen dicsőséget hoztak a hadseregre és a magyar névre is. {Tetszés jobbfelöl.) Ez az ezred ezt a kétszázados évfordulót ünnepli meg ez alkalommal, s a régi zászlót most ujjal cseréli fel, ez a kétszázados jubileum napján lesz felszentelve. Ez egy kegyeletes szép ünnepély, s én csak örülnék, ha azon a polgári hatóságok és a közönség is részt venne minél nagyobb számmal, jeléül annak, hogy a katonai erényeket és a katonai dicsőséget a magyar ember a maga részéről elismeréssel tudja és akarja méltatni. A mi a zászlót illeti, azon az a czimer van, a melyet a képviselő ur leirt, s mely az interpelláczióba is van foglalva. En kijelentem, hogy ez a czimer a mai közjogi helyzetnek, a magyar állam jogi állásának a dualizmusban és a monarchiában és a dualizmusnak nem felel meg. (Általános élénk helyeslés.) Elismerem és kijelentem, hogy ezen czimernek használata a mai alkotmányos közjogi és törvényes helyzettel nem egyezik meg. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Mikor ezt kijelentem és látják a t. képviselő urak, hogy a legpreczizebb közjogi korrektségre törekszem, akkor egyszersmind arra kérem a t. képviselő urakat, hogy ezt a kérdést és általában az e fajta kérdéseket ne abból a szempontból fogják fel, a mint azt gyakran teszik, hogy a mi állapotainknak ez, vagy az a formalisztikus részlete egészen megfelel-e annak, a mi a közjogi helyzetből, törvényeinkből szorosan folyik. Vannak ilyen inkább formai kérdések, a miknek egyike, vagy másika a múltból származva, nem lett még beillesztve kellőképpen a mai közjogi helyzetbe, mert azt a különböző nehézségeknél