Képviselőházi napló, 1901. VII. kötet • 1902. május 12–junius 20.

Ülésnapok - 1901-112

112. országos ülés 1902 május 12-én, hétfőn. 9 a radikális párt kezében valóságos kincseket képezhetnének. És ha az igen t. függetlenségi párt most azon panaszkodik, a mint azt a költségvetési vita folyamán a gyomai választással kapcsolatban hallottam, hogy a jó magyar nép elfordul a függetlenségi politikától, (Élénk ellenmondások a szélsobaloldalon.) és a szoczialisták karjaiba veti magát . . . (Mozgás és zaj a szélsobaloldalon.) Polczner lenö: Önök csinálják a szocziálizmust! Rakovszky István: A választásoknál a szocziálizmust istápoljákj (Zaj.) Polczner Jenő: Önök csinálják a szegénységet, a szocziálizmust és az elégedetlenséget! Kossuth Ferencz: Gyomán a kormánypárt a szoczialista jelöltre szavazott. (Zaj a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselőház ! Krístóffy József; Ha, mondom, a függetlenségi párt azon j^anaszkodik, hogy a jó magyar nép elfordul a függetlenségi politikától. . . . (Zajos ellenmondások a szélsobaloldalon.) Thaly Kálmán: Dehogy fordul! Krasznay Ferencz: Azért duplázódott meg a függetlenségi párt? (Zaj.) Thaly Kálmán: Minket nem a tótok választanak ! Polczner Jenő: Nem ám, hanem az alföldi magyarok! (Mozgás és zaj a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobb felöl.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak közbeszólásaikkal zavarni a szónokot; majd elmondhatják nézeteiket a vita során! (Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Krístóffy József: . . . akkor az igen t. függetlenségi párt ne a kormányt okolja, hanem egyesegyedül önmagát, mert hiszen ezekben a kerületekben évtizedek óta ő hirdeti a megváltó igét. . .. (Nyugtalanság és zaj a szélsobaloldalon.) Krasznay Ferencz: Hát a magyar Alföld kié ? (Mozgás és zaj a szélsobaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Krístóffy József: És ha ennek daczára a magyar nép mégis elfordul a régi zászlótól .. . (Zajos felkiáltások a szélsobaloldalon: Dehogy fordul! Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Krasznay Ferencz: Hát Pest vármegye kié ? (Zaj a szélsobaloldalon.) Krístóffy József: Onnan panaszkodtak, a függetlenségi párt részéről; csak erre akarok hivatkozni. (Nagy zaj és ellenmondások a szélsobaloldalon.) Elnök (csenget): Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak nyugodtan meghallgatnia szónokot; a vita során válaszolhatnak a szónok beszédére. Közbeszólásokkal folytonosan zavarni a szónokot, a házszabályok értelmében nem szabad. (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Mozgás a szélsobaloldalon.) KÉPVH. KAPLÓ. 1901 —1906. VII. KÖTET. Krasznay Ferencz: Összevásárolt oláh kerületekből küldenek ide képviselőket! (Zaj a szélsobaloldalon.) Több választóm van, mint tiz kormánypárti képviselőnek odaát. 5000 magyar választóm van! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek, t. ház ! Krisztóffy József: A magyar nép megunta a meddő közjogi harczokat, a magyar nép boldogulni akar és mások hiányában azok után indul, a kik sorsának javításáról festenek káprázatos képeket elébe. Nem egészen igy állunk az országgyűlési néppárttal szemben, a melyről el kell ismerni, hogy a választások lezajlása óta a felekezeti irányzatból, ha nem is sokat, de bizonyos mértékben mégis engedett, akár azért, ho^y más tereken annál nagyobb befolyásra, vagy más párt részéről annál hathatósabb segitségre tehessen szert, akár azért, mert talán igy apránkint akar megszabadulni azon politikai holtsúlytól, mely egy kormányképes konzervatív párttá alakulásával szemben kiegyenlithetlen terhet képezne, már csak azért is, s ezt a t. néppárton is nagyon jól tudják, hogy ebben az országban mindenféle politikára lehet prozelitákat szerezni, de annak a szentesitett törvénynek eltörlésére a polgárok többségét megnyerni nem lehet. (Zajos ellenmondások a néppárton. Felkiáltások: Hát törvényt nem lehet megváltoztatni?) Rakovszky István: Hiszen azért ülünk itt, hiszen az imkompatibilitást is meg lehetett változtatni ! Ez igazán uj államfilozőfia! (Zaj. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök: Tessék várni a czáfolattal, mig a vita során reájuk kerül a sor. (Halljuk ! Halljuk!) Krístóffy József: Azonban akár ezért, akár amazért történt is ez a nevezetes dolog, annyi tény, hogy az igen t. néppárt felekezeti álláspontjának merevsége egy kissé felolvadt a választási harczok tüzében. De csalódik az, a ki ebből azt következteti, hogy a t. néppárt lojálisabb a parlamenti vitákban, sőt ellenkezőleg . . . Rakovszky István: Hisz Nagy-Szombatban a pánszlávokkal szavaztak ellenünk! Hát ne beszéljen lojalitásról! Krístóffy József: . . . mintha pótolni akarta volna azt, a mit odakint hagyott, annál nagyobb kedvét lelte a meddő izgalmak rendezésében, a mérges gyanúsítások és invektivák szellőztetésében, nem törődve azzal, hogy nehéz idők komoly tünetei intik az országot gyümölcsöző munkára, a melyet pedig csakis békességben és lojális együttműködésben lehet eredménynyel végezni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Nincsen nekünk szükségünk arra, hogy az ellenzék elnéző vagy könyörületes legyen, azt sem veszszük zokon, ha egész szilajságával támad meg bennünket; de azokat a parlamenti tilalomfákat, a melyek az eszmék mérkőzésének egyenes és lojális országútján állanak, egykönnyen feldöntetni nem engedjük, valamint azt sem engedjük, hogy a többségnek egyik-másik részét használja az eUenzék 2