Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.
Ülésnapok - 1901-100
100. országos ülés 1902 április 25-én, pénteken. 89 adásánál lehetne. Akkor aztán ne méltóztassék a vádat ugy fogalmazni, hogy az élesebb legyen a szavakban, mint a szándékban. Zboray Miklós: Nem én mondtam a visszaélés szót! Molnár Jenő: Azt én mondtam ! (Mozgás.) Plósz Sándor igazságügyminiszter: Az építkezések mindenkor pályázat utján adatnak kies pedig ez idő szerint a folyamatban levő építkezéseknél tudtommal nincs ugyanaz a vállalkozó két építkezésnél. A nyitrai törvényszéket épiti Mayer Károly és ifjabb Tomasek, a lőcseit (xasch János, a lugosit Raichel Ferencz, a kolozsvárit az erdélyrészi épitőtársulat, a székesfehérvárit Bernstein, Káldor és Fried, a brassóit, a mely már be van fejezve. Grünwald testvérek és Schiífer, a kassai javítóintézetet Jakab Ágost és Géza, szóval mindenütt más és más és mindenütt a legolcsóbb ajánlat fogadtatik el. (Helyeslés a jobboldalon.) Kész vagyok, akármelyik aktát méltóztatik kívánni, ide tenni a ház asztalára, hogy yan-e ott nyoma akármilyen helytelenségnek. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Az egyedüli kedvezés, a melyet csinálok — és ezt bevallom nyíltan — az, hogy ha a vidéki városban történik az építkezés és én ott ugy vagyok informálva, hogy annak a vidéknek iparosai nagyon rászorulnak a munkára, (Zajos tetszés és helyeslés.) akkor, ha nem is teszik a legolcsóbb ajánlatot, (Elénk helyeslés.) igyekszem őket rábírni, hogy ők tegyék a legolcsóbb ajánlatot és a nélkül, hogy a kincstárt megkárosítanám, nekik adom az építkezést. (Hosszantartó zajos tetszés és helyeslés a jobb- és a szélsőbaloldalon.) A mi a tervezést illeti, hát mindenekelőtt meg kell jegyeznem, igaza van a képviselő urnak, hogy ezek nem pályázat utján történnek, . . . Zboray Miklós; Ez az!Erről tessék beszélni! Plósz Sándor igazságügyminiszter: ... hanem, hogy a minisztériumnak van két, — az egyik most elhalt •— de volt két építésze, a ki ezeket a tervezéseket rendszerint készítette. Ez az állapot alig változtatható meg. Magam is törekedtem arra és gondolkoztam róla, hogy pályázati útra fogom terelni az építkezések tervezését. Simonyi-Semadam Sándor: A nagyobbakat! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Mindenesetre csak a nagyobbakat, a melyek 200.000 koronán felül vannak, ugy, a mint ezt az építészeti egylet küldöttsége kívánta. És már akkor nagyon kevés marad nálunk, mert az összes járásbíróságok kiesnek és részben a törvényszékek is, miután külön tervező csinálja meg a fogházat és az épületet, mert érteni kell ahhoz, hogy valaki fogházat tudjon tervezni . . . Zboray Miklős: A többi is szakember! Csupa sablonról van szó! (Nagy zaj és felkiáltások a néppárton: Színházat se tudnak építeni nálunk !) Plósz Sándor igazságügyminiszter: Épen azért, mert sablonnak kell lennie, kell az illetőKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1O06. VI. KÖTET. tőnek tudnia hozzá. Mert nem lehet fogházat czifrasággal építeni; hiszen akkor a t. rab urak kifűrészelik a rácsot és szépen lemásznak, a mint az előfordult. Annak építési modorára és belső berendezésére nézve külön szempontok vannak, a melyeket meg kell tartani! Igonis van két építész, és azokra szükség is van, mert mindenekelőtt én már a terület kiválasztásánál szakértőre szorulok, a ki nekem megmondja azt, hogy alkalmas-e ez a terület és a ki megmondja, hogy ez építkezés nem lesz-e ott drágább, mint talán másutt és megmondja azt is, hogy elfér-e rajta az épület, ugy, hogy bizonyos tervet kell neki előzetesen készítenie, mert én a nélkül a kérdést el nem dönthetem. Hiszen részt vettem egy ily kérdésben személyesen, a helyszínén, mert igen sok oldalról voltam mindenféle óhajokkal körülvéve a nyitrai törvényszék építésénél. Hát azt méltóztatik hinni, hogy olyan nagyon egyszerű dolog a területet kiválasztani? Ott különféle területeket kínáltak. Az egyik igen olcsó lett volna, de nedves volt a talaja. Már most azt én nem tudom, hogy ott lehet-e biztosan építeni, vagy nem! A másik terület drága volt és még hozzá — az ottaniak nagyon kívánták, hogy ott építtessék. — az épület 50 — 60.000 forinttal drágább lett volna ezen a területen. Én azt előre nem tudhatom, ha szakértőt meg nem hallgatok. A tervet tehát körülbelül meg kell csinálni akkor, a mikor az építés iránt a döntés bekövetkezik, Marad tehát a homlokzat elkészítése, azon pedig valami nagy súly nem fekszik. Már most hogyan állana a dolog a pályázattal? Erre a szakértőre szükségem volna ugyebár ? Ki kellene irni a pályázatot egész tüzetesen ; egész füzetet kellene kiírni, hogy mi minden szükséges oda, szóval betűkben, szavakban le kellene irni az egész tervet. Akkor azután pályadijakat kellene kitűzni, összeülne a jury és ott nem tudnám, nem panaszkodnának-e arról, hogy a jury nem helyesen ítélt, már a ki épen panaszkodni akar. Akkor azután a tervet esetleg, a mely nem egészen alkalmas, újra át kellene nézni . . . Zboray Miklós: Szóval jobb kiadni kéz alatt! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Én ezt az állapotot igy találtam, mikor hivatalba léptem. Fennállott Szilágyi Dezső alatt is, a kit, azt hiszem, nem kivan a képviselő ur gyanúsítani. Zboray Miklós: Én senkit sem gyanúsítottam ! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Ezen az állapoton én csak azt a változtatást tettem, hogy a dijakat leszállítottam, T, i. a mérnök- és épitósz-egylet díjszabásához kéjiest fizetendő dijakból az egyiknek, Kiss Istvánnak levontam 20°/o-ot, Wagnernek pedig, a ki többnyire a fogházakat épiti, fogházaknál 33°/ 0-ot, járásbíróságoknál 10 0 ; 0-ot, törvényszéki épületeknél pedig 20°/o-ot. Egyáltalán nem mondható tehát, 12
