Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-100

100. országos ülés 1902 Áttérek, t. ház, azokra a kifogásokra, a melyek a kinevezésekre nézve történtek. Itt két irányban keli nyilatkoznom. Egyik kifogás, hogy a kinevezéseket a biróság köréből nem helyesen eszközlöm, a másik, hogy nem nevezek ki elég ügyvédet. A mi illeti a biróság köréből való kinevezéseket, méltóztassék meggyőződve lenni, hogy rám nézve a lehető legkellemesebb volna, ha sorba mehetnék. De sajnos, ezt nem tehetem. (Helyeslés.) Mert felelős vagyok a kinevezésekért, mert nem azért van reám bizva a kinevezés, illetve a kinevezésre való javaslattétel, hogy a sorrendet érvényesítsem. Maga Issekutz Győző t. képviselő ur, a ki előléptetési szabályzatot kivan, szintén azt mondja, hogy a tagositás sohasem annyira a szabályoktól, mint a jó biráktól függ. Már most, méltóztassék a sorban találni egy jó birót! Hiszen az egy egész stúdium, mig én találok egy jó birót, a ki minden irányban bir a szükséges képességgel, hogy a tagosításokat helyesen keresztülvigye. Igaz, hogy nem megyek mindig a sorban, de ennek többféle oka is van, a mely az én hatalmam körén kivül fekszik. Mindenekelőtt nem nevezhetek ki mást, csak azt, a ki ki akarja magát neveztetni, mert a ki pl. nem pályázik Beregszászra, azt oda ki sem nevezhetem. Azután meg kell nekem válogatni, hogy kit hova nevezek ki. Más kvalifikáczió kell a járásbiróság vezetéséhez, más a törvényszéki bírósághoz. Ha valahol egy törvényszéket erősíteni kell, minden áron, sorban vagy soron kivül ki kell választanom a legalkalmasabb egyént. Egyébiránt meg kell jegyeznem, hogy igen sok panaszt halottam már biráktól és albiráktól, hogy háromszor-négyszer mellőzve voltak, de arra az illető soha sem gondolt, hogyha őt neveztem volna ki, 300 mellőztetett volna. Nem akarom nekik rossz néven venni, mert hiszen az a dolog természetében fekszik, hogy mindenki magamagáról akar gondoskodni. A kinevezéseknél én a törvények szerint járok el, a mennyiben rendszerint, ha sürgős szükség nem forog fenn, kandidáczió utján történik a kinevezés, kivévén a felsőbb bíróságoknál, a hol pályázat ritkábban fordul elő. A kandidálásnál mindenekelőtt az alsóbb fokok figyelembe veszik az alkalmasságot, az illetőnek a minősítését és munkájuk minőségét is, melyet ismernek, mert a táblán jegyzéket vezetnek az alsó bíróságoktól hozzájuk került ítéletekről ós így maguknak írásban is tájékoztató képet tudnak alkotni az illetőnek képességeiről. Én azután a kinevezésnél még egy uj adatot veszek hozzá és ez az elméleti kvalifikáczió, nevezetesen a bírói vizsgának a sikere, a melyről nekem adataim vannak. A táblai elnökök javaslatára természetesen kell adnom, hiszen én nem ismerhetem az összes birákat az országban és a tábláknak a felügyeleti hatósága épen azért lett alkotva, hogy beható felügyelet létesíttessék. Ez teljesen megfelel az 1891: XVII. törvényezikknek. A mi a legutóbbi kinevezéseket illeti, az a április 25-én, pénteken. 87 bíró, a kinek a kinevezését kifogásolják, igen kiváló biró és — bár nem szeretek erről beszélni — a tábla elnöki tanácsa, s maga a^ tábla elnöke által első helyen lett kandidálva. Én a táblabírói kandidácziókra nézve a táblai elnökökhöz csak azt az óhajomat fejeztem ki minden lehető alkalommal, hogy a táblákhoz a legkitűnőbb egyéneket hozzák nekem javaslatba. Nem tudom, hogy a képviselő urnak miért van olyan nagy kifogása ellene, az illető különben nem is olyan nagyon fiatal, mert hétéves biró elmúlt. Mivel épen Szilágyi Dezsőre méltóztatik hivatkozni, szabadjon megemlíteni, hogy ő is nevezett ki olyant a táblához, a ki három évig és három hónapig volt csak biró. Ez a kinevezés igen kitűnően bevált, egynéhány év múlva Budapestre hozták az illetőt, mint kiváló birót. (Mozgás a, szélsöbaloldalon.) Bocsánatot kérek, de a vidéki táblabirákat nem lehet mind Budapestre hozni, hoztam én már egypárt, de a vidéken is szükség van jó bírákra. A mi pedig az ügyvédek kinevezését illeti, tudom azt, hogy magának a birói karnak egynéhány igen kiváló tagja ügyvédből neveztetett ki, habár sok jeles tagja van a felső bíróságoknak, a kik birói pályán működtek. Én részemről az ügyvédeket bizonyos előszeretettel nevezem ki, csakhogy igazán ritkán jutok ebbe a helyzetbe, mert nem igen pályáznak. Nagyon természetes is, mert a kinek jól megy a dolga, a ki arra való, az nem fog pályázni, a ki pedig nem arra való, azt nem nevezhetem ki. Különben méltóztassék a kinevezettek közé nemcsak azokat számítani, kiket egyenesen az ügyvédi karból veszek át, hanem azokat is, a kik benne vannak a birói státusban és a kiknek ügyvédi vizsgájuk van. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ez más dolog!) A lehető legritkább esetben pályáznak. Molnár Jenő: Mert tudják, hogy protekczió van! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Protekczió ? Ezt a vádat egész határozottan visszautasítom. (Helyeslés a jobboldalon.) Molnár Jenő: Hiába beszél, ezt nem lehet menteni! Elnök: Kérem Molnár Jenő képviselő urat, ne méltóztassék folytonos közbeszólásaival a szónokot zavarni. Olay Lajos : Mindenkire lehet mondani, csak Plószra nem! Elnök: Kérem, ne tessék folytonosan közbeszólni ; épen most voltam kénytelen egy képviselő urat erre figyelmeztetni. Plósz Sándor igazságügyminiszter: Azt a czólt, hogy az ügyvédi kar számát birói kinevezéssel csökkentsük, alig lehet elérni, mert ha onnan nevezzük ki a birákat, azok a birák, a kik ügyvédi diplomával bírnak, s ha egyszer egységesítjük a vizsgát, valamennyien ilyenek lesznek, vissza fognak térni az ügyvédi pálya-