Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.
Ülésnapok - 1901-100
m 100. országos ülés 1902 április 25-én, pénteken. kir. itélő tábláknál lehetséges volt jóval több Írnokot megszüntetni, mint a mennyit rendszeresíteni kellene és a dijnokoknál bizonyos összeget a dijnoki átalányból töröltem. Mindennek daczára a dijnokok állását és fizetési viszonyait is igyekeztem javítani, nevezetesen már január elseje óta Budapesten és Fiúméban a dijnokok 20°/ 0-a 3 koronát, 40%-a 2'40 koronát, 40%-a 2 koronát kap ; a vidéken 20°,'o 2 korona 40 fillért, 53°/o 2 koronát és 27°/ 0 a minimumot : 1 korona 60 fillért, inig azelőtt Budapesten és Fiúméban csak kivételesen emelkedett a napidíj 2 korona 60 fillérre és 3 koronára, a vidéken pedig 2 koronánál magasabb díjazás egyáltalában nem volt. Igaz, hogy e mellett a dijnoki létszámot csökkentettük. És itt, t. ház, sajátságos helyzetben vagyok. Eddig mindig az volt a nisus, a mely a házban is többször hangoztattatott, hogy kevés tisztviselő legyen, csökkenteni kell a tisztviselők számát, de emelni javadalmazásukat. És most, mikor én ezt megkezdettem, minden oldalról támadásoknak voltam kitéve. Igaz, hogy az ilyen csökkentéseknél bizonyos méltánytalanságok el nem kerülhetők, de én ezeket lehetőleg ritkákká tenni igyekeztem. Hiszen még most sincsen végrehajtva a leszállítás, mert 400 dijnokot vélek elbocsáthatónak. Azokról a dijnokokról, a kik arra érdemesek, gondoskodom részint az által, hogy az írnoki és a végrehajtói kinevezéseknél őket kiválólag figyelembe veszem, részint azáltal, hogy az elbocsátási határidőket meghosszabbítom. Elértem pedig a megtakarításnak lehetőségét azáltal, hogy az írógépeket nagyobb mértékben alkalmazom a kezelésnél. Az elmúlt évben 121, a folyó évben 205 írógépet szereztem be, a mi a kiadványok tisztaságának is előnyére szolgál. E mellett pedig fokozottabb mérvben ellenőriztetik a kezelő hivatalnokok tevékenysége, a mihez hozzájárul még, hogy sok helyütt, — örömmel konstatálhatom. — maguk a kezelők is, belátván azt, hogy az egész akczió javukra szolgál, igyekeznek fokozottabb munka által, nem túlságos munka által (Derültség.) hozzájárulni a czél eléréséhez. Az eredmény ennek daczára nem kedvezőtlen. A leirási hátralék, a dijnoki létszámnak már a múlt évben részben keresztülvitt csökkentése daczára, apadt. Míg ugyanis 1900. végén 110.000 ügydarab várt leírásra a törvényszékeknél és a járásbíróságoknál, addig 1901. végén 71.500, vagyis 35°/ 0 apadás van. Némely táblánál nagy a csökkenés; pl. a kolozsvári ítélőtábla területén leszállt a leirási hátralék 20.000-ről 5000-re. Miután már ennél a kérdésnél vagyok, legyen szabad a t. háznak néhány statisztikai adatot tudomására hoznom. (Halljuk ! Halljuk !) Általában a hátralékok apadnak. 1898. év végén a járásbíróságoknál a hátralékos ügyek száma 500.000 volt; az 1900. év végén már csak 260,000. a mi 48°/o apadásnak felel meg. Különösen az örökösödési, telekkönyvi, és sommás perek hátralékában mutatkozik apadás. A sommás perek ellátása is gyorsul, ugy, hogy most már e téren nem éjien rossz statisztikát mutathatunk fel; nem ugyan olyan jót, mint az osztrákok, de majdnem olyan jót, mint a németek. Míg ugyanis 1899. év végén a hat hónapon alul az elsőbiróságnál befejezett perek száma 70°/o volt, 1891-ben 81°/ 0 , a három hónapon alul befejezett perek száma pedig 64°/o. Németországban 1897-ben a három hó alatt befejezett perek száma 63'5°/o, és a hat hónap alatt befejezett perek száma 85"8 0 / 0 volt. Ausztriában persze három hónap alatt 87 százaléka, és hat hónap alatt 96 százaléka az ügyeknek fejeztetik be, a mi, azt hiszem, főleg annak a következménye, hogy a halasztások nem engedtetnek meg kellő ok nélkül. A törvényszékeknél szintén csökkenés van, még nagyobb a tábláknál, főleg az uj bűnvádi perrendtartás következtében. A Guriánál szintén csökkenés van, a mennyiben a büntető ügyek hátralékainak száma 3831-ről csökkent 1267-re. Régi ügy 30 van a Curiánál, a sommás felügyeleti ügyeknek hátraléka azonban szaporodott 1899 óta 108-ról 208-ra, a polgári ügyek hátraléka szintén emelkedett 2628-ról 3660-ra (Mozgás.) Azt hiszem, hogy a polgári perrendtartás mindenesetre arra fog szolgálni, hogy a hátralékok ott is apadjanak. Várady Károly t. kéjrriselő ur felemiitette, hogy az ügyészségek nagyon könnyen veszik a dolgokat, hogy a hol tehetik, nem vállalják el a vádat, ugy r , hogy 100 feljelentésből 5—10 esetben ha elvállalják, hát sok. Bocsánatot kérek, ez az informácziója a képviselő urnak téves. (Ellenmondás a szélsöbaloldalon.) Az ügyészséghez 1901-ben az egész országból feljelentés érkezett 64.824. Ebből a vád képviseletét megtagadták 6867 esetben, t. i. mindjárt a feljelentésre. Tehát nem 5—10 esetben száz közül tagadták meg, hanem csak az eseteknek 10 százalékában. Várady Károly: Ez nem lehet jó kimutatás! Plósz Sándor igazságügyminiszter: Bocsánatot kérek, talán nem értjük meg egymást. Méltóztassék csak meghallgatni. Befejeztetett a nyomozás összesen 63.388 esetben, a rendőrségtől is történnek ugyanis feljelentések, azért némileg nagyobb ez az összeg, mint az ügyészségnél közvetlenül tett és elvállalt feljelentéseké. Megszűnt, vagy áttétel által befejeztetett 40.869 és vizsgálat, vádirat, vagy közvetlen idézés stádiumába lépett 24.357, tehát körülbelül a feljelentések harmadrésze kerül vád alá. De ez nem is baj. így volt kontemjilálva. Hiszen az uj bűnvádi perrendtartásnak épen előnye, hogy nem húzzák végig az embert az összes instancziákon, hanem a képtelen jjanaszoknak azonnal útját állja. (Helyeslés.) Mig azelőtt 50—60°/ 0 volt a felmentések száma, most a felmentések száma aránytalanul kevesebb, mert csak ott indíttatik meg a vád, a hol az illető valószínűleg csakugyan el is fog ítéltetni.
