Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-111

111. országos ülés 1902 Ez az, a mi megint oda visz vissza, hogy a t. miniszterelnök ur azt veszi rossz néven, hogy mi a magyar állam kormányának nagyobb tekintélyt akarunk biztosítani, mint a milyent önmaguk maguknak biztosítanak. Hát bűnünk és nem érdemünk-e az, hogy mi a magyar állam kormányát olyannak akarjuk látni, hogy a magyar állam minden intézményeiben, minden legkisebb tényében is döntő befolyással bírjon, mihelyt magyar érdekről van szó ? Ne méltóztassék ezt ugy tekinteni, mint ellenzéki kötekedést, hanem ugy venni, mint elodázhatatlan, hazafias kötelességünk lelkiismeretes teljesítését. (Tetszés és helyeslés a szélsobalóldálon.) A t. miniszterelnök ur azt mondta — én ugyan nem látom ezt beszédemben, pedig pontosan átnéztem, azzal a triviális kifejezéssel élek. a melyet a miniszterelnök ur alkalmazott, — hogy én rá akartam a lepedőt borítani. Én nem látom ezt beszédemben és sehol ennek magyarázatát nem találom. Széll Kálmán miniszterelnök: Majd megmondom. Barta Ödön: A t. miniszterelnök ur azt mondta, hogy rá akarom borítani a lepedőt. Azzal akarta ezt rám bizonyítani — egy paszszusnál mégis megtalálom, — hogy azt mondtam, hogy én kérdőre vonom, hogy ő az okkupáczió idejében elfoglalt állását most megváltoztatta. Nem azt tette, nem is mondtam ezt, vagy ilyet. Azt mondtam, hogy azt kell látnunk, hogy a t, miniszterelnök ur az 1878-iki okkupáczió előrelátható eredményeiben csalatkozott, mert most rózsaligetnek látja a boszniai állapotokat, akkor pedig Magyarország közgazdasági és pénzügyi temetőjének nézte. A t. miniszterelnök ur ebben semmi egyebet nem láthat, mint egy történelmi tény konstatálását. A t. miniszterelnök ur azonban védelmül olyant mond, a mit én nem mondtam neki, de hogyha ő rákényszerít, ráolvasok. Azt mondta a t. miniszterelnök ur, hogy »azok az aggályok, és azok a föltevések részben nem is következtek be teljes mértékben«. Széll Kálmán miniszterelnök: Részben, és teljes mértékben! Barta Ödön: Ugy olvasom, a hogy van! »Azért én a közben hozott törvények következtében a meglevő helyzethez illeszkedve csinálom a dolgot ugy, a hogy az idők, és a reám háramló kötelességek magukkal hozzák.* Széll Kálmán miniszterelnök: Ezen törvényjavaslatról van szó. Barta Ödön: Nekem nagyobb véleményem van a t. miniszterelnök úrról, és el is várom, hogy Magyarország miniszterelnökéről mindenkinek jobb véleménye legyen, és sehol az, a mit ő magáról mond, applikálható ne legyen, mert ebben az van mondva, hogy tempóra mutantur et nos mutamur in illis. (Tetszés a szélsobalóldálon.) KÉPVH. NAPiÓ. 1901 1906. VI, KÖTET, május 10-én, szombaton, 401 I Széll Kálmán miniszterelnök: Nem ugy van mondva, hanem, hogy visszacsinálni nem lehet. Barta Ödön Én ezt máskép olvasni, t. miniszterelnök ur, nem vagyok képes. (Lgy hang a szélsobalóldálon: Nincs véleménye a miniszter elnöknek ?!) Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy nincs! Csak bizza rám a képviselő ur! Barta Ödön : A t. miniszterelnök ur ismert erős debatteri képességének teljes mértékben való érvényesítése mellett kivett beszédemből egy részt és elém tartotta, hogy én azt állitottam és azt jelentettem ki, hogy nem fogjuk ezt a bosnyák kérdést napirendről levenni engedni. Azt kérdi továbbá gúnynyal, hogy miért épen most? Megmondom, hogy miért épen most. Azért épen most, mert az előttünk fekvő törvényjavaslat azt mutatja, hogy a türelem pohara immár betelt. (Tetszés a szélsobalóldálon.) Most már nemcsak a katonai akczióról van szó, a melyet akkor a fellobbant Balkán paczifikálása végett el kellett tűrnünk és a mely elől a t. miniszterelnök ur kitért, mert annak pénzügyi és gazdasági következményeit nagyon károsaknak látta. Hanem most már mi vagyunk azon az állásponton, hogy mi nem előre, hauem a jelenben látjuk a pénzügyi károsodást és látjuk, hogy mikor a magyarországi kisbirtokosok hitelének rendezéséről van szó, 10—15 milliónak előre való befektetésétől a kormány irtózik és a pénzügyi egyensúlyt félti és a magyar állam hitelét nem meri angazsálni még jótállásként sem; de ha a boszniai hadászati vasútnak 800 méter magasságú mészsziklákon való kiépítéséről van szó, akkor 75 millióig a magyar állam hitelét meg tudja terhelni, mert az osztrák, vagy mondjuk hadászati érdek azt így kívánja és Bécsben ezt így akarják. (Helyeslés a szélsobalóldálon.) Ez az egyik ok. A másik ok pedig az, mert, a mint tegnap volt alkalmam kimutatni és még részletesebben ki tudtam volna mutatni, ha nem akartam volna figyelemmel lenni a ház amúgy is igénybe vett türelmére, hogy a magyar állam immár világosan igénybe vett hitele teljesen megéretté tette a kérdést arra, hogy a kérdést napirenden tartsuk és most nem gúnynyal mondom, hanem határozottan tudomásul veheti a t. miniszterelnök ur, hogy ezt a kérdést a napirendről nem fogjuk engedni levenni. (Elénk helyeslés a szélsobalóldálon.) A zárszámadások kérdésében a miniszterelnök ur igen ügyesen, más formában, de ugyanazon eredményre jutott, mint t. elődei. A t. miniszterelnök ur nagyon jól tudja, hogy mi tudjuk a különbséget a közt, a mit én kívánok az aktívák kérdésének tekintetében, és a mi határozati javaslatom első pontjában van és a között, a mit a miniszterelnök ur tegnap itt a ház asztalára letett. Mi kértük a közös aktíváknak az államháztartás szabályai szerint való megállapítását, állag és hovátartozandóság szempontjából, kértük azok eddigi hovafordításáról 51