Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.
Ülésnapok - 1901-110
110. országos ülés 1902 május 9-én, pénteken. 383 a közös vagyonnak, a közös aktíváknak, még 1867-ben, a kiegyezés előtt, ezzel összezavarni és ezzel összeelegyíteni nem lehet. Sokkal előbb kapta azt az B milliót és ezen 5 millió fejében adta a 25,000 részvényt; tehát a közös aktivá neve alatt forgalomban levő, vagy ismeretes vagyonnak egy integráns részét képezte és magával a garaneziával és a garanczia kérdésével semmi összeköttetésben nincsen. Pichler Győző : Dehogy nincsen! Széll Kálmán miniszterelnök: Abszolúte semmiféle összeköttetésben nincsen, mert 1867 előtt történt. Ez tehát egy olyan refundium, a melyet a czentrális közös kassza adott a közös aktívákból. (Ugy van! a jobboldalon.) így állanak, t. ház, ezek a dolgok, ha azokat az ember közelebbről megnézi. Pichler Győző: Szóval minden helyes! Széli Kálmán miniszterelnök: A t. képviselő ur hiába tüzeli fel magát. A mi 1867 előtt kiadatott, azt vezették a czentrál aktívák neve alatt. Ez mind 1867 előtt adatott ki. De e felett én nem vitatkozom. A t. képviselő ur ugy látszik, jobban van értesülve azon dolgokról, a melyek a minisztériumok arhivumaiban vannak; (Derültség a jobboldalon.) én magam részéről kétségbe merészkedem vonni ezen jól értesültséget; de méltóztassék hozzám jönni, szívesen felkutatom vele az aktákat és ottan kontradiktorius eljárásban (Derültség.) megállapítjuk, hogy mi történt régen. (Tetszés jobbfelöl.) Azt mondja a t. képviselő ur, hogy a keskeny vágányu vasútnak az építése már azért is képtelenség, mert direkt tarifákat nem lehet felállítani. Pichler Győző: Nem! Széll Kálmán miniszterelnök: Engedelmet kérek, ez minden vasúti politikai és forgalmi felfogásnak ellene szól, mert ismeretes dolog, hogy keskeny vágányu vasutakkal is csinálnak direkt tarifákat. Nem lehet ezt a két dolgot összekeverni. A ma létező keskeny vágányu vasutakkal is megcsinálhatják a direkt tarifákat, sőt ténylegesen meg is vannak csinálva és így a t. képviselő ur nagy tévedésben leledzik. Hogy az átrakodásnak megvannak a maga bajai, az már igaz. Hanem ezen keskeny vágányu vasutakról nem lehet ma már olyan könynyedén beszélni, mint a hogy beszéltek azelőtt róla, mert ezen keskeny vágányu vasutaknak egész adminisztrácziója, technikája és kezelése ma már annyira tökéletesítve van, hogy a forgalomnak sokkal nagyobb mértékben tesznek eleget, mint bármikor gondolták, hogy a keskeny vágányu vasutak eleget fognak tenni. De roppant nagy a különbség a költségben. Kettő állott előttünk: vagy azt mondani, hogy a boszniai fedezet nem lesz elég a vasút kiépítésére, tehát tessék a magyar, vagy az osztrák államnak, vagy a közös aktíváknak, — a melyek nincsenek, — előállani, vagy pedig közös garancziát vállalni és megcsinálni ezen vonalat széles vágányu felépitménynyel; vagy azt mondani, a mit mi mondtunk, hogy miután egyelőre ezen vonalnak czéljai el lesznek érhetik és a forgalom szükségletei teljesen ki lesznek elégíthetők ily keskeny vágányu vasúttal, építsük fel ezt, de az emelkedési kanyarulatokat, és mindent, mi könnyűvé teszi az átalakítást, létesítsük ugy, mintha volna, mert hivatva lesz, hogy világvonal legyen, a minek nem szabad prejudikálni, mert ez ma kielégít minden követelményt, és a hadászati igényeknek is megfelel. Azt hiszem, t. ház, hogy mi ezzel az ország anyagi, pénzügyi erejét kíméljük, a forgalmi követelményeknek pedig eleget teszünk ebben a javaslatban, (Igás! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) mert a széles vágányu felépitvény nem használ semmit, ha át nem építjük a zeniczabródi részt is, a mely ma keskeny vágányu. A kettő átépítése pedig 75 millió koronába kerülne. Ennek,az ujabb 75 millió koronának a fedezetét lehetetlen lenne Boszniára róni, nekünk kellene ezt a fedezetet teljesítenünk. Ennélfogva én azzal állok a közbeszóló Barta és Pichler képviselő urak elé, hogy a mikor az ország anyagi eszközei oly szűkek és a gazdasági állapot oly mostoha, ujabb szükségtelen, elodázható terhekkel ne terheljük az országot ismét, (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon. Ellenmondás a bal- és a szélsobaloldalon.) A 75 millió korona fedezését, a mibe az előttünk fekvő kimutatás szerint az átalakítás kerül, az illető tartományok fogják viselni, tehát a harczászati tekintetben is ránk nézve fontos vonal nekünk ez idő szerint pénzünkbe nem kerül, Ha ez nem helyes, takarékos, reális, minden tekintetnek eleget tevő politika, akkor bocsánat, hiába igyekezünk minden érdeket megvédeni, (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon. Ellenmondás a szélsobaloldalon.) Csakhogy ne méltóztassék mindent, engedelmet kérek, némileg — és ezt a szót hozzáteszem — határozottan ellenzéki és coute-quecoute ellenzéki felfogásból megítélni. Nem ok nélkül hivatkozom erre. Pichler Győző t. képviselő ur a mikor interpellált, a fősúlyt arra fektette, mert interpellácziójának konklúziójában is benne van mint egyik pont, hogy a bugojnóarzanói vonal előbb épülhetne ki ós ez volt fő aggodalma, a mely a bosnyák vasutak éf»itése körül a közvéleményben, a nyilvánosság orgánumaiban is helyt foglalt és vitattatott. Nem válaszoltam akkor részletesen, csak általános elvi kijelentést tettem, hogy majd tárgyaljuk a dolgot, a mikor a javaslat itt lesz. íme a bugojno-arzanói vonal kiépül, de nem lesz meg az osztrák csatlakozás előbb, mint a magyar, hanem közös megállapodás szerint minden érdek közös kielégítésével egyidejűleg épül mind a kettő. És ha ez igy van, akkor a t. képviselő ur legalább abban adhatná meg nekem a szatiszfakeziót, hogy aggodalma eloszlott és még sem
