Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-110

362 110. országos ülés 1902 zárva. Ezt — olykor — zárt ajtók mellett szokták elintézni, a bizalmasság lehető titoktartása mellett. Ha a miniszterelnök urat a részletekről kérdeznők, a legkevesebb részletre tudna felelni. I Utalna a delegáczióra, mert tudja, hogy oda nem megyünk. Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy ! Minden részletről! Barta Ödön: De a közjogi kérdések témáját még nem merítettem ki; méltóztassék megengedni, hogy arra visszamenjek. Azt mondottam, hogy Boszniának alkotmánya nincs és igy hiányzik nála az 1867 : XII. t.-cz. 25. §-ában körülirt kritérium, a mely nélkül abba a társaságba senkit bevenni nem lehet, mert dualisztikus rendszerű álla mai akit ásról van, illetve volt szó. De ha ez igy van, akkor joggal kérdem: mi alapon kormányoz ott a közös kormány? (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A közös kormány hatásköre tekintetében pedig a t. ház szives engedelmével a t. miniszterelnök ur elé preczize fogom felállítani a kérdést, hogy a közös kormányra vonatkozólag fennálló tilalmat mily alapon és ki helyezte hatályon kivül ? Az 1867 : XII. t.-cz. 27. §-a igy szól (olvassa) : »Egy közös minisztériumot kell felállítani, stb. E minisztérium a közös ügyek mellett se egyik, se másik résznek külön kormányzati ügyeit nem viheti, azokra befolyást nem gyakorolhat.« T. miniszterelnök ur, ha ez igy van, mi alapon történik az, hogy egy közös kormány, a melyet a törvény — a melyet alaptörvénynek szeretnek önök nevezni, a melynek érinthetlenségét vitatják, mert ez az a zsámoly, a melyen önök a trónhoz legkönnyebben feljutnak — ha ez a törvény kizárja azt, hogy a közös kormány még csak befolyást is gyakoroljon az ezen törvény alá tartozó országok vagy tartományok belső ügyeibe vagy akárminemü ügyeibe, mily alapon történik az, hogy épen Magyarország kormánya az, a mely ezen hatáskör konfiskálását, illetve túllépését megengedve, eltűri, hogy ezen, magyar vérrel és magyar pénzzel fentartott terület közigazgatásába és általában igazgatásába rendelkező erővel bele nem folyhat, hanem abból egyenesen ki van zárva? (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Megelőzöm a t. miniszterelnök urat; biztosan azt fogja nekem mondani, hogy az 1880 : VI. t.-cz. biztosítja a magyar kormány befolyását. Sokkal érdekesebb ez a kérdés, semhogy a t. ház nekem meg ne bocsátaná, ha én ezt érvelésemben témámmal összekapcsolom. (Halljuk! Sálijuk !) Méltóztassék előbb megengedni, hogy felolvassam az 1867 : XII. t.-cz 8. §-át, a mely azt mondja (olvassa): » A pragmatika szankczióból folyó közös és együttes védelemnek egyik eszköze a külügyek czélszerü vezetése. E czélszerü vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az ő Felsége uralkodása alatt álló öszszes országokat együtt illetik*, Nem egyszer volt május 9-én, pénteken. alkalmunk már ezt alkalmazni és alkalmazását kérni, mikor arról volt szó, hogy olyan ügyekben, a melyek magyar érdeket képviselnek, a magyar kormánynak feltétlen befolyása van, kell, hogy legyen és annak érvényesítését nemcsak helyeseljük, de követeljük is. Most ezen törvénynek ide vonatkozó rendelkezésétől eltérőleg van nekünk egy szégyentörvényünk . . . Hentaller Lajos: Van több is! (TJgy'van! a szélsöbaloldalon.) Barta Ödön: ... én csak erről a témáról beszélek, a mely idevág, a mely ide tartozik, a mely az 1880 : VI. t.-cz.-ben a boszniai közigazgatásról következőleg rendezkedik: Az 1. § azt mondja (olvassa): »A minisztérium a monarchia közös ügyeire nézve fennálló törvényeink szellemében felhatalmaztatik, illetőleg utasittatik, hogy Bosznia és Herczegovinának a közös minisztérium által vezetendő ideiglenes közigazgatásába alkotmányos felelőség mellett befolyjon^. Hogy a czitátumokkal végezzek, mindjárt a 2. §-ba is belemegyek, a mely azt mondja (olvassa): »A minisztérium résztvesz mindazon tanácskozásokban, melyek ezen ideiglenes közigazgatás irányának és elveinek megállapítása, valamint vasutak építése czéljából a közös minisztériumban tartatnak.« Hát, t. ház, ennél nagyobb megszégyenítést, közjogi tekintetben nagyobb megalázást képzelni nem lehet, mint a mi ebben benne van. A minisztérium felhatalmaztatik, hogy megjelenhessék a közös minisztériumban tartandó tanácskozáson; (Zaj a szélsöbaloldalon.) csak annyira, az aktiv irányításra, a rendelkezésre nem. A 8. §., a mely az 1867 : XII. t.-cz. bizonyára nem valami nagyon magyar szellemű szövegezésében sokkal több jogot ad, ebben a törvényben le van törve. A t. miniszterelnök urnak joga van ott consultativum votumot gyakorolni és ha a t. miniszterelnök ur kétségbe vonná, hogy az csak consultativum votum, a mit ott gyakorolhat ezekben a kérdésekben, akkor egy olyan klasszikus tanút fognék a t. miniszterelnök ur elé állítani, a kinek nézetét, meggyőződését és közjogi tudását bizonyára nem meri kétségbe vonni. De hivatkozhatom egyik osztrák miniszterre is, -— a ki azt tőle nagyon elvitatja, sőt bevilágít oda is, hogy a közös minisztérium nem elégszik meg azzal a hatáskörrel, a melyet az 1880 : VI. t.-czikk alapján magának vindikál, egészen helytelenül és jogosulatlanul, hanem még azt is konfiskálja, a mi a 4-ik §. szerint konfiskálható nem volt. Azt mondja ugyanis Wittek — ha parancsolja a t. miniszterelnök ur, a szószerinti szöveget oda adom: »Ich konstatire vor allém, dass diese Linie nicht durch die Initiative der ungarischen Regierung hervorgegangen ist, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Ahá') so sehr die Initiative der Bogujno-Linie aus der Initiative der österreichischen Begierung hervor-