Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-102

150 102. országos ülés 1902 április 28-án, hétfőn. lógnak, minden jogsérelem, minden aggály nélküli modus vivendi azon törvény szellemének teljes épségben tartásával. Épen ez okból ajánlom a törvényjavaslatnak elfogadását, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Illyés Bálint jegyző: Visontai Soma! Visontai Soma: T. képviselőház! A t. miniszterelnök urnak beszéde nem volt alkalmas arra, hogy azon aggályokat, a melyeket ez a törvényjavaslat bennem keltett, eloszlassa. Épen ezért méltóztassék megengedni, hogy azon pártnak a nevében, a melyhez tartozom, én is megtehessem ezen törvényjavaslatra észrevételeimet. (Ralijuk! Halljuk!) A t. miniszterelnök ur nem vonta kétségbe, hogy ez egy igen íontos alkotmánybiztositéki törvény. És az ilyen fontos alkotmánybiztositéki törvényekre nézve egyéb parlamentekben ugy áll a dolog, hogy azoknak megváltoztatásához, vagy módosításához nem az egyszerű szótöbbség kell, hanem az illető törvényhozásnak egy nagyobb, a rendes abszolút többségnél nagyobb többsége szükséges. Ebből is látszik az, hogy ilyen garancziális törvények, amelyekben a nemzet bizonyos időre megnyugvást talál és a melyek, mint ez a törvény különösen, a pártoknak egyetértéséből, válságos időknek leküzdése szempontjából keletkeznek, minden elfogadható ok nélkül meg nem változtathatók. Ha a közgazdasági érdekeket keressük, ha keressük azt, hogy miféle közgazdasági indokok azok, a melyek a t. miniszterelnök urat arra birták, hogy ezt a törvényt benyújtsa, akkor ezekre nézve az indokolásban bizony nagyon keveset találunk. Sőt az indokolás világosan megmondja, hogy (olvassa): »Magyarországnak Mexikóval való közvetlen forgalma nem számottevő. Mint már emlittetett, közvetlen összeköttetésünk Mexikóval nincsen és igy, a mit oda kiviszünk, vagy onnan behozunk, többnyire amerikai, német, vagy angol, esetleg franczia közvetítéssel történik.« Később pedig azt mondja az indokolás (olvassa): »A vámterületnek Mexikóba irányuló kivitelében ez idő szerint csaknem kizárólag oly áruk szerepelnek, a melyeket Magyarországon csak csekély mennyiségben és kivitelre egyáltalában nem termelnek.« A t. miniszterelnök ur tehát hiába hivatkozott magára a törvényre és az indokolásra, mert valami elfogadható módon nem győzött meg minket és a törvényhozást arról, hogy az 1899 :XXX. törvényczikknek, mint fontos alkotmánybiztositéki törvénynek megváltoztatására alapos indok forog fenn. Már pedig én teljesen csatlakozom Rakovszky István t. képviselőtársam egész felfogásához, mert kétségtelen az, hogy az 3 899. XXX. t.-czikk 4. §-a egész világosan megmondja, hogy a külfölddel nem lehet addig semmiféle szerződést kötni, a mig az uj autonóm vámtarifa meg nem alkottatik... Széll Kálmán miniszterelnök: E nélkül a törvény nélkül nem is lehet! Visontai Soma:... és a mig ennélfogva ez a negyedik szakasz nem hajtatik végre. Azt mondja a t. miniszterelnök ur, hogy ő nem is csinálja törvény nélkül. Én azonban kifejtettem épen felszólalásom elején, de akkor a t. miniszterelnök ur nem hallgatott meg, a mint most sem figyel ide, minélfogva majd újra fog hivatkozni a törvényre, hogy kétségtelen az, hogy minden törvényt, tehát alkotmánybiztositéki törvényt is lehet módosítani uj törvénynyel. De, t. képviselőház, egy ilyen alkotmánybiztositéki törvényt minden elfogadható ok nélkül kiforgatni a maga értelméből és a maga intencziójából, a mint az a 4. §-ban ki van fejtve, nem tudom, helyes dolog-e más államnak előnyei miatt, a mi a mint itt látszik, nem Magyarország, hanem Ausztria kedvéért történik. (Ugy van! Ugy van! Felkiáltások a szélsiJbáloldalon: Hisz igy megy folytonosan!) Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy Ausztria kedvéért! Kubik Béla: Hozzá vagyunk már ehhez szokva! Visontai Soma: Azt a kérdést vetem tehát már most fel a t. miniszterelnök ur előtt, hogy én igenis megengedem azt, hogy ő a törvényhozáshoz folyamodott, hogy ujabb törvény alapján módosítja az 1899 : XXX. t.-cz. 4. §-át. . . Széll Kálmán miniszterelnök: Erre az esetre! Visontai Soma: . . . erre az esetre kivételesen és hogy ennélfogva ő törvénytiszteletnek és a törvény tekintélye iránt való elfogadandó álláspontnak ő eleget tesz, mondom, ha elfogadom is azt, hogy ujabb törvénynyel lehet a régit módosítani: hiszi- e a t. miniszterelnök ur, hogy ez a törvényjavaslat és a felhatalmazásnak az a formája, melyet ő akar, megfelel-e az Ausztriával fennálló jelenlegi gazdasági viszonyunknak és azon törvényeknek, a melyeket mi ezen viszony ideiglenes szabályozására alkottunk? Szerintem nem felel meg. Xem felel pedig meg azért, mert a t. miniszterelnök ur, bár nem kér itt világosan meghatalmazást arra, hogy ő Ausztriával együtt kösse meg Mexikóval a szerződést, de az sincs benne világosan kifejezve, hogy csak a maga számára kéri a meghatalmazást, hogy Mexikóval csak Magyarország kössön szerződést. (Ugy van ! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Már pedig akár az 1899 : XXX., akár az 1891:1. t.-czikket, akár az 1867 : XII. t.-cz. 68. §-át tekintem, ha már a t. miniszterelnök ur szükségesnek látja, hogy Mexikóval kereskedelmi szerződést kössünk és indokolva találja, hogy ujabb törvénynyel a régi törvénynek 4. §-át megváltoztassa, akkor is azt hiszem, hogy súlyos alkotmánysértést képezne, ha ő most nem külön Magyarország nevében köti meg a szerződést, hanem Ausztriával együtt. (Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ezen felfogásomnak a támogatására a következőket említem fel. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselőház tudja azt, hogy az 1898. évi t,-cz. Magyarországra nézve az önálló vámterü-