Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-102

102. országos ülés 1902 április 28-án, hétfőn. 139 adhatok, mert természetbeni lakások nemcsak az újonnan épült épületekben vannak, hanem régibb épületekben is. a melyek bérben biratnak vagy a megyétől vagy a várostól adatnak. Különben is ennek az ügynek ezen szempontból való vizsgálata nézetem szerint valami nagy haszonnal nem is járna, mert szabály szerint nem építünk ugy, hogy a törvényszéki elnöknek lakása legyen az épületben, hanem gyakran nagyobbra kell az épületet emelni, mint a milyen a mai szükségnek megfelelne; számolni kell kissé a fejlődéssel is. így azután a törvényszéki elnöknek egyelőre jut lakás belőle; nem hagyjuk üresen, hanem felhasználjuk arra, hogy a törvényszéki elnöknek ott lakása van. Majd, ha szükség lesz a helyiségre, kiköltözködik a törvényszéki elnök és az ő lakása is lefoglaltatik a törvényszéki helyiségek részére. Fel méltóztatott említeni a theoriát is. Ebbe nem akarok valami messze belemenni, azonban mégis legyen szabad / álláspontomat röviden jeleznem. (Halljuk!) Én abban a nézetben vagyok, hogy semmiféle törvényhozási dolgot sem szabad theoretikus szempontból, hanem hogy mindent praktikus szempontból kell csinálni. És a ki megnézi perrendtartásomat, azt hiszem, azt fogja benne látni, hogy biz én egyáltalán nem hajkurásztam a tbeoriát. Csak egyre hivatkozom .Ott van pl. a pergátló kifogások feletti határozat kérdése. Itt kétféle theoria vagy nézet van. Az egyik a római, a mely azt mondja, hogy a biró csak az ügy érdemét dönti el Ítélettel, minden egyebet pedig közbenszóló határozattal intéz ei. Ez a mai perrendtartás állásjwntja is. A másik a német jogi nézet, a mely megegyezik a régibb magyarral is, hogy t. i. a birói működés minősége szerint állapittatik meg, hogy mi intézendő el ítélettel és mi határozattal? A hol ítélni, a hol vitát eldönteni kell, ott ítélet, a hol csak intézkedni kell, ott határozat hozandó. Én itt tisztán praktikus szempontokból indultam ki. Csinálja meg azután ehhez a theoriát más. Én ugy döntöttem, hogy bizonyos esetekben ítélettel, más esetekben végzéssel határozzon, midőn a pergátló kifogás feletti vitát eldönti a bíróság. Az indokokban és majd annak idején itt is kifejtem, hogy miért czélszerübb ez így. Egyet azonban ki kell emelnem, s ez az, hogy, ha én valamit, a mire nézve praktikus tekintetek azt mutatják, hogy az czélszerü, helyes, theoreticze is meg tudok indokolni, ugy az hatalmas garanczia arra nézve, hogy az tényleg helyes is, hogy nem tévedek, mert a theoria, a mint r már mondottam, a praxisnak kondenzálása. (Elélik helyeslés a jobboldalon.) Különben a bizonyítékok szabad mérlegelése sem theoria, mert hisz, ha theoriáról lehet beszélni, akkor theoria, hogy van külön jogászi bizonyosság és külön természetes, közönséges életbéli bizonyosság. Mikor mi a természetes, közönséges életbéli bizonyosságot állítjuk a jogászi bizonyosság helyébe, akkor nem lehet bennünket azzal vádolni, hogy theoriákat állítunk fel. Az volt a theoria. mikor a középkorban a szkolaszticzizmus befolyása alatt vastag könyveket írtak arról, hogy mi mit bizonyít, mert nem akartak semmit a biró arbitriumára hagyni, Simotiyi-Semadam Sándor: Nem erre vonatkoztattam azt, a mit mondottam. Plósz Sándor igazságiigyminiszter: Hiszen nem is annyira támadólag említem én ezt. A Curia Ítélkezését illetőleg én annyit mondottam, hogy uj törvények alkalmazásánál mindig előfordulnak bizonyos visszásságok. És ettől nem tágítok. Semmiféle bíróságtól nem lehet megkívánni azt, hogy akkor, mikor uj törvényről van szó, ugy ítéljen, mint olyan esetben, mikor 30 esztendős törvényt kell alkalmaznia. Hiszen ez negácziója volna a jogállandóság előnyeinek, a mi pedig kétségtelenül nagy előny; negácziója volna ez a tapasztalat előnyeinek és súlyának. Hiszen jól mondja Savigny, hogy gyakran egy jogeset több felvilágosítást nyújt egy jogszabály lényegére nézve, mint számos könyv elolvasása. Mig azok a jogesetek nagyobb számban elő nem fordultak, nagyon könnyen megesik, hogy a jogszabályt egyoldalúan és nem a kellő körültekintéssel alkalmazzák, A mi pedig az eljárást illeti, a szabály, a moly feltétlenül megtartatik, csak az, hogy az érdemleges eldöntés különittetik cl az indokolástól. Más intézkedések igen gyakran fordulnak elő az ítélet végén, pl. hogy jogerőre emelkedés után közöltetik az itélet az illetékkiszabási hivatallal stb. Ez is intézkedés, de a végén van. (Helyeslés a jobboldalon.) Haydin Imre t, képviselőtársam a kisuczaujhelyi járásbíróság felállítását sürgeti. Tudtommal azonban erre nézve hozzám még semmiféle kérelmet nem nyújtottak be és igy ezt az ügyet még nem tárgyalhattam. Általában a járásbíróságok felállítására nézve álláspontom ma az, hogy a perrendtartás életbeléptetése és a hatáskör végleges szabályozása előtt a járásbíróságok felállítása időelőtti, ha csak kétségtelen okok nem forognak fenn arra nézve, hogy járásbíróság valahol mindenesetre felállítandó és czélszerü felállítani már ma. Különben járásbíróság felállítása törvény nélkül csak ugy lehetséges, ha egyidejűleg egy másik járásbíróság niegszüntettetik. Ez esetben a minisztertanács jogosítva van a járásbíróság székhelyét áthelyezni és ezen titulus alatt egy megszűnt járásbirőság helyett egy uj járásbíróságot felállítani. Ha ezt a kérdést a t. ház elé hoznám, akkor a kérelmeknek egy egész sora volna itt előttünk, a melyeket tárgyalnunk kellene. De ennek akkor lesz itt az ideje, a midőn a perrendtartásban véglegesen meg lesz állapítva a polgári ügyekre nézve is a hatáskör és a midőn aztán az életbeléptetési törvénynek azon intézkedése, hogy kiszálló birák is lesznek, a maga súlya szerint mérlegelhető lesz, (Élénk helyeslés a szélsobaloläalon.) mert lehetséges, hogy épen ennek folytán fölösleges lesz valahol egy járásbíróságot felállítani. Nagyon 18*