Képviselőházi napló, 1901. VI. kötet • 1902. április 23–május 10.

Ülésnapok - 1901-101

10'!. országos ülés 1902 április 26-án, szombaton. 113 i győzhetett mindenkit arról, hogy ennek a 16-ik §-nak fen tartása szükségtelen, veszé­lyes és a társadalmi purifikáczióra nem alkal­mas, sőt a sajtónak és a társadalomnak purifiká­czióját egyenesen a jury kiküszöbölésével lehe­tetlenné teszik. (Igaz! JJgy van! a szélsőbal­oldalon.) Tekintve pedig, hogy ma sokkal köny­nyebb ezt a juryt a sajtó-jogszolgáltatás egész vonalán behozni, mint eddig, mert hiszen ma minden törvényszék rendelkezik esküdtekkel és igy a t. miniszter ur ezekre az esetekre, ha akarja, minden törvényszéket sajtóbirósági hatás­körrel ruházhat fel, s minthogy ezzel a 48-iki alkotmányunk iránti tiszteletet is tanúsítja és je­lét fogja adni, hogy a t. uj kormány nem zár­kőzik el a javítás elől ott, a hol erre a tapasz­talatok utalnak: nagyon kérem a miniszter urat, hogy ezen indítványomat, mely arra vonat­kozik, hogy a 16. §. egyenesen hagyassák el, méltóztassék elfogadni. (Elénk helyeslés a szélső­baloldalon.) Nessi Pá!: Vészi elfogadja? Vészi József: Elfogadom! Visontai Soma : Ezekkel kivántam rámutatni igazságszolgáltatásunk némely hiányaira, hogy lássa a t. minisztur ur, hogy bármennyire is bizalommal van az egész jogász-közvélemény és a törvényhozás a t. miniszter ur némely alko­tása és ténye iránt, mégis káromolnak ő reá olyan kötelességek is, hogy necsak ujabb alko­tásokkal gazdagítsa az országot, hanem azokat a hiányokat és mulasztásokat is, melyek a múltból származnak, küszöbölje ki. Mikor erre rámu­tatok, biztosithatom a t. miniszter urat arról, hogy az a ragaszkodás és rokonszenv, melylyel ő iránta a jogász-közvélemény és a törvényhozás viseltetik, csak fokozódni fog, ha ő kötelességét abban is fogja feltalálni, hogy necsak tisztán ott ténykedjék, hol szorosan az igazságszolgáltatás feladatairól van szó, hanem ott is igazán embe­rét állítsa és férfiasan, magyar hazafiasán és az igazságügy igaz kultiválójaként szálljon síkra, hol az emberek szabadságáról, az alkotmány biztosítékairól, régi hagyományaink megóvásáról lesz szó. (Élénk helyeslés a szélslíbaloldalon.) Ennek kifejtésével tisztelettel kijelentem, hogy az igazságügyi költségvetést az általános vitában kifejtett álláspontomnál fogva nem fogadom el. (Ménlc helyeslés és éljenzés a szélsö­baloldalon.) Elnök: Az ülést tíz perezre felfüggesztem. Magyarországra és szégyenteljes a törvényhozásra, sőt szomorú világot vet magukra a sajtó képvi­selőire, (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) hogy ők maguk oly kevés erélylyel, oly kevés szabadságszeretettel képviselik saját ügyöket, hogy eltűrik, hogy a mig az egész világon a be­csületsértési és rágalmazási ügyekben, a melyek verbális utón követtetnek el, valamely társadalmi, valamely esküdtszék-féle fórumot alkotnak, mint­egy a párbajok megelőzése végett a jogszolgálta­tási forumokként, addig Magyarországon a rá­galmazás és becsületsértés legfontosabb terüle­téből kivették a juryt és az egyszerű bírákat állítják oda, mint itélő fórumokat. Felhívom a t. miniszter urat, legyen szives és szerezze be azokat az ítéleteket, a melyeket ilyen esetekben hoztak. Nem akarok mindenre rámutatni, csak egyet, a legutóbb hozottat hozom fel (Halljuk! Halljuk!) és meg fogja látni, hogyha ott az excepcio veritatis-t alkalmazták is, de azért az ítélet súlya mégis társadalmi Ítélet jellegével bír. Azok a birák nem találhattak máskép is­mérvet, mint ugy, hogy a jog és száraz törvény minden követelményét félretéve, tisztán, mint társadalmi faktorok és tények Ítéltek. Már pedig, engedelmet kérek, ha igy áll a dolog, ha azt látjuk, hogy az a biró sem Ítélhet szi­gorúan a törvény szavai szerint, hanem három­tagú tanácsban kénytelen Ítélni, akkor sokkal tökéletesebb, ha nem 3 biróra, hanem 12 esküdt polgárra bízzuk a bíráskodást ezen a téren, mert ott minden jogszolgáltatási tekintetben sokkal több a garanczia, mint máskép. Azt hiszem, hogy épen az a kormány, mely a jog, törvény és igazságot irta zászlajára, kell, hogy legalább valami téren állítsa vissza pozitivebb alakban is a régi rendet. Nagyon jól tudom, elismerem — vannak rá eseteim — hogy a valósággal, külö­nösen a közigazgatási kormányzat legfőbb fóru­mainál, a jognak, igazságnak, az emberek sza­badságának és egyéb fontos egyéni jogainak respektálása sokkal nagyobb mértékben foglalt helyet, mint eddig; elismerem azt is, hogy a társadalmi és politikai béke helyreállításának egyik fő oka szintén az, hogy kezdjük felismerni, hogy a kormányzatban erős irányzat van arra nézve, hogy az igazságtalanságot és a pártosko­dást, ha a közigazgatásba, vagy igazságszolgál­tatásba be akar lopódzni, kiküszöbölje. Mert mél­tóztassék mégis példát adni arról, hogy tör­vényhozási téren is, a hol pozitivebb formában történhetik ez, szintén hozzájárulunk egy helyesebb állapot helyreállításához, ha ez sem nagyobb törvényhozási áldozattal, sem nagyobb munká­val nem jár. Én arra kérem a t. házat, hogy ezen, Magyarországhoz nem méltó, az egész mű­velt világgal minket ellentétbe helyező és lehet mondani politikai pártviszályok és dulakodások közben létrehozott 16. §.-t méltóztassék kikü­szöbölni. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) In erre nézve határozati javaslatot is nyújtok be, mert azon néhány évi tapasztalat is meg­KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. VI. KÖTET. (Szünet után.) Elnök: A folytatólagos ülést megnyitom. Farkas József jegyző: Krasznay Ferencz! Krasznay Ferencz: T. képviselőház! (Hall­juk!) A parlamenti illendőséggel megegyezőnek tartom azt, hogy szives elnézését kérjem a ház­nak, hogy a vita ilyen előrehaladott stádiumá­ban szót kérek. Szándékomban is volt elállani a szótól, de egy képviselőtársam, Veszelovszky 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom