Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-79

79. országos ülés 1902 márczius 22-én, szombaton. 51 járandóságai czinién felvett 1,088.120 koronát, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) A. kik ezt elfogadják, kérem, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a tételt elfogadja. Kérdem most a t. házat, elfogadja-e a Krasznay Ferencz képviselő ur és társai által beadott határozati javaslatot ? Kérem a háznak azon tagjait, a kik a benyújtott határozati javaslatot elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház a határozati javaslatot elutasítja. Dedovics György jegyző (olvassa): Dologi kiadások 280.600 kor. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Hozzájárulás a tisztképző tanfolyamok költségeihez 23.000 kor. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Vasúti miniszteri biztosok 17.000 kor. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Tanulmányi és utazási ösztöndijak 8.000 kor. Elnök: Megszavaztatik. Dedovics György jegyző (olvassa): Rendes kiadások ,0'sszege 1,416.720 kor. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. A fiumei raktárvállalat miniszteri biztosának 4.000 kor. Nessi Pá!: T. ház! A házszabályokhoz kérek szót. Elnök: Ha a képviselő ur a házszabályokhoz kíván szólni, azt megteheti. Nessi Pál: Mi oly méltányossággal voltunk az imént, hogy nem számoltattuk meg a házat, bár tudtuk, hogy nem határozatképes. És ezt tettük abban a meggyőződésben, hogy nem térünk át már a részletes tárgyalásra ezúttal, minthogy a t. elnök ur még két interpellácziót is tűzött ki az ülés utolsó tárgyaként. Miután két interpelláezió van még hátra és azt három óra utánra nem lehet halasztani, mert akkor már nem lesz a háznak türelme azt meghallgatni, (Mozgás.) s minthogy a házszabályok értelmében kénytelen lennék felszólalni és a házat megszámláltatni, ha a részletekre átmennénk, tisztelettel kérem, hagyjuk abba most a költségvetés tárgyalását és térjünk át az interpelláeziókra, ugy, a mint azok a napirendre ki voltak tűzve. (Helyeslés a szélső-baloldalon.) Elnök: T. ház! (Halljuk! Halljuk 1) Csak rövid megjegyzést vagyok kénytelen tenni Nessi Pál t. képviselő ur szavaira, nevezetesen azt, hogy az interpellácziók megtétele félhárom órára lett kitűzve az ülés elején. Most nincs általános vita, hanem folytatjuk a részletes tárgyalást, a melynek egyik tételéről volt az előbb szó. Addig akartam ezt a tárgyalást folytatni, a mig a legközelebbi tételnél valaki szólásra van feljegyezve. Ez két-három perczig tartott volna. Ha azonban kívánják, hogy öt perczczel félhárom előtt térjünk át az interpellácziók tárgyalására, magam részéről nem teszek ellenvetést. Kívánja tehát a t. ház a tárgyalást most félbeszakítani ? (Igen!) Ugy tehát ezt határozati lag kimondom. Mielőtt az interpelláeziókra áttérnénk, a naj3Írendre vonatkozólag van szerencsém javaslatot tenni. A t. ház megállapodásához képest a legközelebbi ülés, és pedig formális ülés, jelentések és kormányelőterjesztések megtehetése végett, hétfőn d, e. 10 órakor tartandó. Azután a ház elnapolja magát április 3-áig, és az április 3-iki ülés napirendjén lesz a kereskedelemügyi költségvetésnek folytatása és esetleg a vallás- és közoktatásügyi tárcza tárgyalása. Elfogadja a t. ház? (El!) [Ha igen, ezt határozatilag kimondom és áttérünk az interpelláeziókra. Következik Szalay László képviselő ur interpellácziója a kassai vasúti ut-átjáró átalakítása tárgyában. Szalay László : T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Habár az a véleményem, hogy helyi ügyeknek e helyen való tárgyalása csak kivételes esetekben helyeselhető, mégis indokoltnak találom ez alkalommal ily ügyben felszólalni, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Indokoltnak vélem pedig azért, mert meggyőződtem arról, hogy ennek az ügynek a törvény rendes utján való megoldása egyáltalában nem remélhető, hanem az csak ezen az utón érhető el. Az az ügy, a melyben ez alkalommal felszólalok, a kassai vasúti útátjáró ügye, a mely átjárónak a közérdek szempontjából, a forgalom biztonsága ós szabadsága érdekében történendő átalakítását az érdekelt tényezők már évek hosszú sora óta szorgalmazzák, törekvésük azonban egyrészt a m. kir. államvasút ellenzésén, másrészt a kereskedelemügyi minisztérium intézkedésein mindekkoráig hajótörést szenvedett. Ezt az állításomat indokolandó, legyen szabad nekem az ezen ügyre vonatkozó tényállást és annak előzményét teljes tárgyilagossággal és lehető rövidséggel a következőkben megismertetni, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) kir. államvasút miskolcz-kassai vonala a kassai állomás déli végén szeli át a budapest-kassa-zborói országhatárszéli elnevezés alatt ismert állami közutat, a mely ponton kézi sorompóval ellátott útátjáró van létesítve. Ezen átmetszési ponton közlekedik Kassa városával Abaujtorna vármegyének a Hernád balpartján levő része, közlekedik továbbá a szomszédos Zemplén és Sáros vármegyének azon vidéke, a melynek természetes forgalmi központját Kassa város képezi. Ezen utón szállítják Kassára, legnagyobbrészt tengelyen, Kassa város tűzifa- és takarmány- szükségletét, továbbá a kőszén-, tűzifa- és épületfa- szükségletét, a mely Kassa városát vasúton érinti, mert a helyzet az, hogy ezen tömegáruk a vasúti állomásnak keleti részén raktároztatnak le és a városba csak ezen az útátjárón keresztül lehet menni. Ezekből a forgalmi viszonyokból kifolyólag ezen az útátjárón 7*