Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-79

5(1 79. országos ülés 1902 márczius 22-én, szombaton. jobbfelöl. Mozgás és zaj a szélsöbaloldalon.), sőt ellenkezőleg, s én egyenesen protestálok ez ellen és hivatkozom nemcsak ezen beszédemre, de egy másik beszédemre is, a melyet a gazdasági kiegyezésről tartottam és a melyben mindkét nagy berendezkedési módozatot, vagyis ugy a közös, mint a különálló vámterület esélyét aequiparáltam, fontolgattam, latolgattam és objektíve, tárgyilagos és szakszerű indokolással állítottam a képviselőház elé. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Legkevésbbé lehet nekem ilyet mondani, a ki a külön vámterület jogát azon törvényben, amelyre a képviselő ur is hivatkozik, ujabb meg ujabb beczikkelyezés végett ide beterjesztettem. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) A harmadik, a mit mondani akarok, az, hogy ennek a határozati javaslatnak egészen téves az a tétele, — a t. képviselő ur, nem tudom, hogy hogyan is juthatott arra, hogy abba a javaslatba felvette, joedig már az általános vitánál én tisztáztam a kérdést. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület egy bizonyos memorandumba ezt felvette de Kossuth Ferencz képviselő úrral való polémiámban, a ki be is ismerte velem szemben, hogy ebben egészen igazam van, bebizonyítottam, hogy a gazdasági egyesületnek állítása teljesen téves. Most a t. képviselő ur felvette ezt a tételt a határozati javaslatba, a melyben azt mondja — és ezt tisztába kell hoznom, különféle félreértések elkerülése végett, a melyek jövőre komplikálhatnák a dolgot és zavarnák a kérdés megértését és a törvény tiszta értelmét — azt mondja, hogy az 1899: XXX. t.-cz. értelmében, ha nem jön létre az autonóm vámtarifára vonatkozólag az egyetértés Ausztria és Magyarország között, akkor az 1902. év végén előállott ténylegesen az önálló vámterület. Ez teljességgel nem áll: azt, hogy ez benne van a törvényben, azzal akarja kimagyarázni, hogy, szerinte, a törvény azt mondja, hogy 1903-ban a külföldi szerződések lejárnak és mivel a törvény azt rendeli, hogy az uj szerződések tárgyalása előtt uj, általános tarifát kell készíteni, ha tehát létre nem jönnek a tarifák, nem jönnek létre az uj szerződések és akkor az önálló vámterület is előállhat. Ez a kérdésnek teljes összebonyolitása és teljesen téves alajn-a helyezése, mert az 1899 : XXX. t.-cz.-nek egészen más a világos értelme. Ez azt a feltételt állítja oda, — ennek a bővebb indokolásába most nem megyek bele, annak idején eléggé megindokoltam — mondom, odaállítja az ország érdekében, hogy uj külföldi szerződéseket pedig addig tárgyalni nem szabad, a mig az autonóm vámtarifa másikkal fel nem cseréltetik, a melyben Magyarország mezőgazdasági és Ausztria ipari érdekei egyaránt védve lesznek. Azért rendelte ezt a törvény, hogy meg legyenek a garancziák arra nézve, hogy jó ala]3on fognak az uj nemzetközi tarifaszerződések tárgyaltatni. Ez a feltétel; de az nem feltétel, hogy ha nem jönnek létre a szerződések, vagy a vámtarifánál az egyesség előállana: az önálló vámterület. Ez épen nem áll, hiszen a törvény 1907-ig tartja fenn a viszonosság alapján a mai közös gazdasági állapotot, ha tehát 1907-ig nem jön létre az uj vámtarifa, akkor nem az önálló vámterület áll elő eo ipso ujabb más törvényhozási intézkedések vagy elhatározás nélkül, hanem csak az következik be, hogy akkor uj külföldi tarifa-szerződéseket nem lehet kötni. Ez áll elő. Most a t. képviselő ur azt mondja: Igen, de a külföldi szerződéseket fel kell mondani. Hát ebben sincsen igazsága. A külföldi szerződéseket fel lehet mondani, még pedig az 1899 : XXX. t.-czikk szerint — és ez az egyik vívmánya annak a törvénynek — Magyarországnak egyoldalú kívánságára is fel lehet mondani ugy a lejárattal bíró, mint a lejárattal nem bíró szerződéseket, de nem kell szükségképen felmondani. így áll a kérdés. Ha tehát felmondatnak a szerződések és az uj vámtarifa nem létesül, akkor nem lehet uj tarifa-szerződéseket tárgyalni, ez áll; legfeljebb a maiakat lehet meghosszabbítani rövid időre, hanem az nem áll, a mit a t. képviselő ur következtet a törvényből, ez semmikép som áll; nem áll, a hermeneutica semmiféle szabályai szerint, sem nem szava a törvénynek, sem nem értelme, hogy ha az autonóm vámtarifára vonatkozólag nem jön létre az egyetértés, arra az esetre 1902. végén előáll az önálló vámterület, s ennek felállítása ez esetre a törvényben előre ki volna mondva; ez nem áll; hanem áll az, a mit én mondtam, hogy feltételesen 1907-ig fenn van tartva a mai állapot, még pedig a viszonosság alapján; vámszövetséget kell alkotnunk, ha tudunk, ha nem tudunk, marad a mai állapot a törvény által kijelölt időig, 1907-ig, a mennyiben a viszonosság megtartatik és a mig nem revidiáljuk a vámtarifát, nem köthetünk uj tarifaszerződéseket. Ez annak a törvénynek világos értelme, a melyre vonatkozólag annak idején kijelentettem egész világosan álláspontomat, hogy ezt megtartani szándékozom minden tekintetben, de nem ugy, a mint Krasznay Ferencz képviselő ur értelmezi, hanem a szerint, a mi a törvénynek világos értelme. Ezért kérem a t. képviselőházat, ne méltóztassék a javaslatot elfogadni. (Helyeslés a, jobboldalon.) Elnök: T. ház! .Következik a határozathozatal ; mielőtt azonban a határozathozatal következnék, kérem, méltóztassék a határozati javaslat felolvasását meghallgatni. Farkas József jegyző (olvassa a határozati javaslatot). Elnök : T. ház! Szavazásra a kérdést akként fogom feltenni, hogy első sorban szavaz a ház a vita alatt lévő tételre, azután a beadott határozati javaslatra. (Helyeslés.) Hozzájárul a t. ház a kérdésnek ily módon feltételéhez ? (Igen.) Akkor az első kérdés az lesz, elfogadja-e a t. ház a központi igazgatás kiadási tételének személyi