Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-97
97. országos ülés Í9Ö2 április 22-én, kedden. 465 legfeljebb egy-két százaléka, a cselédség, lehet idegenajku. A természet, a történelem egy őrtornyot emelt ebben a városban a nemzeti szellem oltalmára. Ebben az őrtoronyban megvolt az őr is, a kormányzat azonban jobbnak látta elvinni onnan. Mily hatása volt a tanitóképző-intézet elvitelének Temesvármegyébe, erre nézve hivatkozom a statisztikára, a mely szerint Temes vármegyében az iskolakötelesek 85°/ 0-a járt iskolába, és a tanítók közül, 615 közül, 592 volt okleveles. Tudom, hogy a vármegyének egyik igen érdemes képviselője minden év folyamán szóba hozta e képezde ügyét és a t. miniszter ur volt szives évenkint Ígéretet tenni. Azt hiszem, hogy ez alkalommal talán többet is nyerünk az Ígéretnél. Hivatkozom ezekre az adatokra, hivatkozom az évenkint megújuló Ígéretekre, a kezem közt levő hivatalos kimutatásokra. Hivatkozom arra, hogy Erdély az egyesités alkalmával odaadta mindenét, lemondott a maga különállásáról, mert magyarságának erejét, biztosítását a magyarországi erős magyarságtól várta. Odanyújtotta jobb kezét és ezzel szemben — bár ne igazolna a jövendő — nem kapott úgyszólván semmit. Erdélyről azt szokták mondani, hogy elveszőben van Magyarországra nézve. Azt mondom, Erdély és Magyarország közt ez a vármegye a határvonal és ha elszakad Erdély, ha elszakadhat, ezen a ponton válik el. Igen kérem a t. miniszter urat — és hiszem, hogy kérésem nem lesz eredménytelen — méltóztassék ezeket megfontolni és a sok ígéret után ebben a dologban egy eredményes lépést is tenni. (Helyeslés a széls'óbaloläalon.) A tételt különben elfogadom. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Neményi Ambrus! Neményi Ambrus: T. ház! Tekintettel arra, hogy a mai napirend során nekem az lesz a feladatom, hogy az 1902-iki költségvetést megelőző második indemnytit a ház előtt képviseljem, kétszeresen érzem annak szükségét, hogy a t. ház vitáját túlságosan ne nyújtsam. Azért, bármennyire viselem is szivemen azt az ügyet, a melyet Lengyel Zoltán t. képviselő ur fejtegetett, arra szorítkozom, hogy a zilahi tanitóképző felállítására vonatkozó kérést, a melyet t. képviselőtársam a t. ház elé terjesztett, magam részéről is a t. ház rokonérzésébe ajánljam és az ügyre a t. miniszter ur figyelmét újra felkérjem. (Halljuk!) T. ház! Évek hosszú sorára visszamenő közvetlen megfigyelés ép ugy, mint az ügygyei való szeretetteljes foglalkozásom megérlelte bennem azt a meggyőződést, hogy a Zilahon felállítandó tanitóképző-intézet megfelelne mindazoknak az ismérveknek, a melyeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur az ország közállapotaira vonatkozó jelentésében a hivatását jól és helyesen betöltő tanitóképző tekintetében felállított. Ebben a meggyőződésben és teKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. V. KÖTET. leintettél arra, hogy a fennálló tanítóképzők különben sem képesek az összes iskolákat okleveles tanítókkal ellátni, kérem a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, hogy mihelyt azok a pénzügyi eszközök rendelkezésre lesznek, melyeknek segítségével uj tanítóképzők felállítása lehetséges lesz, vegye fontolóra első sorban a zilahi tanitóképző ügyét. Ezeknek előrebocsátása után kijelentem, hogy a tételt készségesen megszavazom. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha tehát szólani senki sem kíván, a vitát bezárom. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Csak röviden nyilatkozom e kérdésben ugy Lengyel Zoltán, mint Neményi t. képviselőtársaim felszólalására. (Halljuk ! Halljuk!) Csak annyit jegyzek meg, hogy teljesen érteni, hogy mikor egy helyről máshova visznek egy intézetet, nagyon érzik ott annak hiányát. Objektív okok is foroghatnak fenn arra nézve, hogy ott újra egy tanitóképző állíttassák fel, és a mint rendelkezésemre állanak a pénzügyi eszközök, hogy a tanítóképzők szaporittassanak, ezt az ügyet is a legkomolyabb megfontolás tárgyává teszem, mert magam sem zárkózom el azok elől az érvek elől, a miket itt t. képviselőtársaim felhoztak. (Helyeslés.) Elnök : Maga a tétel meg nem támadtatván, elfogadtatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Dologi kiadások: 469.100 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Rendes kiadások összege: 1,060.294 K. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. Állami tanító- és tanitónőképző-intézetek tanszerbeli felszerelésére 6000 K. Elnök: Megszavaztatik, Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Tanitóképzőintézeti kézikönyvek előállítására 4000 korona. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Átmeneti kiadások összege 10.000 K. Beruházások. Az aradi állami tanitóképző-intézet épületére a város által fedezendő 60,000 K. és kölcsön utján beruházandó 240.000 K. 1. részlete 40.000 K., együtt: 100.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): A félegyházai állami tanitóképző-intézet épületére a város által fedezendő 100.000 K. és kölcsön utján beruházandó 198.000 K. 1. részlete 40.000 K., együtt 140.000 K. Elnök: Megszavaztatik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): A bajai állami tanitóképző-intézet épületének kibővítésére kölcsön utján beruházandó 66.000 K. Elnök: Megszavaztatik. 59
