Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-92

92. országos ülés 1902 április 16-án, szerdán. 357 rint az ott teljesen felesleges, sőt pedagógiailag esetleg káros is, ép oly szükségesnek tartom a német nyelv minél bel térj esebb tanítását a középiskolákban. De mindjárt hozzáteszem: nem tartom helyesnek azt, hogy grammatizáljanak és az uj tantervi utasítás, a mely épen most kidolgozás alatt van, a lehető leghathatósabban iparkodik bevinni az iskolába a közvetlen beszélgetési módszert, a melynek segélyével az ifjak megtanuljanak németül beszélni. (Élénk helyeslés jobbfelöl és a középen. Zaj a szélsöbaloldalon.) Hiszen, t. képviselőház, az a sajátszerű, hogy pl. maga Bizony Ákos képviselő ur, vagy szülei anynyira érezték annak szükségét, hogy megtanuljon németül, hogy — itt az Almanachból olvastam — Késmárkra küldték német szóra. Molnár Ákos t. képviselőtársamról is itt van az Almanachban, hogy elment a Szepességbe német szóra. De nem mindenki mehet a Szepességbe német szóra, hanem arra kell törekednünk, hogy lehetőleg már az iskola megadja a német nyelvben a kellő jártasságot. (Helyeslés jobbfelöl és a néppárton. Zaj a szélsöbaloldalon.) Méltóztassék csak, t. képviselő urak, megnézni, mit tesz e tekintetben Erancziaország. Ott a német nyelvet ép ugy, mint Németországban a franczia nyelvet, a lehető legnagyobb mértékben tanítják. Alig jelent meg a német herczeg Amerikában, már jön Amerikából a hír, hogy számos iskolába behozzák a német nyelv kötelező tanítását, a hol eddig nem tanították. Én azt hiszem, igaza van annak, — és itt ismét Csernoch képviselő úrra utalok — a ki a régi latin közmondásra utalva, azt mondotta: annyit érünk, a hány nyelvet tudunk. (Ugy van! Ugy van! jobb felöl és a néppárton.) S épen Magyarországnak és épen a t. függetlenségi pártnak áll érdekében az, hogy minél több nyelvet tudjunk. Mert hiszen hogyan történhetnék másként a külfölddel való érintkezés. Tegyük fel, ha egyszer a t. függetlenségi párt programmja megvalósulna és külön magyar diplomácziai összeköttetéseket kellene létesíteni a külfölddel: honnan kerülnek akkor azok a nyelvtudó emberek, a kikre szükség volna ? Valószínű ugyan, hogy még hosszú ideig méltóztatnak várni, a míg ezt a czélt elérik. (Derültség.) De ugy hiszem, nem tévedek, hogy minden jó függetlenségi párti helyesli, hogy a magyar értelmiség emelkedjék. Már pedig a német nyelv segélyével kétségtelenül meg lehet termékenyíteni a magyar kultúrát, azt senki kétségbe nem vonhatja. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) T. ház! Ismét Chernoch képviselő úrra kell hivatkoznom. Meglehet, hogy ártok neki a választókerületében, ha megdicsérem, de azért még sem mulaszthatom el, hogy beszédének egy részét itt az ország __szine előtt a legmelegebben meg ne dicsérjem. Üdvözlöm öt beszédének ama részéért, melyben olyan okosan, olyan türelmesen int mindenkit attól, álljon el az olyanféle törekvésektől, hogy más vallású ifjakat kényszerítsék katholikus istentiszteletre, mert az az ő teljes elitélésével találkozik. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ez egy igazi békés, helyes, türelmes hang, a melynek épen ilyen főpap részéről való kifejezését én itt e házban örömmel konstatálom. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Nem restellem kimondani azt sem. hogy annak a temesvári állami képezdének igazgatója, a ki arra akarta kényszeríteni a protestáns ifjakat, hogy részt vegyenek a katholikus istentiszteletben, tanulni jöhet Chernoch t. képviselő úrhoz. (Élénk helyeslés a jobb- és a szélsöbaloldalon.) Es itt, t, ház, minthogy a lapokban felmerült, szóba kell hoznom a szegedi zászló-esetet is. Ugy olvastam a lapokban, hogy ott zászlószentelés lesz, hogy a katholikus vallás szertartásai szerint egy zászlót szentelnek fel, a mely az állami intézetnek intézeti zászlója lesz. Á dolog nem igy van, t. ház, és igy nem is lehet. A zászló lehet templomi zászló a katholikus ifjak számára, de intézeti zászló, a mely világi ünnepélyeken is használtatnék, nem lehet. (Helyeslés jobbról.) Természetes, hogy a katholikus ifjak, ha proczesszióra vagy más vallástiszteletre mennek, azt a templomi zászlót helyesen és jól használhatják, de állami intézet zászlója egy vallásfelekezet ritusa szerint beszentelt zászló egyáltalában nem lehet. (Élénk helyeslés a jobbés a szélsöbaloldalon.) Ezt is vegyék tudomásul mindazok, a kik Szegeden ezt az ünnepélyt rendezik. (Elénk helyeslés a jobb- és a szélsöbaloldalon.) Kifogásolták a népiskolai tantervet is, különösen Hellebronth t. képviselő ur. Erre nézve csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy hiszen itt van már az uj népiskolai tanterv, mely a földrajz és a történelem oktatására nézve, a melyet szives volt a képviselő ur felemlíteni, a következőleg intézkedik: »A földrajztanítás czélja a haza földjének, lakosságának, természeti viszonyainak, gazdasági és műveltségi állapotának, emberbaráti intézményeinek megismertetése, a nyújtott ismeretek alapján a hazaszeretet ápolása. A történelemtanítás czélja, hogy nemzetünk ezeréves múltjának és küzdelmeinek, az eseményekben és a nagy történeti alakokban megnyilatkozó nemzeti erényeknek megismertetése alapján felébreszsze és ápolja a hazaszeretetet és a király iránti hűséget«. Igy tehát gondoskodva van arról, hogy ugy a hazai földrajz, mint a történelem a népiskolákban a lehető legnagyobb figyelemmel taníttassák, abban a keretben, a mely azon ifjakhoz leginkább illő. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Hogy az iskoláknál maradjak, foglalkozom még Révai igen t. képviselő ur beszédével. A képviselő ur igen figyelemreméltó, komoly tanulmányról tanúskodó beszédet tartott, a melyben azonban egy tévedést helyre kell igazitanom. (Halljuk! Halljuk!) 0 ugyanis azt mondja, hogy a kereskedelmi felső iskolák magasabb kereskedelmi műveltséget nem nyújtanak.