Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-78

18 78. országos ülés 1902 márczius 21-én, pénteken. sitó közönség érdekeit megvédő törvényben fognának megrendszabályoztatok Nem hallottunk, t. képviselőház, semmit arról sem, hogy a kartelleket és kartellszerü egyesüléseket, a melyeket az egész világon immár szabályozás alá vontak, a kereskedelemügyi miniszter ur szabályozni kivánja-e vagy sem. Nem tartozom azok közé, t. képviselőház, a kik a kartelleket csak azért, mert kartellek, önmagukban veszélyeseknek tartják. A tudomány és gyakorlati élet már rég megállapította, hogy a kartellek bizonyos esetekben és megfelelő kontrol mellett üdvös szolgálatokat tehetnek a közgazdaságnak, hogy a termelési viszonyok szabályozásával, a piaczi konjunktúrákhoz való illeszkedéssel helyes orgánumai lehetnek egy egészséges közgazdasági életnek. De annyi bizonyos, hogy a kar teli-forma már magában, már magában az a tény, hogy a termelésnek egy bizonyos terét egyesek lefoglalhatják, hogy a monopólium teremtésének lehetősége a kartellben meg van adva,... Kossuth Ferencz: A fogyasztók kárára! Krasznay Ferencz: . . . — mondom — maga az a forma olyan veszélyt rejt, hogy a kartelleket állami ellenőrzés nélkül hagyni nem lehet. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen, t. képviselőház, nem kívánunk mi semmi ujat. {TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) A kartellek Amerikában, az ipari kifejtésnek hazájában, ugyancsak meg vannak rendszabályozva, és a mellett meg akarták rendszabályozni — hajói emlékszem — 1898-ban Magyarországon is. TJgy tudom, ankétet hivtak össze a kereskedelemügyi minisztériumba, azonban itt is ugy tettek, mint egyéb ankéteken tenni szoktak, meghívták a kartellben levő nagyiparosokat, a kik természetesen kijelentették, hogy a kartellek szabályozása egyenes közgazdasági veszedelem volna Magyarországon. Abba maradt tehát a kartellek szabályozásának kérdése, azonban megállapíthatom, hogy ez a párt azóta sem szűnt meg a szabályozást sürgetni és a kereskedelemügyi miniszter ur j)rogrammjának kifejtése alkalmából pártunk nevében újra megsürgetem az idevonatkozó javaslatokat. Ugy erre, mint egyéb javaslatra nézve egy tiszteletteljes kérésem volna a kereskedelemügyi miniszter úrhoz. (Halljuk! Halljuk!) Magyarországon a közgazdasági javaslatokat akkor szokták a közvélemény piacza elé terjeszteni, a mikor már a minisztériumok bureauiban paragrafusszerüen vannak kidolgozva, mig más államokban, igy Németországban, a közgazdasági kérdésekben is ép ugy, mint a politikai kérdésekben, egy egészséges közvélemény fejlődik ki, és a törvény azután ennek az egészséges közvéleménynek megnyilvánulása. E helyett azonban minket egy kész, többnyire bureaukban és szűk körben kidolgozott javaslatok elé állítanak és minthogy az esélyek — tudjuk •— egy törvényjavaslat elfogadására, ha azt a minisztérium terjeszti elő, a magyar törvényhozásban úgyszólván lehetetlenné teszik, hogy azon a törvényjavaslaton módosítás, különösen mélyreható, alapvető módosítás történjék: odajutunk, hogy Magyarországot nem a maga közgazdasági véleménye vezeti, hanem a bureaukban elkészített vélemény. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Tiszteletteljes kérésünk tehát az lenne, hogy minden javaslatot, minden intézkedést — mert hiszen az fogja megadni a közgazdasági kérdések iránt azt a közérdeklődést, a melyet a miniszter ur is óhajt — lehetőleg idejekorán méltóztassék publikálni. (Helyeslés a baloldalon.) T. képviselőház! Nagyon hiányos lenne előadásom, ha megfeledkezném a javaslatok során a kereskedelmi törvény revíziójáról. (Halljuk! Halljuk!) A mikor a kereskedelmi törvény11874—75-ben elkészítették, az ennek az államnak kereskedelmi rendjét az akkori viszonyokhoz mérten szabta meg; úgyszólván minden kérdés szabályozást nyert benne, a melyeket az akkori primitív kereskedelmi viszonyok felmutatnak. E mellett egy más hibája is volt a kereskedelmi törvénynek és pedig az, hogy az körülbelül rossz fordítása volt a németnek.Nagyon jól tudjuk, hogy azóta a kereskedelmi törvényben szabályozott egyes intézmények messze kinőttek annak a törvénynek a keretéből. (TJgy van! TJgy van! a szélsőbal-oldalon.) Ott van a részvényjog; ott van a biztosítási jog és sok minden egyéb. • A mi különösen a részvényjogot illeti, ha végigtekintünk a művelt világnak törvényhozásán, azt látjuk, hogy a részvényjognak szabályozása a kulturállamokban a legfőbb gondoskodásnak képezi tárgyát. Anglia ismételten hozott ujabb törvényt a részvényjog terén, Francziaország szintén, ugy, hogy a tavalyi párisi kiállítás alkalmával tartott kongresszusnak egyik legérdekesebbje az volt, a melyet a részvényjog törvényhozási szabályozása tárgyában tartottak. Nem akarok e helyütt kiterjeszkedni arra, hogy milyen irányban kellene a magyar részvényjogot reformálni, csak egy-két kérdésre akarok rámutatni, a melyeket a közszükség tüntet fel. Az első kérdés a kisebbség védelme. (Ugy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) A kisebbség védelme tekintetében még Oroszország is előbbre van, mert Oroszországban hoztak a közelmúltban egy részvénytársasági törvényt, a mely a részvényesek kisebbségének, ha azok szindikátussá alakulnak, jogot ad arra, hogy betekintsenek közvetlenül a részvénytársaság ügyvezetésébe, abban szavuk legyen és a vezetésben részt vehessenek. Ez jelenti azt, hogy véget vetnek annak a drasztikus uralomnak, a mely beáll a részvénytársaságoknál, ha a többségnek a felénél egygyel több részvénye van . . . Barta Ödön: Az u. n. nagyrészvényes urak! Krasznay Ferencz ... és igy a publikumnak az a másik fele, a mely egyszerűen a franczia közmondás szerinti részvényes, béte comme un