Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-78

78. országos ülés 1902 márczius 21-én, pénteken. 11 ból a helyzetet és a kérdést kellőképen megvilágítani nem is akarnók. Miután pedig ennek az ideje meg fog jönni egy vagy más alakban, tehát csakis akkor leszünk abban a helyzetben, hogy ezeket a nagy elvi kérdéseket, a melyek körül a politikai felfogások és törekvések csoportosulnak, megvilágíthassuk. Én tehát ma ezekről nyilatkozói* nem kívánok. De igenis konstatálom azt, hogy viszonyunk a monarchia másik államához az 1899 : XXX. t.-cz., vagyis a viszonosság alapján áll egészen 1907-ig, ha t. i. időközben a vám- és kereskedelmi szövetség meg nem köttetnék. Addig azonban a kormánynak aktuális feladata kettőből áll. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik az, hogy a monarchia másik államának kormányával a vámszövetség megkötése érdekében tárgyalásokat folytasson; a másik pedig az, hogy mielőtt a külállamokkal a kereskedelmi szerződések megkötése iránt tárgyalásokat kezdeményeznénk, az autonóm tarifa egy más autonóm tarifával cseréltessék ki, a mely mindkét ország érdekeit megvédje. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Madarász József: Határidőben! Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter : Határidőben! Hogy a kormány ezen tárgyalások folyamán igyekezni fog az ország érdekeit megoltalmazni, az nemcsak folyik abból a kötelességérzetből, a melylyel az országnak tartozunk, hanem folyik a törvénynek rendelkezéséből is, a mely egyenesen meghagyja, hogy a tárgyalások olyan irányban folytattassanak, hogy az ország érdekei mind a két téren megvédessenek. Barta Ödön : De alkotmányosan ! Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter : Hogy mennyire fog ez a kormánynak^ sikerülni, mennyire nem, ez a jövő kérdése. Én, és bizonyára a kormány is, igyekezni fogunk e téren mindent megtenni, hogy az országnak érdekei valóban és tényleg megvédve is legyenek. (Általános élénk helyeslés.) Ezen keretben kell tehát mozogni mindaddig, a mig a közgazdasági helyzet mai állapota fennáll; és ezen keretben kell intéznünk minden olyan vonatkozású dolgainkat, a melyekbe az Ausztriával fenforgó viszonyok is belejátszanak. De ezenkívül van belgazdasági politika is. és ez az, a mire röviden áttérni fogok. (Halljuk! Halljuk!) Mielőtt azonban ezt tenném, legyen szabad általánosságban egy kijelentést tennem, a mely kijelentés az én eljárásomnak és intézkedéseimnek is iránytűje. (Halljuk! Halljak!) Ez, t, képviselőház, nem egyéb, mint a gazdaság különböző ágainak harmóniája . . . (Általános, élénk helyeslés.) Madarász József: összhangja! Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter : Összhangja. Én mindig abban a véleményben voltam, hogy a gazdaság különböző ágai között ellentét nincsen, hacsak ilyen ellentétekéi keresni nem akarunk. Ennek az országnak feltétlen szüksége van arra. hogy gazdasági összes dolgainak és tényezőinek mindegyikét egyforma melegséggel, (Élénk helyeslés.) egyforma érdeklődéssel karolja fel, (Altalános, élénk helyeslés.) és ne hanyagoljon el semmit, mert ebben az országban van a nélkül is elég baj, ha olyannal nem is bíbelődünk, a melynek — nézetem_ szerint — sem tárgya, sem czélja nincs. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Kielégíteni ' minden legitim érdekét mindkét közgazdasági ágazatnak: ez a fő feladat, a melyre törekednünk kell. (Általános, élénk helyeslés.) Ez az irány, ez a szellem fogja tehát vezetni az én eljárásomat és intézkedéseimet is. Hogy ennek keretében igyekezni fogok az iparnak és kereskedelemnek érdekeit hatályosan kéj)viseíni és megvédeni, az egészen természetes és kötelességemből folyik. (Általános tetszés.) T. képviselőház! Midőn az iparról és kereskedelemről szólottam, eltekintve ez alkalommal a háziipar kérdésétől, az első, a mi e téren megragadja figyelmünket: a kisipar helyzete. (Halljuk ! Halijai-,!) Az a nemzeti munkaerő, a melyet a kisipar századokon keresztül képviselt, súlyos válságok közé jutott. (Ugy van! [így van!) A nagy gazdasági evoluezió, a mely a múlt század második felében a termelési viszonyokat megváltoztatta, súlyos csapást mért a kisiparra nemcsak nálunk, de világszerte. Hogy ez a csapás nálunk nagyobb volt, mint más országokban, az egészen természetes. Pap Zoltán: A közös vámterület miatt! Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter: Mert hiszen Magyarországon gyáripar és nagyipar nem lóvén, a pusztulásnak induló kisipar nem tudott hol elhelyezkedni. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Fokozta a bajt még az is, hogy a törvényhozás kellő időben nem jött segítségére ezen ügy felkarolásának, (Általános tetszés.) fentartásának és lehető megmentésének, hanem idő haladtával mind nagyobb arányokat öltött pusztulás, a mely e téren felmerült és a mely azért káros, mert nemcsak egy termelő elem pusztulását jelenti, de jelenti a társadalom olyan gerinczének pusztulását is, a melyre ez az ország minden időben mint hű polgáraira is joggal és méltán számithatott. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) Megmenteni tehát e téren, a mit lehet, az nemcsak kulturális feladat, nemcsak gazdasági feladat, de szocziális feladat is. Hogy áll ma ez a kérdés? Mi a hivatása a kisiparnak, és mi a baja? A kisiparnak hivatása és baja az, hogy a tömegtermeléssel kénytelen küzdeni. Ezen a téren kell tehát a segítséget megkeresni, itt kell neki erőt adni és képessé tenni arra, hogy a tömegtermeléssel szemben erőhöz juthasson és vele a versenyt lehetőleg felvehesse, (Éljenzés a jobboldalon.) mert ha a kisipar ezen a téren segítséget keresni ós találni nem képes, akkor nin-