Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.
Ülésnapok - 1901-78
6 78. országos ülés 1902 márczius 21-én, pénteken. kétszeresét hozzáadva az 1900. évi zárszámadási eredményhez, volna előirányozható az 1902. évre 54,510.415 korona; e helyett előirányoztatik csakis 54,200.000 korona, noha a belföldi forgalomban a levelezőlapok bélyegilletékének és az utalványlapok árának felemelése folytán jelentékeny bevételi többlet remélhető. Gr. Zichy Jenő: Hiba volt! Csörgheö Gyula előadó: A m. kir. postatakarékpénztárnál az 1900. évi tényleges zárszámadási eredmény volt 2,999.000 korona; az 1898.. 1899., és 1900. évi átlagos emelkedés volt 2,740.000 korona; ennek kétszeresét hozzáadva az 1900. évi zárszámadások eredményeihez, volna várható az 1902. évre 3,538.000 korona; előirányoztatik pedig csak 3,359.000 korona. Az államvasutaknál az előző évi zárszámadási eredmények szerint a bevétel kereken a következő: 1897-ben 189 és fél millió, 1898-ban 199 és fél millió, 1899-ban 201 és fél millió és az 1900. évben 215 millió korona. Itt a bevételi előirányzások realitása érdekében csakis az 1899-iki emelkedés vétetik alajyul, figyelmen kivül hagyatván az 1900. évi zárszámadás kivételesen kedvező eredménye. Az 1899-diki emelkedés volt 2,288.778 korona. Hozzáadva ennek kétszeresét az 1900-dik évi zárszámadási eredményhez, előirányozható volna 219,578.014 korona. E helyett előirányoztatik 218.200.000 korona. Ugyanezen eredmény következtethető, ha a szállítási eredmények vétetnek alapul, és a főtételeknél ugy, mint a személyszállítási bevételeknél az 1898.. 1899. és 1900. évek eredménye vétetik tekintetbe, a teheráruszáílitásnál pedig, a hol sokkal nagyobb a hullámzás, hosszabb idő alatti, vagyis 1892től 1900. évig terjedő évi emelkedés számíttatik és az 1900. évi tényleges eredményhez kozzáadatik, a többi bevételek pedig az 1900-dik előirányzat szerint illesztetnek be. Az emiitett 218,200.000 korona bevételi többlet bruttó-bevételt képez és ennek folytán a felesleg megállapítása végett szükséges az üzemi kiadások levonása. Az üzemi kiadások levonásánál két főtényező vétetett alapul. Az egyik főtényező az államvasutak ágazatának jelenlegi hossza, vagyis 14.725 kilóm., továbbá az utóbbi 10 évi számadási eredmények szerint kiszámított 61,800.000 fizető vonatkilométer. Ezen az alapon az üzemi kiadások meg lettek állapítva 134.331.700 koronában. Hozzáadattak ehhez még a következő kiadások: A tisztviselők előléptetésére fordítandó 553.670 korona, az altisztek előléptetési viszonyainak kedvezőbbé tételére 213.010 korona, a személyzet pihenési idejének fokozatos életbeléptetésére 362.880 korona, különböző nagyobb helyreállításokra, melyek az üzemet terhelik, 798.600 korona. Összesen tehát az üzemi kiadások kitesznek 136,259.860 koronát. Ezeket a kiadásokat levonva a 218,200.000 korona rendes bevételekből, marad üzleti feleslegként 81,940.140 korona, mely összeg az 1850 millió koronát tevő tényleges tőke 4'43°/ 0-os kamatozásának felelne meg. Az államvasutak üzleti bevételeinek bírálatánál figyelmen kivül nem hagyható azonban, hogy az államvasutak üzlete nem tisztán pénzügyi és jövedelmezőségi szempontból kezeltetik, hauem hogy az államvasuti igazgatás az ország anyagi érdekeinek előmozdításánál mint fontos közgazdasági tényező működik, s mint ilyen közgazdasági czélok elérése és biztosítása végett jövedelmezősége rovására jelentékeny pénzáldozatokat hoz, Ezeknek a pénzáldozatoknak pontos és számszerinti kimutatása nagy nehézségekbe ütköznék, de általánosságban hivatkozni lehet azon jelentékeny áldozatokra, melyek az államvasutak által díjszabási kedvezmények és intézkedések utján a mezőgazdaság, valamint az ipar fejlesztése és támogatása, a kereskedelmi forgalom emelése, kivitelünk előmozdítása, áruk és termények szállíthatása, illetve értékesithetése, útépítési anyagoknak távoli vidékekre szállíthatása érdekében nyújtatnak, mely tarifális kedvezmények mellett néha még a szállítási önköltségek is alig vannak biztosítva. Hivatkozni lehet a postának, továbbá a távirdaanyagoknak ingyenes szállítására, hivatkozhatni végül azon jelentékeny terhekre, a melyek az államvasuti üzletre a helyi érdekű vasutak kezelésének elvállalása folytán hárulnak. Mindezek az üzemet lényegesen terhelik és az államvasutaktól milliókra és milliókra menő péuzáldozatokat követelnek. Ha a kereskedelemügyi tárcza 1902-dik évi költégvetésében az összes kezelés egybevettetik, a következő mérleg mutatkozik: A tárcza öszszes rendes és rendkívüli bevétele 311,826.340 koronát, kiadása pedig 242,798.423 koronát tesz ki, a felesleg tehát 69,027.917 korona, mig az 1901. évi költségvetés szerint ezen különbözet 63,014.796 koronát tett ki, vagyis az 1902-iki mérleg 6,013.121 koronával kedvezőbb azl901-iki mérlegnél. T. ház! Az előadottakban volt szerencsém a kereskedelemügyi tárcza lényegesebb alkatrészeit és főbb tételeit vázolni és ismertetni. Ugy vélem, hogy ezen vázlatok nagyban és egészben, főbb vonalaiban a kereskedelemügyi tárcza költségvetésének általános képét nyújtják, és egyszersmind visszatükrözik azon nagyfontosságú közgazdasági tevékenységet, a melyet a kereskedelemügyi tárcza ügykörében kifejt. De mégsem tüntetik elő ezen adatok teljesen azon tevékenységi kört, a mely a kereskedelemügyi tárcza munkásságát igényli és igénybe veszi. A tárcza tevékenységi körét kiegészítő ezen feladatokat, a melyek a kereskedelemügyi tárcza költségvetését részben közvetlenül is érintik és a melyeknek helyes megoldása iparunk, kereskedelmünk és közlekedésügyi viszonyaink fejlődésére és közgazdasági életünk alakulására lényeges és nagy befolyást gyakorolnak, bátor volnék előadásom befejezéséül — a t. ház kegyes türelmét kérve —
