Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-78

78. országos ülés 1902 márczius 21-én, pénteken. (Halljuk! Halljuk!) lehető rövidséggel a következőkben pár szóval jelezni. (Halljuk! Halljuk !) Ugy vélem, hogy felesleges különösen kiemelnem azon nagyfontosságú közgazdasági kérdéseket, a melyek az önálló vámtarifára, a vámés kereskedelmi szövetségre és a külállamokkal kötendő kereskedelmi szerződésekre vonatkoznak; s a melyeknek az illetékes és érdekelt tényezőkkel egyetértőleg való előkészítő tárgyalása részben folyamatban van, részben pedig a jövendő feladatát képezendi, és a mely kérdéseket illetőleg az igen t. miniszterelnök ur a felirati vita alkalmával múlt év november 18-án, valamint az indemnity tárgyalásakor múlt év deczember 4-én tartott beszédeiben államférfiúi előrelátással, mérlegelve egyrészt az önálló, másrészt a közös vámterület esélyeit, közgazdasági előnyeit és hátrányait, elvi álláspontját, teljes objektivitással és egész nyíltsággal részletesen kifejtette és szabatosan körvonalozta. De utalni óhajtok bár kisebb, de nézetem szerint az ország közgazdasági életére nagy horderővel biró egyéb feladatokra is. (Halljuk! Halljuk!) Utalok arra. hogy a közutaknál imminens sürgős szükséget képez azon hátrányos, néhol úgyszólván tarthatatlan állapotnak törvényhozási utón való mielőbbi szanálása, a mely az ország nagy részében a törvényhatósági utak fentartása és fejlesztése tekintetében észlelhető, (Ugy van! Ugy van! a szélsőbal oldalon^ és a mely helyzetet részben a kedvezőtlen gazdasági viszonyok, de részben és főleg a helyi érdekű vasutak létesítésénél a törvényhatóságok által közúti alapjaik terhére elvállalt súlyos kötelezettségek idézték elő. A törvényhatósági utak ügyének pénzügyi rendezése, s a közutakról és vámokról szóló 1890. évi. I. t.-cz. határozatainak pontos és erélyes végrehajtása, a mezőgazdaságra, a földmivelésre, s a helyi forgalom érdekeire nézve kiváló fontossággal biró községi, közlekedési, és községi közdülő-utak. valamint a vasúti állomásokhoz vezető utak megfelelő kiépítését és fentartását is biztosítani fogja. Utalok arra, hogy az ipartörvény revíziója most már oly égető szükség, a mely az ipari viszonyoknakidőközben beállott lényeges átalakulása, az ipari közigazgatás helyes menete és magának az iparfejlesztési akcziónak teljes érvényre juttatása érdekében is mindinkább fokozottabb mértékben előtérbe lép. Felemlítem a helyi érdekű vasúti törvény újbóli megalkotásának sürgősségét, (Halljuk! Halljak!) a melyet a fennálló törvény alkalmazásánál érzett hiányoknak és bajoknak a jövőben elkerülése, valamint az is szükségessé tesz, hogy a helyi érdekű vasutaknak részben a kedvezőtlen pénzügyi viszonyok miatt, részben a vállalkozási kedv hiányában jelenleg úgyszólván teljesen háttérbe szorult létesítése közforgalmunk érdekében legalább ez utón is a lehetőséghez képest előmozdítható legyen. Az ipari és gyári alkalmazottaknak betegség esetén való segélyezéséről szóló törvény módosítása a fennálló törvény alkalmazásánál szerzett tapasztalatok figyelembevételével, a betegsegélyezési intézmények utján elérendő czólok biztosítása, ezen intézményeknek egészséges és lehetőleg egységes alapokra fektetése, valamint a máifennálló betegsegélyezési intézményeknél tapasztalható igen súlyos bajok orvoslása végett lehető legrövidebb idő alatt eszközlendő volna, s ezzel kapcsolatban a munkásoknak nemcsak betegség esetén való segélyezése, de a baleset elleni biztosítás tekintetében is megoldandó kérdés mielőbb törvényhozásilag rendezendő volna. De ezeken felül, t. ház, még számos kérdés vár törvényhozási megoldásra. Ily ügyek volnának többek közt: a mértékügy államosítása, a házalási ügy, valamint a vándoripar szabályozása, a vásárügy rendezése, a tisztességtelen verseny megszüntetése, a határidőüzletnek a gazdasági és kereskedelmi érdekeknek megfelelő korlátozása, (Helyeslés a szélsiibaloldalon.) a kereskedelmi alkalmazottak szolgálati viszonyainak szabályozása, a közraktárak ügye, a budapesti árverési csarnok létesítése, a védjegy-törvény revíziója és a minta-oltalmi törvény alkotása, az ipari és kereskedelmi tulajdonjogok, u. m. védjegy- s mintaoltalom, szabadalom-, czég- és névjog stb. nemzetközi védelmének biztosítását czélzó unióhoz való csatlakozás. Pap Zoltán: Önálló vámterület behozatala! Madarász József: Ezzel aztán be is fejezhetjük ! Csörgheő Gyula előadó: A tengeri szabad hajózást üző kereskedelmi hajók állami segélyezése és kedvezményekben részesítése, a melyre nézve a törvényjavaslat már a t. ház elé terjesztetett. A tengerészek nyugdíjintézetének alakítása, a tengeri halászat, a tengerészek rendtartása, a melyre nézve a törvényjavaslat már egyszer tárgyalás alatt is állott, a folyami hajók lajstromozása és zálogjoga stb. Ezeken felül számos kérdés van még, a melyek törvényhozási rendezésének előkészítésénél a kereskedelemügyi minisztérium által az ipari ós kereskedelmi érdekek számbavétele végett megfelelő befolyás és közreműködés gyakorlandó. így a többek közt a kereskedelmi törvény revíziója, az áru- és értékrészleti, valamint a biztosítási ügyletek törvényhozási rendezése, a kereskedelmi üzletek átruházása stb. Az előadottak szerint a kereskedelemügyi minisztérium tevékenységi körében számos ipari, kereskedelmi és közlekedési, részben nemzetközi jelleggel és vonatkozással biró, bő tanulmányozást és alapos megfontolást igénylő nagyfontosságú kérdések oldandók meg, a melyek helyes törvényhozási elintézése az ország anyagi haladását, gazdasági függetlenségét, a magyar nemzeti állam és a magyar törvényhozás szuverenitásának érvényesülését nagy mértékben előmozdítani és biztosítani fogja. A kereskedelemügyi tárcza költségvetését mindezek után bátor vagyok a pénzügyi bizott-