Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-83

104 83. országos ülés 1902 igazsága és értéke magával hozza, (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Haydín Imre képviselő ur felhívta a figyel­memet egy alapítási szándékra, a mely a Felvi­dék bizonyos helyén egy czellulóze-gyár érdeké­ben mozgalmat indított, állítván, hogy itt nem annyira alapítási, mint inkább politikai tenden­cziával állunk szemben. (Halljuk.! Halljuk I) Én régtől fogva elhibázott dolognak tartot­tam azt, hogy a magyar állam nem igyekszik azon, hogy keletkező ipartelepeit ne itt a fővá­ros környékén helyezze el, hanem azon vidéke­ken, a hol azok nemcsak ipari, de nemzeti szol­gálatokat is tesznek. (Altalános, élénk helyeslés.) T. barátom, Hódossy Imre, múltkori felszó­lalásában a Felvidék veszedelmét festette és többek között azt mondotta, hogy egy igen nagy baja a Felvidéknek az, hogy azon elemek, a me­lyek ottan a múltban a nemzeti eszmének és a magyarság álláspontjának fentartói, istápolói és képviselői voltak, kipusztulófélben vannak. Fáj­dalom, ez igy van és ezt én is veszedelemnek tartom. Ezen segíteni csak az az egy mód van, (Halljuk! Halljuk!) ha azoknak a családoknak, azoknak az exisztencziáknak helyébe ipartelepek létesíttetnek és ezek segítségével propagáltatik nemcsak az ipari érdek, hanem maga a nemzeti szempont is. (Alialános, élénk helyeslés.) Épen azért, ugy a termelés, mint általában a politika szempontjából is arra kell törekednünk, hogy az ijrnr lehetőleg deczentralizáltassék és azon vidé­keken helyeztessék el, a hol nemcsak ipari, de nemzeti szolgálatokat is teljesíthet s egyszersmind a társadalmat is felkarolva, útját állja annak, vagy legalább akadályozza azt, hogy a kiván­dorlás ott nagyobb arányokat öltsön. Hogy most már a fenforgó esetben (Halljuk! Halljuk!) mikép áll, azt én még nem tudom, mert a hazai iparnak adandó állami kedvezmények végett nálam még kérvény meg nem fordult. Kettőt azonban mondhatok. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik az, hogy a milyen melegen pártolok min­den iparalapitási törekvést, és a milyen buzga­lommal sietek e téren bárkinek a segítségére, addig másfelől épen olyan kötelességemnek tar­tom az ellenőrzést, hogy az iparalapitás tenden­cziája alatt más törekvések ne rejtőzködjenek. (Altalános helyeslés.) Erre részben — fájdalom, csak részben — módot nyújt nekem a törvény, a melynek 6. §-a bizonyos feltételekhez köti ezen ipari kedvezményeket, azután módot nyújt az ellenőrzés, a melynek hatályos gyakorlata, azt hiszem, elejét veheti minden olyan tendencziának, a melyet megakadályozni kötelességünk. (Helyes­lés jobbfelöl.) Én örömmel és szívesen látok mindenkit, a ki ide ipart alapítani jön, de viszont megfordítva, hogy ennek örve alatt más törekvések érvényesüljenek, erre felügyelni, ezt ellenőrizni, azt hiszem, nemcsak nekem, de az egész kormánynak kötelessége. (Általános he­lyeslés.) Nessi Pál t. kép viselő társam számos moz­április 4-én, pénteken. zanatott emiitett fel, a midőn az iparfejlesztés­ről szólt, a melyeket nagyon élénk, nagyon ri­kító szinben festett. Én ma ezekre véleményt mondani nem tudok, még pedig egyszerűen azért nem, mezt azt az ezerféle ágát ennek a tárczá­nak, a mely, ismétlem, mozaikokból áll, ellen­őrizni, felismerni, azokba behatolni, állásponto­kat megállapítani nem 14 napi feladat. (Általá­nos helyeslés.) De. szívesen megjegyzem mind­azokat, a miket szives volt mondani; foglalkozni fogok velük és ha van valami egészségtelen, azt igyekszem kiirtani, de viszont, a mi igazságos, azt igyekszem teljes erővel támogatni, fentartani és fejleszteni. (Általános tetszés.) Bedő Albert t. képviselő ur figyelmembe ajánlotta az iparos-tanulók alapos kikópezteté­sének az ügyét. Kétséget nem szenved, hogy nemcsak a kisiparnak, de a nagyiparnak is rendkívül érdekében fekszik az iparosok képzése, mert hisz ebből nőheti ki magát nemcsak az ipari képesítettség, az iparosok kitűnő minő­sége, hanem az az ambiczió is, hogy ezen a té­ren előrehaladjon és tudását érvényesítse. E té­ren hiba és hézag van, ezt tudom és ismerem; de hogy miként lehet rajtuk segíteni, az inter­nátusféle intézetekkel-e, a mit t. barátom mondott. vagy más módon, arra nézve én ma nem nyilat­kozom. Egyet azonban meg kell jegyeznem és ez az, hogy internátusok felállítása költséggel jár. Ha a költség e czélra egyáltalában megszerez­hető, a legnagyobb melegséggel fogok rá töre­kedni. De miután minden téren, fájdalom, finan­cziális viszonyaink bizonyos megszorításra, vagy legalább lassúbb tempóra utasítanak bennün­ket . . . (Egy hang a szélsőbaloldalon: Az uj ágyuknál nem!) Azokra is szükség van és meg­adná t. képviselőtársam is, ha rajta állana, ép ugy T mint én, mert a monarchiát és Magyaror­szágot védeni szükséges. (Ugy van! a jobbol­dalon !) Ismétlem, igyekezni fogok a magam részé­ről erre súlyt helyezni, a kérdést alapos meg­fontolás tárgyává tenni, és ha ez irányban valami továbbmenő, és fejlesztő intézkedés lehe­tősége fenforog, azzal okvetlenül foglalkozni fogok, (júénk helyeslés a jobboldalon.) Volna még némi mondani valóm arra a kontroverziára is, a mely itt a tegnapi és a mai Dapon a gazdaság különböző ágazatai között mutatkozott. (Halljuk ! Halljuk !) Én azonban ebbe bele nem megyek, mert én a gazdasági érdekek egyetemességének a felkarolását tartom helyesnek. (Általános helyeslés.) Igenis felka­rolni annak minden ágát, támogatni egyformán, melegen és odaadással mindegyikét, gondolom, ez az a kötelesség, a melyet szemeink előtt kell tartani. Ebbe azután diszharmóniát belevinni ott és akkor, a mikor arra sem ok, sem tény­beli alkalom fenn nem .forog, azt gondolom, nem egészséges állapot. (Altalános helyeslés.) A közgazdasági kérdések egész területén, a melyeknek bennünket foglalkoztatniok kell, egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom