Képviselőházi napló, 1901. V. kötet • 1902. márczius 21–április 22.

Ülésnapok - 1901-83

83. országos ülés 1902 április k-én, pénteken. 101 országnak mindazon vármegyéiből, a hol az iparosképzésre alkalmasabb elemek vannak, válaszsza ki a sikeres kiképzésre legtöbb hivatással biró tanulókat, azokat részint Budapesten, részint Kassán, Temesvárott, Kolozsvárt, vagy Pozsonyban iparos-otthonokban elhelyezve és kellő felügyelet alatt tartva járassa be a jobb helyi műhelyekbe. Azt hiszem, hogy e tekintetben az ország számos vármegyéiből kapunk igen jó és használható elemet, különösen pedig a Székelyföldről, melynek tanulóifjúsága igen alapos képzettségű iskolai nevelést nyert, azután találékony, jó kezefogásu, munkaszerető és kitartó ifjúság. Meg vagyok győződve, hogy a t. miniszter ur, a ki tárczája szókfoglalója alkalmával igen helyes gyakorlati érzékkel mutatott rá azokra a teendőkre, melyek e téren megoldásra várnak, szintén megtalálja azt, a mi az iparostanulók sikeresebb kiképzésére czélszerü leend. A tételt megszavazom. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: A miniszter ur kivan nyilatkozni, Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Én csak néhány felvilágosító és helyreigazító megjegyzésre veszem igénybe a t. háznak szives türelmét azokkal az észrevételekkel szemben, melyek főkép az iparfejlesztésre vonatkozólag felhozattak, hiszen ez a tétel tárgyaltatik ez idő szerint, következőleg csakis azokat az észrevételeket tarthatom fontosaknak, melyek e tétellel szoros összefüggésben vannak. Épen ezért nem megyek bele azon két nagy alapvető gazdasági tételnek fejtegetésébe és vitatásába, meljek körül a felfogások és nézetek csoportosulnak, a melyeknek sodrában benne vagyunk minden pillanatban, mihelyt valami gazdasági kérdésről van szó. Ezt egészen természetesnek tartom ugyan, de azt gondolom, hogy ezeknek tüzetes megvitatása, fejtegetése és általában a kérdésnek minden irányban való tisztázása csak akkor van helyén, mikor az valamely konkrét alkotás érdekében történik. (Zaj a szélsobaloldalon.) E nélkül a vitatkozás nem gyakorlati, és mint Sándor Pál barátom nagyon helyesen mondta, akadémikus a nélkül, hogy ebből gyakorlati eredményt érhetnénk el. Az Ausztriával fenforgó gazdasági viszonyoknak a rendezése különben is napirenden van és bár ez idő szerint a tárgyalások megszakadtak, de azt hiszem, hogy nemsokára abban a helyzetben lesz a kormány, hogy ezen tárgyalásokat újra felveheti és ennek folytán ez a kérdés egy vagy más alakban, legyen az akár a vámszövetség kérdése, akár az autonóm tarifa kérdése, akár a külállamokkal kötendő szerződések kérdése, a ház elé fog jönni, tehát szerintem akkor lesz helye és ideje annak, hogy ez a kérdés ex asse megvitattassék és a közvélemény minden irányban felvilágosittassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Én ez alkalommal szorítkozom kizárólag az e czimre vonatkozó észrevételek egynémelyikére, a melyek tekintetében, ismétlem, kötelességem némi felvilágosításokat adni, (Halljuk ! Halljuk!) ISÍem ölelhetek fel mindent, mert oly rengeteg száma hozatott fel az észrevételeknek, nézeteknek, különböző irányú megnyilatkozásoknak és felfogásoknak, hogy azokat itt e házban felölelni és azokkal egyenkint foglalkozni teljes lehetetlenség; de biztosítom a házat, hogy egyetlen egy észrevétel sem kerüli ki figyelmemet, foglalkozni fogok velők és a magok valódi értéke szerint fogom azokat méltányolni. (Helyeslés.) Hiszem és remélem, hogy annak idején, mikor e tárcza újra tárgyaltatni fog, mindezen kérdésekkel szemben egy meghatározott és biztos irány fog követtetni, legyen az jó vagy rossz, de a ház abban a helyzetben lesz, hogy ítélni foghat az irány felett, mely irány ez ideig talán elegendőleg kidomborodva nem volt. Csernoch János képviselő ur tegnapi napon neheztelőleg nyilatkozott az ipar támogatásáról, (Felkiáltások a baloldalon: Nem azt mondta!) vagyis arról az iparpolitikáról, mely követtetik a gyárak alapítása tekintetében. Csernoch János: Azt mondtam, hogy titkon történik! Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter: Ha jól fogtam fel felszólalását, azt mondotta, hogy bizonyos keletkező gyáripar-telepek számára nagy összegek adományoztatnak, a nélkül, hogy ezek ellenőriztetnének. Csernoch János: Ugy van! Horánszky Nándor kereskedelemügyi miniszter : Sőt hogy közel áll a dolog ahhoz, hogy itt tulajdonképen egyes esetekben nem annyira gyáralapitásról, mint inkább az állam áldozatkészségének kihasználásáról van vagy lehet szó. Ez az eset az én felfogásom szerint fenn nem forog. Megengedem, hogy ezen kérdésnél nagyon óvatosan és körültekintéssel kell eljárni és figyelembe kell venni minden körülményt, mielőtt az ember valamely keletkező ipar számára nagyobb összeget adna vagy szavazna meg. De az egyszerűen lehetetlen, hogy valaki saját vagyonával, nagy összegekkel belemenjen ipari alapításba csak azért, hogy az államtól sokkal kisebb összeget kapjon s ezen a réven a maga vagyonát is belevigye a tönkbe. Ez ki van zárva. Ezek a segélyek nem feltétlenül adatnak, ezek hozzá vannak kötve ahhoz, hogy az illető maga is jelentékeny összeget fektessen bele a vállalatba, mely összeg tetemesen nagyobb, mint az a segély, mely e czélra adatik. Annakutána gondoskodva van arról is, hogy az illető kellő arányban köteles a termelést meg is valósítani. Megengedem, hogy egyes esetekben lehetnek hibák is, én ezt nem tagadom, de hogy egészben és nagyban ebbe az irányba belevegyüljön olyan politika, mely nem az iparaiapitást tartja szem előtt, hanem inkább csak a segélyezést, gondolom, ez az eset fenn nem forog, ennek a tények elienmondanak. T. képviselőtársam benyújtott egy határozati javaslatot is, a melylyel azt czélozza, hogy az állam által iparalapitási czélokra adandó