Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-66

80 $6. országos ülés 1902 márczius 6-án, csütörtökön. általános választói jog alapján kerülnek ki. Megjegyzem, hogy ezt a reformot egy úgynevezett reakczionárius többség csinálta meg. Ezenkívül három kúria választja még azt a 138 tagot, a mely a 20 tagnak levonása után megmarad, Virilizmusnak megfelelő intézményt nem ismer egész Európa, még Ausztriában és Németországban is csak a kuriális rendszer az, a mely a mi virilizmusunkkíil némileg kapcsolatba hozható, de ez az első kúria, a mely Ausztriában a 138 bécsi városi képviselőnek egy harmadát választja, az az első kúria kikből áll? Azokból, a kik legalább 50 forint állami adót fizetnek. Ezek pedig nem a nagy kapitalisták, tehát még ez az első kuriális réteg is a legszorosabb kapcsolatban áll a népességgel. A harmadik kúriában pedig benn vannak mindazok, a kik 4 forint állami adót fizetnek, mert az 5 forint cenzus 4 forintra lett leszállítva. Íme tehát Bécsnek önkormányzati szervezete mennyivel liberálisabb! Első sorban az általános választói jogot Bécs kuriális formában behozta, másodsorban a harmadik kúriában a 4 forint adót fizetők, a második kúriában a 20 forint adót fizetők, az első kúriában az 50 forintot fizetők szavaznak. A mi virilizmusnnkhoz hasonló intézmény pedig nincsen Bécs város képviseletében, bármiként gondolkozzanak is Bécs politikájáról. És akár tetszik valakinek, akár nem, ott a népképviselet és a közgyűlés szoros kapcsolatban van magával a néppel. Rigó Ferencz: Tessék odamenni. (Derültség a jobboldalon.) Vázsonyi Viimos : Hogyha azt kívánjuk, hogy ezek az érdekcsoportok a fővárosnál megszűnjenek, méltóztassék első sorban arról gondoskodni, hogy a fővárosi törvény reformáltassék, hogy a virilizmus eltöröltessék, a mely nélkül szoros kapcsolat a nép és a közgyűlés között elő nem állhat. És ha a t. miniszterelnök urnak nem tetszik egy radikális reformot keresztülvinni, akkor legalább létesítse a kuriális reformot. a mely a népek széles rétegeivel való kapcsolatot mindenesetre megteremtse, mert nép nélkül igazi önkormányzatot csinálni nem lehet. Nem a kormánybiztosok azok, a kik felügyelnek arra, hogy igazi, tiszta és becsületes legyen a közigazgatás, hanem a legjobb felügyelő és ellenőrző e tekintetben a közvetlen kapcsolat a nép széles rétegei és a közgyűlés között. Ezek tudják legjobban ellenőrizni, hogy semmiféle helytelen dolog ne történjék és mindenütt a közérdek legyen a döntő és uralkodó. De, t. ház, ha nem is érthetek egyet Morzsányi Károly t. képviselőtársammal a tekintetben, hogy a kormány volna mindennek az oka, vagy az lenne Budapest hanyatlásának az oka, hogy Budapestnek nagy állami feladatot kell teljesíteni, a miért rekompenzácziót nem kap. mégis ki kell jelentem, hogy a kormány semmikép sem menekülhet a felelőség alól, hiszen Budapest önkormányzatának ő az ellenőre, annak minden határozatát felülvizsgálja, határozataínak legnagyobb része csak kormány jóváhagyással válhat jogerős határozattá, a többi határozat pedig felebbezés folytán mind a belügyminiszter elé kerülhet, a ki nemcsak megsemmisítheti a törvénybe ütköző dolgokat, hanem meg is változtathatja ezeket a határozatokat. A kormány tehát teljesen felelős mindazért, a mi Budapesten történik. Ha a miniszterelnök ur rossz irányban haladónak mondja Budapest politikáját, abból a felelőségből ki kell vennie a maga részét is. Sőt többet mondok, a kormány annyiban is felelős Budapestnek jelenlegi helyzetéért, mert azokat a reformjavaslatokat, a melyeket a törvényhatósági közgyűlés eddig a kormányhoz felterjesztett, a kormány mindenkor válasz nélkül hagyta. "Válasz nélkül hagyta éveken keresztül a progresszív alapon tervezett önálló városi adóra vonatkozó felterjesztést. Válasz nélkül hagyta például azt a felterjesztést, a mely a tűzoltási járulékra vonatkozik, mert Budapestnek közel fél millió koronába kerül a tűzoltói intézmény, bevétele pedig csak 3000 koronát tesz. Sürgettetett a tűzoltási járuléknak behozatala Budapest törvényhatósága által; reámutattak arra, hogy történelmileg ugy fejlődött a tűzoltási intézmény, hogy ezt a biztosítási társaságok a maguk érdekében kreálták, mert a tűzoltási intézmény által az ő koczkázatuk csökkent és mégis évek óta fent van ez a felterjesztés a belügyminisztériumban és semmiféle válasz erre még eddig nem adatott. így vagyunk a többi felterjesztéssel is. Kétségtelen, hogy Budapest szomorú gazdasági helyzetében nagy része van a/, általános európai viszonyoknak, hogy az a gazdasági depresszió, a mely Budapesten észlelhető, általános európai jelenség, hogy a nagyvárosok rohamos növekedése a szegényebb népségnek a vidékről a nagy városokba való betódulása, mindenütt hasonló nehézségeket okozott, mint Budapesten. Másutt azonban a nagy városok igyekeztek magukon a maguk módja szerint segíteni, első sorban ugy, hogy voltak a nagy városoknak saját üzemeik, a légszesz, a villamvilágitás, a közúti közlekedések, a melyek mind a kommunális politika keretében kezeltetnek és ez által az adózás az illető városokban csökkent, mert ezen kommunális intézmények lehetővé teszik, hogy minél kevesebb adó vettessék ki ezen jövedelmek felhasználásával a polgárságra. T. képviselőház! Fölismerték már azt is Nyugaton, hogy uj jövedelmi forrásokat kell nyitni. Poroszország pl. 1891-ben megcsinálta az általános jövedelmi adóját progresszív alapon létminimummal. 1893-ban pedig a Communal(lesetz-be belevették azt az intézkedést, hogy mindazon reáladókat, a melyeket az állam többé igénybevenni nem kivan, úgymint a földadót, a házadót, a kereseti adót is ehhez véve, mindazokat a városok és községek hatáskörébe utalja. Ottan tehát a pótlékrendszertől való szabadu-