Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-66
66. országos ülés 1902 márczius 6-án, csütörtökön. 67 alkotnom, ennélfogva exponálnom kellene magamat és akkor bizonyos nézetek és vélemények kihegyezó'dnének, a mi pedig nem tanácsos a közéletben. Fogta tebát magát, egyszerűen nem szankczionálta az alapszabályokat, egyáltalában nem hagyta helyben azokat és az egyesületet nem engedélyezte. (Zaj a baloldalon.) Buzáth Ferencz: Ez a rendszer! Visontai Soma: Ezt a felterjesztést szószerint olvastam fel. Ugyanígy történt más egyesületekkel is, ugyanez a szellem uralkodik az egész országban. (Halljuk! Halljuk! bal felöl) Itt van Bogsán község, a hol szintén Knuthy Lajos főszolgabíró 176/900. szám alatt hozott egy határozatot, a mely még az egylet megalakítása czéljából való összejövetelt is megtiltotta. Azt mondja ugyanis a végzésében (olvassa) : »Krischer Antal, mint ideiglenes elnök és Pencze Ferencz, mint ideiglenes jegyző, dognácskai munkásoknak kérelme egy, a dognácskai általános munkásegylet megalakítása czéljából folyó hó 20-dikára tervezett népgyűlésnek megtarthatása tárgyában. Végzés: Az engedély megtagadtatik, mert a czélba vett megalakulást oly egyének vették kezeikbe, — természetesen munkásegylet megalakítását nem veheti kezébe sem bankigazgató, sem tőzsdetanácsos, sem valami miniszter, hanem csak munkás, (Igaz! TJgy van! a néppárton és a szélsőbaloldalon.) — a kik az általuk esetleg megalakítandó egylet jövendő sorsa iránt, — méltóztassanak csak mindezeket az ürügyeket és törvénytelen indokokat szemügyre venni, — a kellő garancziát nem nyújtják, sőt ugyanazok, a kik a nagymélt. m, kir. belügyminisztériumnak múlt év nov. 9-én 94202. szám alatt közölt magas intézményével ugyanezen egyleti alapszabályok jóváhagyásának megtagadása alkalmából kifogásoltattak. Ezen végzés folyamodóknak a dognácskai jegyzőség utján a felebbezési jog épenhagyásával kézbesittetik, s kiadatik egyszersmind a dognácskai elöljáróságnak is további alkalmazkodás és az aláirt vétiveknek haladéktalan beterjesztése végett.« Itt van Tolna megye. (Halljuk! Halljuk!) A tolnai építőmunkások szintén akartak egy önképző egyletet alakítani. Pichler Győző: Hol? Visontai Soma: Lehetséges, hogy az én t. barátom kerületéből is voltak érdekelve ennél az egyesület alakításánál. Ez következőképen szól (olvassa): »Tolna vármegye közönségének Szegszárdon. Az alakítani tervezett »Tolnai épitő , munkás-önképzőegylet« alapszabályainak a bemutatási záradékkal való ellátását megtagadandónak találtam, mert az egyletet alakítani tervezők csekély értelmisége nem nyújt kellő biztcsitást, hogy egy basonczélu egyletet mindenkor az alapszabályokban lefektetett elveknek megfelelően, czéltudatosan lesznek képesek vezetni.* Aláírva: »Budapest, 1901. évi Julius hó 11-én. Széll, államtitkár.« Hát, t. képviselőház, itt arra történt hivatkozás, hogy a tervezőknek csekély értelmisége nem nyújt kellő biztosítékot arra, hogy ilyen egyesületet czéltudatosan képesek lesznek vezetni. Ez ismét nem komoly indok, hanem ürügy. A t. miniszter ur ép oly jól tudja mint én és át van hatva annak a tudatától, hogy azok a munkások, a kik egyesületet akarnak alakítani, oly czólból, hogy azt fenn is tartsuk, bizonyára birnak annyi értelmiséggel, mint más társadalmi osztályok , egyesületek és klubok, a melyek ilyen egyesületeket alakítottak. Itt van egy másik hazafias irányú kör, a melynek megalakulását nem engedélyezte a miniszter ur 6346/1901. szám alatt. A mint méltóztatik látni, én csak oly rendeleteket olvasok fel, a melyek egy éven belül hozattak, tehát nem azon beszédem előtt, a melyet itt e házban e tárgyban már elmondottam. Komáromban egy Petőfi-kört akartak alakítani, a mi ellen már csakugyan nem lehetett volna kifogás és mégis hogy szól a tanácsi határozat, a mely erre a belügyminiszteri rendeletre vonatkozik?: »A hivatkozott, rendelet szerint bemutatott alapszabályok kormányhatóságilag megerősithetők azon okból nem lévén, mert a kört alakítani tervezőknek eddig tanúsított maguktartásából bizton következtethető, hogy nem az alapszabályokban bevallott, hanem más czélt szolgálni hivatott egyesület létrehozására irányult leplezett kísérletezés forog fenn, a bemutatott két jegyzőkönyv és az alapszabályok négy példánya Goda János komáromi lakosnak visszaadatnak.« A t. miniszterelnök ur pedig azt mondta Eperjessel szemben, hogy a magatartás, a politikai, nem képez bűnt. E határozatnak indokolása pedig nem a szabad államnak, hanem a zsarnokságnak a kritériuma, a mennyiben a családi vagy társadalmi életben tanúsított magaviseletet bírálják meg. így jártak el velünk az elnyomatás korszakában, a mikor nem engedték meg a gyülekezést és egyesülést, mert nem tartottak »gutgesínnt»-nek. Ez tehát szintén csak feltevés, minden konkrét adat nélkül, épngy, mint a hogy Magyarországgal szemben jártak el az elnyomatás korszakában, a mikor azért voltunk reá utalva, hogy gazdasági egyesületeket alakítsunk, mert politikai vagy egyéb egyesületeket akkor azért nem engedélyeztek, mivel a magunktartásában nem volt elegendő garanczia arra, hogy azt a czélnak megfelelően fogjuk fentartani. Ép így jártak el Esztergomban a »Süttő és környékebeli kőfaragók, kőtörők és kőesiszolók szakpgyletével.« A »fclegyházi önképző egylet« alapszabályai szintén nem nyertek szentesítést, Az újvidéki általános munkáskép/.ő egylet alapszabálytervezete szintén nem nyert szentesítést, mert a rendelet azt mondja, hogy (olvassa): 8*
