Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-66
62 66. országos ülés 1902 márczius fí-án, csütörtökön. beszéd tartása tárgyában. Yégzés. A fenti bejelentést, tekintettel azon körülményre, hogy ezen bejelentés egy nem szervezkedett párt részéről történt, de másrészt azon körülményre is, hogy a programmbeszéd politikai iránya a bejelentésben nem említtetett, és tekintettel végre azon körülményre, hogy ifj. Csákány József képviselőválasztási jogosultsága igazolva nincsen, tudomásul nem veszem, miről Schmel Henrik és társai jelen végzés kiadásával értesíttetnek. Dunavecsén, 1901. szeptember hó 13-án. Csikay főszolgabíró^. De itt van, t. ház, egy másik eset, a mely mutatja, mennyire resj>ektálják a belügyminisztert, mily nagy tekintélye van neki az országban. Az eset a következő: Az a Csákány nevű ember, mint képviselőjelölt fellépett, ele nem engedték meg, hogy programmbeszédét megtarthassa, O azonban mégis körutat tett, és mit csinált akkor a főszolgabíró? Azt tette, hogy őt líis-Hartán csendőrökkel körülvétette és elfogatta. (Mozgás és felkiáltások balfelöl: Gyönyörű állapot! Hallatlan!) Azt mondja itt erre vonatkozó informáczióm, hogy Csikay megkérdezte Csákánytól, hogy van-e igazolványa mint képviselőjelöltnek a belügyminisztertől. (Elénk derültség és mozgás a bal- és a szélsöbalóldálon) S a midőn Csákány felvilágosította őt arról, hogy a belügyminiszter nem szokott a képviselőjelölteknek igazolványt adni, (Élénk derültség a bal- és a szélsöbalóldálon.) akkor a főszolgabíró szó nélkül elfogatta Csákányt; egyideig fogva tartotta, és a midőn szabadon bocsátotta, örök időre kitiltotta a járásból. (Mozgás a szélsöbalóldálon.) Ez ellen személyes szabadság megsértése miatt feljelentést adott be a vármegyéhez az illető munkás, a ki képviselőjelölt számba ment, és a kinek épen olyan jogai voltak, mint nekünk, hogyha valahol megjelenünk, és azt kérte, hogy rendeljék el az illető főszolgabíró ellen a fegyelmi vizsgálatot, mert hiszen itt igazán a közszabadságok és a személyes szabadság súlyos megsértésének esete forog fenn. (Ugy van! Ugy van ! a szélsöbalóldálon. Halljuk ! Halljuk!) És íme, mit mond erre az alispán? Az alispán azt mondja, — itt van az eredeti végzés a kezemben — hogy nem rendeli el a vizsgálatot és a feljelentőt 38 korona 2 fillér költségben elmarasztalja. (Elénk derültség a, bal- és a szélsöbalóldálon.) Nem rendeli el, úgymond, a vizsgálatot azért, — és ez nagyon jellemző arra nézve, hogy a perifériákra mennyire hat ki a mai közszellem, és milyen nagy tekintélye van ott a belügyminiszter urnak,— (Mozgás és zaj a bal-és a szélsöbalóldálon.) sínért a folyó évi szeptember 24-én Dunavecsén eszközölt vizsgálást alkalmával a kihallgatott tanuk, névszerint Abri Dávid, Torma Mihály és Praczky Ilona egybehangzóan vallották, hogy ifj. Csákány János a dunavecsei főszolgabírói hivatalnál, a hova őt a solti csendőrörs igazolás végett elővezettette, egy perezre sem volt letartóztatva ; ugyanis nevezett a főszolgabíró udvarában szabadon járt, (Derültség balfelöl.) sőt időközben egy pohár sörre egyedül bement Praczky Ilona vendéglőjébe, (Derültség a bal- és a szélsöbalóldálon.) a melynek elfogyasztása után, önként visszatért a főszolgabírói hivatalba,* természetes, mert a csendőrök szuronyszegezve várták. »Ily körülmények között tehát sem hivatalos hatalommal való visszaélés, sem személyes szabadság megsértéséről szó sem lehet.« (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) De, t. képviselőház, ugyanígy járt egy másik képviselőjelölt is Szabadkán, a ki szintén programmbeszédét akarta ott megtartani, és akkor mit mondott az ottani rendőrkapitány? Azt mondta, hogy megengedi ugyan a programmbeszéd megtartását, de csak zárt helyen. (Egy hang balfelöl: Hát erre is kell engedély?) Én nem azért hozom fel ezeket, mintha nem tudnám azt, hogy utóvégre zárt helyen is meg lehet tartani a programmbeszédét, csak annak igazolására hozom fel ugy ezt, mint a többi esetet, hogy nálunk nincs törvényelőtti jogegyenlőség, és nem részesülnek egyenlő elbánásban a magyar állam polgárai, a mely egyenlő elbánás pedig egyedül igazi mértéke annak, hogy a jog, törvény és igazság mennyire uralkodik Magyarországon. (Elénk helyeslés a bal- és a szélsöbalóldálon.) Az a szabadkai r rendőrfőkapitány ezeket mondja (olvassa): »Övári József és társai bejelentik, hogy f. hó 22-én 4 órakor a régi Szalmapiacz-téren programmbeszéd fog tartatni. Ez, ug) mond, tudomásul vétetik, tekintettel azonban arra, hogy már a rendőrség más pártbelieknek holnajjra bejelentett gyűlései által teljesen igénybe van véve, csak ugy engedi meg a gyűlés megtartását, hogyha körmenet nélkül és zárt helyen tartják meg azt.« Tartozom azonban megjelölni, hogy menynyire igaza volt itt a munkásságnak, midőn ezt egy ellene törvénytelenül irányított intézkedésnek tartotta. Bizonyítja ezt az, hogy ezen rendelet ellen szintén a belügyminiszter úrhoz távirati felebbezést küldtek és azután ebben sa. esetben is a belügyminiszter ur a választási törvény 104. §-ának respektálására hívta fel az ottani hatóságot és megparancsolta, hogy egyenlő elbánásban részesüljenek ezek a többiekkel. Ez ismét egy eset arra nézve, hogy mennyiben törvényes az állapot Magyarországon és mennyire respektálják a miniszterelnök ur felfogását. Itt van egy másik képviselőjelöltnek az esete, — ezt mind fel kell hozni, mert ha kultur-állam akarunk lenni és ha a népek nagy európai versengésében részt akarunk venni, akkor nem maradhatunk el annyira, hogy míg más országokban most már minden társadalmi rétegnek és körnek megvannak a képviselői a parlamentben, mi még annyira sötét korszakot éljünk, hogy a más pártbeli, vagy nem az uralkodó osztályok felfogásának megfelelő egyéneknek felfogása nemcsak ne respektáltassék, de sőt üldözésnek legyen kitéve. (Halijaik! Halljuk!)
