Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-66

66' országos itíés 1902 márczíus 6-án, csütörtökön. m Halason fazekas Gábor és társai bejelentettek egy népgyűlést a szocziálista jelölt programmbeszédének megtartására és akkor azt a határozatot hozta az ottani polgármester, hogy nem engedi meg a gyűlést, mert a szocziáldemokrata képviselőjelölt felállítása nern a népgyűlés, hanem a választópolgároknak feladata és igy ez népgyűlés tárgyául ki nem jelölhető. (Derültség balfelöl.) Itt van egy másik eset is, a mely illusztrálja, hogy mennyire respektálják a miniszterelnök ur felfogását a tekintetben, hogy a szoczialisták nem üldözhet ők, mert az is egy tan, a mint helyesen hivatkozott erre Ugron János, egy tan, a milyen Jézus tana volt a szeretetről, és a milyen volt az apostoloknak a tana azon időkben, mikor azok a tanok az uralkodó felfogástól roppantul eltértek és a mikor azon tanokat a szegények, üldözöttek és ínségesek maguk mellett oltalmul és támaszul találták. Nagyon helyesen hozza ezeket kapcsolatba Ugron János t. képviselőtársam, és nagyon helyesen emiitette fel a szocziálista tanokkal kapcsolatban. És ime most mit látunk? Roppant jellemző ez, mert hiszen ezelőtt egy hónappal történt, tehát a XX-ik században, midőn a kormány elnök ur jubilált hároméves kormányzata után, lehet, hogy épen összeesik a jubileum napjával is. (Halljuk! Halljuk!) Mikófalván 1901. január 28-án egy nyugtát állítottak ki egy szegény embernek, alá volt irva Kovács Mátyás biró és Hermán Géza jegyző. Ez a nyugta igy szól (olvassa): Kelemen Lajos János 100 korona pénzbüntetése a pétervásári járás főszolgabirája által szocziálista üzelmek végett lett kiszabva és házára bekebelezve. Nem veszekedésért lett kiszabva. Mikófalván 1901. január 28-án. (Egy hang balfelöl: Ez is benne van ?) Igen, ez is benne van a végzés végén, hogy nem veszekedésért. Most már nem tudom, azért-e, hogy ezzel azt akarta mondani, hogy nem diffamáló, vagy pedig ép azt, hogy diffamáló, hogy nem veszekedésért történt, a mit még el lehetne nézni, hanem bizonyos tanok hirdetéseért. Tény az, hogy egy ilyen nyugta fekszik előttem a maga teljes szövegében, a mi szintén nagyon megvilágítja a helyzetet. Hogy a t. miniszterelnök urnak ez a rendelete, a melyet épen Csikay főszolgabíróhoz intézett Pest megyében, milyen visszhangra talált, bizonyítja az, hogy a főszolgabíró rövidre rá, az ő rendelete után, a melynek az igazságosságát elismerem, respektálom és dicsérőleg emeltem ki, az az ur irt aztán egy czikket a Pestmegye czimü újságban, és roppantul elpanaszolta helyzetét, hogy neki mennyi baja van; a többi közt azt mondja, hogy nem szatirája-e a népképviseletnek az, — ez a czikknek a vége — hogy a nagyságos vándor mesterlegény és szavazati joggal nem is biró munkakerülő napszámos képviselőjelöltnek lép fel a kerületekben és ezt a miniszter képviselőjelöltnek és képviselőjelölt társának kénytelen nevezni. (Derültség.) Ez a közszellem azon a vidéken. Igy vagyunk, t. ház, egyéb dolgok tekintetében is. A miniszter ur egy esetben meghozott egy határozatot, hogy tudomásul kell venni, ha a törvényes feltételek megvannak a gyűlésre való bejelentésre és igen helyesen distingválja, alkotmányosan, igazságosan, hogy csak represszive szabad eljárni. De hát miért nem vonja vissza a Perezel-féle rendeletet? (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Egyetlenegy törvénytelen rendelet eddig nincsen visszavonva. Miért nem állította helyre a sajtószabadságot? Az úgynevezett éjjeli ügyészekről szóló rendeletet miért nem vonta vissza? Semmit sem tett, a mi a régi rendszer olyképeni megingatását idézné elő, hogy ezen régi rendszer oszlopait képező régi kormányrendeletek hatályukat vesztették. Semmit sem tesz ez irányban. íme a gyülekezési joggal is ugy vagyunk. Csak utóbb néhány hónap előtt milyen határozatokat hoztak az országban ? Itt van pl. az izsáki eset. Bejelentettek Izsákon egy népgyűlést és azt mondja erre a szolgabíró, hogy azért nem engedi meg, mert az a kedélyek felizgatásával járna. 2665/901. számú végzésben Greréby főszolgabíró, kelt Kun-Szent-Miklóson, márczius 2-án, azt mondja: Tudomásul nem veszem és annak megtartását megtiltom, mert hasonló programmal már Izsákon népgyűlés tartatott, különben is a kedélyek oly felizgatott állapotban vannak, hogy a közrend és béke érdekében a csoportosulás engedélyezhető nem volt. Tehát humanitárius szempont is vezette, hogy nem akarta kitenni a szegény embereket ilyen izgalmaknak. (Derültség a szélsöbaloldalon.) NagyBecskereken az alispán is, midőn megfelebbezték a kanizsai főszolgabíró végzését, 10.669,901.szám alatt ezt a határozatot hozta a főszolgabíróhoz czimezve: A felebbezést felülbírálás alá vettem és helybenhagyom a megtagadást, mert a bejelentésben megnevezett más községbeli szónokok, mint népámitók ismeretesek, s ennélfogva alaposan lehet attól tartani, hogy majd a törvényes rend ellen fognak izgatni, s ez által a nép nyugalmát ok nélkül megzavarnák. (Derültség a szélsöbalolda Ion.) Itt van megint a dunavecsei szolgabíró 1901 augusztus 26-án 8308/901. sz. a. kelt végzése. T. i. a szegény munkások, a mi megengedett dolog, az ő helyzetüknek javítása czéljából akartak gyűlést tartani, épugy, mint a birák, a kereskedők, bankárok tartottak gyűlést a helyzetük javítása iránt (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és, mint mondjuk, a ezukorgyárosok nemzetközileg, hogy ezt a kifejezést használjam, vették igénybe a gyüíésezést, mikor a kartelek és prémiumok elvonásáról volt szó. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nevezetes, hogy mit mond Magyarországon egy szolgabíró. A dunavecsei szolgabíró 8308./901 számú végzésében aztmondja: Tekintettel arra, hogy a munkások helyzete és