Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.
Ülésnapok - 1901-77
77. országos ülés 1902 márczius 20-án, csütörtökön. 387 bérlők, a kiknek ugy a korcsmájuk, mint a borkereskedelmük is adómentes maradt. És micsoda hatalma van annak az adóbérló'nek a termelő felett! Rátkay László: Az az igazi filloxera! (Derültség.) Baross Károly: Van valami benne! Lemebet az a termelő pinczéjébe akkor, a mikor neki tetszik, számonkérheti a borleltárt, a termelő a pinczéjéből bort el nem vihet. De akadálya a helyes borkezelésnek is, mert ha én boromat le akarom fejteni, ezt hat órával előbb be kell annak a bérlőnek jelentenem. (Egy hang a szélsöhaloldalon: Es akkor nem megy ki!) És mi ennek a vége? Az, hogy a birtokos osztályt rettenetesen zsarolják pausálékkal; ki kell bármi áron egyezni a bérlőkkel, bogy csak békességben legyenek. (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Ez egy uj adó a szőlőtermelésre. A boritaladó nemcsak magas, hanem végrehajtása sem illik bele a XX-ik század törvényeibe. (Ugy van! a baloldalon.) Most méltóztassék megengedni, hogy a boritaladóról szólva, elmondjak egy franczia esetet, (Halljuk! Halljuk!) Az 1900-iki kiállítás alkalmával Parisban egy nemzetközi szőlő-kongresszus volt, azután egy diszebéd, a hol megjelent Dupuy franczia földmivelésügyi miniszter, a ki ott az egybegyűlt szőlőtermelőknek két Ígéretet tett. (Halljuk ! Halljuk!) Megígérte először azt, hogy megszüntetik Francziaországban a boradót; másodszor, hogy megtiltják a műbőr gyártását. Ez június végén történt. Jelen voltunk ott magyarok is többen. Deczember 31-én már megszüntették Francziaországban a boradót és ma már ott fekszik azon törvény is a ház előtt, a mely meg fogja tiltani ott is a műbőr gyártását. Az eredmény pedig az, hogy a franczia kincstár 1901-ben 19 1 J2 millió frankkal kevesebb italadót vett be, mint az előző évben, mert hiszen csak másfél frank maradt meg adónak. De ezzel szemben öt millió hektoliterrel növekedett Erancziaországnak belfogyasztása az alatt az egy esztendő alatt. Ez a törvény egyúttal intézkedett arra vonatkozólag is, hogy a franczia gazda valami nagyon bagatell, kis dij ellenében a maga borát szabadon mérheti kicsiben is. Már mostan a francziák azt a 19 1 /a millió frank deficzitet a szeszadó felemelésével pótolták. A szeszadót ugyanis 220 frankra emelték fel. A mi boritaladónkat is felével kellene leszállítani és felemelni a szeszadót, rohamosan emelkednék borfogyasztásunk. A franczia szőlősgazdák azonban mindezzel be nem érik, mert az ipari szeszt is ki akarják szorítani a belfogyasztásból és most óriási mozgalom indult meg, a mely azt követeli, hogy a gazdák cognac-főzőiben 220 frankról 170 frankra szállíttassák le a szesz adója. Meg vagyok győződve, hogy egy fél év múlva ezt is el fogják érni, a minek következménye az lesz, hogy újra meglesz a régi nagy franczia coguac-termelés és megszűnik a borfelesleg, mert a nagy szeszfogyasztás helyett cognacot fognak inni, a mit ők 80 — 90 frankért adhatnak, a mi által a délvidéki borok is jól fognak értékesülni. Ezzel szemben a petróleum vámját akarják felemelni, hogy igy a bevételhiányt pótolják, míg a denaturált szesz forgalmát szabaddá teszik, hogy azt kályhákban, lámpákban, motorokhoz használják. így az ipari szeszgyárak is kárpótolva lesznek. A hazai fogyasztás emelésére rövid pár szóval elmondom még kívánni valóimat. (HalljukJ Halljuk !) Ha meglesznek a szövetkezetek, mindenesetre kívánatos lesz először az, hogy a falusi kis szövetkezetek italmérési jogot kapjanak ; (Elénk helyeslés a szélsöhaloldalon.) másodszor, hogy a kantinok bérbeadásánál kösse ki a katonaság, hogy egy frton alul csak magyar bort legyen szabad a kantinokban mérni. (Helyeslés.) Méltóztassék elhinni, hogy ezzel óriási fogyasztást kapunk. A kereskedelemügyi miniszter urat is teljes tisztelettel kérhetjük, hogy hasson oda, hogy mikor a magyar királyi államvasutak és a többi vasutak, a hajózási és egyéb közlekedési vállalatok vendéglői bérbe adatnak, kösse ki a szerződésben, hogy 1 forinton aluli bort csak magyar termésüt mérhessenek ki. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöhaloldalon.) Magának az államnak vannak alapítványi, állami uradalmai. Az igen t. földmivelésügyi miniszter urnak nagy befolyása, összeköttetése van a többi nagy uradalmakkal is, közre kellene tehát hatnia, hogy az ott bérbe adott korcsmák szerződésében ez szintén föltétlenül köttessék ki, valamint kiköttessék kórházaknál, fegyintézeteknél stb. A borkivitel tekintetében teljesen igazat adok gróf Zselénszky Róbert t. képviselőtársamnak, hogy a magyar bor kitűnő é-3 versenyezni tud Európa minden borával. De annak egy föltétele van és ez az, hogy a bort jobban kell kezelnünk és arra kell törekednünk, hogy nagytömegű egyenlő termésű jó bor álljon rendelkezésünkre, mert ha az ember ma lemegy bármely bortermelő pinczéjébe, ott minden hordóban más minőségű bort talál. Ezen a bajon van hivatva az a szövetkezeti szervezet segíteni, a melyet az igen t. földmivelésügyi miniszter nr Magyarországon létesíteni akar. Ezeknek jutni kell az állami befektetésekből, a melyek segítségével földfeletti pinczéket épithetnek, mert azokra van szükség, mert a bornak 18—19 fok Celzius meleg kell majdnem egy esztendeig, hogy jól kiérj edjenck. Ezen pinczéket be kell rendezni egalizálásra, házasitásra szükséges készülékekkel, ugy, hogy egy jobb bortermő vidék, mint pl. Szegzárd szövetkezete képes legyen 8—10 ezer hektoliter bort rendelkezésre bocsátani, mint I., II., III. osztályú szegszárdit, a melynek minden literje egyforma lesz és akkor 49*
