Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-77

77. országos ülés 1902 márczius 20-án, csütörtökön. 387 bérlők, a kiknek ugy a korcsmájuk, mint a borkereskedelmük is adómentes maradt. És mi­csoda hatalma van annak az adóbérló'nek a ter­melő felett! Rátkay László: Az az igazi filloxera! (De­rültség.) Baross Károly: Van valami benne! Lemebet az a termelő pinczéjébe akkor, a mikor neki tetszik, számonkérheti a borleltárt, a termelő a pinczéjéből bort el nem vihet. De akadálya a helyes borkezelésnek is, mert ha én boromat le akarom fejteni, ezt hat órával előbb be kell annak a bérlőnek jelentenem. (Egy hang a szélsöhaloldalon: Es akkor nem megy ki!) És mi ennek a vége? Az, hogy a birtokos osztályt rettenetesen zsarolják pausálékkal; ki kell bármi áron egyezni a bérlőkkel, bogy csak békességben legyenek. (Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Ez egy uj adó a szőlőtermelésre. A boritaladó nemcsak magas, hanem végrehajtása sem illik bele a XX-ik század törvényeibe. (Ugy van! a baloldalon.) Most méltóztassék megengedni, hogy a bor­italadóról szólva, elmondjak egy franczia esetet, (Halljuk! Halljuk!) Az 1900-iki kiállítás alkalmával Parisban egy nemzetközi szőlő-kongresszus volt, azután egy diszebéd, a hol megjelent Dupuy franczia földmivelésügyi miniszter, a ki ott az egybe­gyűlt szőlőtermelőknek két Ígéretet tett. (Hall­juk ! Halljuk!) Megígérte először azt, hogy megszüntetik Francziaországban a boradót; másodszor, hogy megtiltják a műbőr gyártását. Ez június végén történt. Jelen voltunk ott ma­gyarok is többen. Deczember 31-én már meg­szüntették Francziaországban a boradót és ma már ott fekszik azon törvény is a ház előtt, a mely meg fogja tiltani ott is a műbőr gyár­tását. Az eredmény pedig az, hogy a franczia kincstár 1901-ben 19 1 J2 millió frankkal kevesebb italadót vett be, mint az előző évben, mert hi­szen csak másfél frank maradt meg adónak. De ezzel szemben öt millió hektoliterrel növekedett Erancziaországnak belfogyasztása az alatt az egy esztendő alatt. Ez a törvény egyúttal intézkedett arra vo­natkozólag is, hogy a franczia gazda valami nagyon bagatell, kis dij ellenében a maga borát szabadon mérheti kicsiben is. Már mostan a francziák azt a 19 1 /a millió frank deficzitet a szeszadó felemelésével pótolták. A szeszadót ugyanis 220 frankra emelték fel. A mi boritaladónkat is felével kellene leszállí­tani és felemelni a szeszadót, rohamosan emel­kednék borfogyasztásunk. A franczia szőlősgazdák azonban mindezzel be nem érik, mert az ipari szeszt is ki akarják szorítani a belfogyasztásból és most óriási mozgalom indult meg, a mely azt követeli, hogy a gazdák cognac-főzőiben 220 frankról 170 frankra szállíttassák le a szesz adója. Meg vagyok győződve, hogy egy fél év múlva ezt is el fogják érni, a minek következ­ménye az lesz, hogy újra meglesz a régi nagy franczia coguac-termelés és megszűnik a bor­felesleg, mert a nagy szeszfogyasztás helyett cognacot fognak inni, a mit ők 80 — 90 frankért adhatnak, a mi által a délvidéki borok is jól fognak értékesülni. Ezzel szemben a petróleum vámját akarják felemelni, hogy igy a bevétel­hiányt pótolják, míg a denaturált szesz forgal­mát szabaddá teszik, hogy azt kályhákban, lám­pákban, motorokhoz használják. így az ipari szeszgyárak is kárpótolva lesznek. A hazai fogyasztás emelésére rövid pár szó­val elmondom még kívánni valóimat. (HalljukJ Halljuk !) Ha meglesznek a szövetkezetek, min­denesetre kívánatos lesz először az, hogy a fa­lusi kis szövetkezetek italmérési jogot kapjanak ; (Elénk helyeslés a szélsöhaloldalon.) másodszor, hogy a kantinok bérbeadásánál kösse ki a kato­naság, hogy egy frton alul csak magyar bort legyen szabad a kantinokban mérni. (Helyeslés.) Méltóztassék elhinni, hogy ezzel óriási fogyasz­tást kapunk. A kereskedelemügyi miniszter urat is teljes tisztelettel kérhetjük, hogy hasson oda, hogy mikor a magyar királyi államvasutak és a többi vasutak, a hajózási és egyéb közlekedési vállalatok vendéglői bérbe adatnak, kösse ki a szerződésben, hogy 1 forinton aluli bort csak ma­gyar termésüt mérhessenek ki. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöhaloldalon.) Magának az államnak vannak alapítványi, állami uradalmai. Az igen t. földmivelésügyi mi­niszter urnak nagy befolyása, összeköttetése van a többi nagy uradalmakkal is, közre kellene te­hát hatnia, hogy az ott bérbe adott korcsmák szerződésében ez szintén föltétlenül köttessék ki, valamint kiköttessék kórházaknál, fegyintézetek­nél stb. A borkivitel tekintetében teljesen igazat adok gróf Zselénszky Róbert t. képviselőtársam­nak, hogy a magyar bor kitűnő é-3 versenyezni tud Európa minden borával. De annak egy föltétele van és ez az, hogy a bort jobban kell kezelnünk és arra kell töre­kednünk, hogy nagytömegű egyenlő termésű jó bor álljon rendelkezésünkre, mert ha az ember ma lemegy bármely bortermelő pinczéjébe, ott minden hordóban más minőségű bort talál. Ezen a bajon van hivatva az a szövetkezeti szervezet segíteni, a melyet az igen t. földmivelésügyi mi­niszter nr Magyarországon létesíteni akar. Ezek­nek jutni kell az állami befektetésekből, a me­lyek segítségével földfeletti pinczéket épithetnek, mert azokra van szükség, mert a bornak 18—19 fok Celzius meleg kell majdnem egy esztendeig, hogy jól kiérj edjenck. Ezen pinczéket be kell rendezni egalizálásra, házasitásra szükséges készü­lékekkel, ugy, hogy egy jobb bortermő vidék, mint pl. Szegzárd szövetkezete képes legyen 8—10 ezer hektoliter bort rendelkezésre bocsá­tani, mint I., II., III. osztályú szegszárdit, a melynek minden literje egyforma lesz és akkor 49*

Next

/
Oldalképek
Tartalom