Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-76

364 76. országos ülés 1902 rá lett mutatva, hogy t. i. az a költség, a melyet felvettek, körülbelül 6 millió forint értékben egyszerre lett felvéve, daczára annak, hogy évekre elosztva volt a mű tervezve és magas kamattal történt a felvétel, és ennek daczára az első évben 3—400.000 forintnál alig lett több elköltve. Természetes, hogy ezen kölcsönt nem lehet konvertálni, mert ez ugy lett felvéve, hogy ne lehessen konvertálni, és hozzá még igen magas százalékkal. Kivánatos volna, hogy e tekintetben a kormány segitőleg nyúlna hozzá, segítene ezen kölcsönt olcsóbb kölcsönre átváltoztatni, mert nem lehet kívánni azon súlyos niegterheltetést azon polgároktól, a kik igen sok esetben jogtalanul vannak sújtva a nagy ármentesitési adóval. A Rábaszabályozásra csak rá akartam mutatni, ép ugy, mint a Nyitra balparti szabályozásra, a hol hasonló eljárás lett követve és a hol meg lett igérve egy interpelláczió folytán, hogy a közérdekűség ki lesz mondva. A dolog máskorra halasztatott. Ettől eltekintve, a mit nagyon ajánlok az igen t. földmivelésügyi miniszter ur figyelmébe, a mennyiben igen nagy vidéket és a polgároknak igen nagy számát érdekli, és így nem közömbös ránk nézve, hogy azonnal, vagy pedig évek múlva segitünk-e, nem lehet azt bevárni, a mig mind kivándorolnak. Ha valahol tüz van, akkor kell segíteni, a mikor tüz van, nem pedig akkor gondolkozni, hogy a tűzrendész eti szabályzatot hogyan kell megcsinálni. Ép így, ha árvíz van, nem azon gondolkozom, hogy rosszul volt a gát felépítve, hanem megyek és mentek, a mi még menthető. Itt égető szükség van, melyet minden szónok, ugy kormánypárti, mint ellenzéki részről hangoztatott, hogy itt százával vándorolnak ki a polgárok a jogtalan ármentesitési adó folytán. Még arra óhajtok röviden kiterjeszkedni, hogy igen szeretném, ha már ebben a költségvetésben nem, esetleg a jövő költségvetésben a vízi munkálatokra, az öntöző csatornákra nézve, melyek a földmivelésügyi miniszter ur tárczájának keretébe tartoznak, — mert tudjuk, hogy ezt a pénzügyminiszter a kereskedelemügyi tárczához, a kereskedelemügyi tárcza a földmivelésügyi tárczához utalta — azon tervekről, melyek reánk nagyon fontosak mezőgazdasági és ipari szempontból is, ugy, a mint azt látjuk a külföldön és Ausztriában s a Németbirodalomban, a ház bizonyos tudomást vehessen és egyik-másik egészséges eszme nem akkor, a mikor már későn van, hanem még jókor megnyilatkozhassak, és az irányt bizonyos mederbe terelhesse; mely leginkább megfelel Magyarország geográfiai fekvésének és közgazdasági helyzetének. Én azzal a kéréssel fordulok a t. miniszter úrhoz: legyen szíves, a mennyiben most nem szándékozik, a legközelebbi költségvetésnél válaszaiba bele foglalni a vizszabályozás, az öntözés, egyáltalában Magyarország folyamhálózatának tervét. (Helyeslés a baloldalon.) márczius 19-én, szerdán. Dedovics György jegyző: Hieronymi Károly! Hieronymi Károly: T. ház! Azon t. képviselőtársaim és nevezetesen az előttem szólt t. képviselő ur, kik ezen tételhez hozzászólottak, mindnyájan azt panaszolták fel, hogy a vízszabályozási, illetőleg ármentesitési költségek az érdekeltekre nézve már elviselhetetlenek, hogy ezen költségek kivetése nem történik kellő arányban és csaknem mindannyian egy vagy más formában az állam segítségét és közreműködését óhajtják ezen terhek könnyítésére igénybe venni. Azok, kik a Rába-szabályozás érdekében szólaltak fel, nevezetesen tegnap gróf Batthyány képviselő ur, ma az előttem szóló képviselő ur és Bolgár Ferencz képviselő ur, mindnyájan egyes érdekelteknek, egyes községeknek, vagy egyes községi csoportoknak érdekében szóltak. Nem igy Papp Elek t. barátom, ki a kérdést elvileg tárgyalta és a Tisza-szabályozásnál nézete szerint fennálló bizonyos visszásságokat elvi alapokra vezette vissza. Én azt hiszem, hiába hivatkozott arra az előttem szólt t. képviselő ur, hogy ezt a kérdést már 1898-ban hasonló szellemben tárgyalta a képviselőház, mert valahányszor tárgyalni fogja ezt a képviselőház abból a szempontból, hogy a kivetés helyes-e, eredményre soha sem fogunk jutni, mert törvényeink értelmében ennek a kérdésnek elbírálása nem a képviselőházhoz tartozik, nem is képezheti a képviselőház határozatának tárgyát. Eötvös Bálint: Hozzunk uj törvényt! Hieronymi Károly: Azt az uj törvényt sem hozhatjuk azon az alapon, hogy az érdekeltség hozzájárulása felett a parlament határoz. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ott, hol nagy visszásságok és nagy panaszok vannak, azokat a parlamentben fel ne lehessen hozni, de kétlem, hogy azokat itt orvosolni lehet. A kik a Bába-szabályozásról beszéltek, — nagy figyelemmel hallgattam őket — mindig csak arról beszéltek, hogy egyes érdekeltek és egyes községek vannak aránytalanul megterhelve. Arról azonban nem volt szó, hogy valamennyi érdekelt károsodik a Bába-szabályozással. Az én tudomásom szerint igenis vannak ott érdekeltek, a kiknek a Bába-szabályozás hasznos, és a menynyiben ugy áll a kérdés, hogy a költségkivetés nem igazságos, hogy azon kell igazítani, meg vagyok győződve, hogy a t. miniszter ur az itt hallott felszólalások után, a mennyiben az hatáskörébe tartozik, a szükséges intézkedéseket mindenesetre meg fogja tenni. De az előttem szólott t. képviselő ur a saját praxisából tudhatja, hogy ezek a bajok olyanok, mint a gyermekek. Az éhes és a beteg gyermek sir, a jóllakottak hallgatnak. így van ez a Bába és más vízszabályozási érdekelteknél. A kik hasznot húznak, hallgatnak, a kiknek bajuk van, sírnak és lármáznak. (Felkiáltások balfelöl: Természetesen !) Azért meg kell a bajokat gyógyítani, a menynyiben lehet. Megengedi a t. ház, hogy ezek után áttérjek a kérdésnek egy másik, princzipiális részére,