Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-76

76. országos ülés 1902 márczius 19-én, szerdán. 353 ség a műszaki bejárást is befejezte. A mi részünkről pedig a miniszter ur még egyáltalában nem nyilatkozott. Az utolsó értekezlet ez ügyben 1901. október 30-án tartatott Bécsben és ekkor a mi kormányunk kiküldöttei alá is írták a jegyzőkönyvet, a melylyel az osztrák tervezeteket véglegesen ratifikálták. T. képviselőház! Itt nem hagyhatom megemlítés nélkül, hogy ezen jegyzőkönyvnek van egy passzusa, a melyért tulajdonképen dicsérni kellene a magyar kormány kiküldötteit, de már azt hiszem, annyi dicséretet arattak a miniszter ur és az ő kiküldöttei, hogy részemről már dicséretre nem szorulnak. E passzus ekkép szól: »Áz osztrák kirendeltség részéről meg nem engedtetik semminemű oly intézkedés, mely a Morva folyó hajózhatóságának akadályokat rakna elébe.« T. képviselőház! Ez magában véve nagyon csekély és kis megjegyzésnek látszik, azonban ránk nézve rendkivüli fontossággal bir, mert mindenki tudja e házban és e házon kivül is, hogy a Duna-Odera-kanális még mindig vajúdik és nekünk magyaroknak sohasem szabad lemondanunk arról a hátsó gondolatról, hogy igenis, ezt a Duna-Odera-kanálist be fogjuk vezetni a Morvába és a Morván keresztül Dévénynél a Dunába, Ez a mi közgazdasági viszonyainknak létfeltétele (Ugy van! Ugy van! balfelöl.) és én azt hiszem, hogy Magyarországon nem fog kormány találkozni, a mely meghátrálna a Lajthán túl lépten-nyomon tapasztalható azon velleitásokkal szemben, hogy a Duna-Odera-kanális ne itt minálunk, a mi oldalunkon, hanem Bécsnél vezettessék be. (Helyeslés.) Emiitettem, hogy osztrák részről a műszaki bejárást befejezték. Most Bécstől kezdve fölfelé haladva elérték azt a pontot, Bossbach folyót itt a Morva-menti részen, illetőleg az ettől egy félkilométernyi távolságra fekvő pontot, tehát tulajdonképen még egy félkilométernyi távolságra vannak a Morva folyó szabályozásának a kezdetétől. Itt befejezik a negyedfél méter koronás töltések kiépítését. Innen kezdve — és az igen tisztelt miniszter ur becses figyelmébe ajánlom ezt a körülményt, a melyről talán nincs is tudomása — már két évvel ezelőtt a Morva folyó csonka hidjától egészen a zwensdorfi magaslatokig a Morva felől a németek sánczokat, földhányásokat emeltek, s hatóságaink, noha tudomásuk volt róla, közbe nem léptek. Már most Bécstől kezdve, a Bossbach folyóig elterülő területen a negyedfél méter szélességű koronával bíró sánczokat kiépítették; folytatólagosan azon az oldalon a zwensdorfi magaslatokig ott vannak a földhányások. Ennek a következménye mi lesz? Az, hogy ugy az összes Duna-vizek, mint az összes felső részek vizei a Morvánál összpontosulnak és a mi oldalunkat teljes elpusztulással fenyegetik. Nem tréfálok, igen tisztelt miniszter ur; komolyan beszélek. KÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 190ö. IV. KÖTET. Már most, a nélkül, hogy a túlsó oldalon a sánczokat kiépítenék, évenkint kétszer, sőt háromszor is, tisztán csak e kis öblözetben 26.000 hold föld kerül viz alá. Ha pedig a sánczokat, illetőleg a tervezetek alapján a negyedfél koronás szélességű töltéseket ki fogják épiteni, akkor nem 26.000, de háromszor 26.000 hold kerül évenkint viz alá, és nem csak földjeink, de köz^ ségeink is teljes elpusztulásnak néznek elébe. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Az tény, hogy a németek Bécstől egészen idáig — már t. i. a Morva folyó csonka hidjáig — kiépítették sánczaikat. Az is tény, hogy ők nem fognak meghátrálni, hanem tovább mennek, mi pedig tönkre fogunk menni. Hogy ők tényleg tovább mennek az építkezésben, ezen állításomat megerősíti az az egész mozgalom, a mely a túlsó oldalon általános, a mely elől a császári királyi kormány többé meghátrálni nem lesz képes; megerősíti az a szálló ige, mely már nemcsak a nép között van elterjedve, hanem felment a miniszterig, végig az összes retortákon, hivatalokon, hogy^ t. i. entweder mit Ungarn, oder gegen sie. És ebben leli magyarázatát dr. Bittér von Bosa azon kijelentése, mely szerint sajnálattal kell jelentenie, hogy ők mindennel készen vannak már, csak magyar részről nem történt semminemű intézkedés. T. ház! A Morva folyó ezen, Bohaticzátől kezdve Dévényig elterülő szakasza körülbelül 141 kilométer hosszúságban hat öblözetre van felosztva, a mely hat öblözet hivatva van 52.000 holdat ármentesiteni. Ez a részlet a mi oldalunkon az összes munkálatokkal, átmetszetekkel, elzárásokkal, zsilipezésekkel, közhidakkal egyetemben, bele fog kerülni — a tervezetek alapján — nekünk tizenhárom millió koronába, a túlsó oldalon pedig tizennyolcz millió koronába. Nehogy azonban azt méltóztassék hinni, hogy az öt millió koronás különbözet az osztrákok nagylelkűségéből ered, ki kell jelentenem, hogy a morvák nem akartak belemenni addig ezen folyó szabályozásába, míg fel nem vétetett a Tája szabályozása is az egész vonalon. Meg kell itt nyugtatnom Szakolcza képviselőjét és választóit a tekintetben, hogy egyáltalában nem kell félniök attól, hogy a Morva szabályozásával rétjeik tönkre lesznek téve. Méltóztassanak megtekinteni az egész tervezetet, s akkor látni fogják, hogy a sánczok olyan zsilipezéssel lesznek ellátva, hogy .mindig képesek lesznek rétjeiket kellőképen és kellő időben öntöztetni. T. ház! Ha jól vagyok informálva, azt gondolom, hogy az igen t. miniszter urnái 3 esztendővel ezelőtt járt egy morva küldöttség ebben a tárgyban azzal a kéréssel, méltóztassék intézkedni, hogy e munkálatok megtétessenek. S a t. miniszter ur odanyilatkozott, hogy addig nem lát hozzá ezen munkálatokhoz, a mig a Duna-szabályozást keresztül nem vitte. Én ezt a magam részéről egész önzetlen nyilatkozatnak 45