Képviselőházi napló, 1901. IV. kötet • 1902. márczius 4–márczius 20.

Ülésnapok - 1901-76

354 76. országos ülés 1902 márczius 19-én, szerdán. veszem, de megjegyzem, hogy a mi akkor 3 esztendővel ezelőtt aktuális volt, az ma többé fenn nem állhat, mert a túlsó oldalon végzett munkálatok következtében a veszély imminens lett, s mi ezt többé nem nézhetjük, hanem igenis kell, hogy a minisztériumhoz forduljunk azzal az alázatos kérésünkkel, hogy itt többé hallgatni nem lehet, hanem ugy, mint az osztrákoknál, haladéktalanul hozzá kell látnunk a szükséges intézkedések megtételéhez. Emiitettem, t. ház, hogy az egész Morva folyó 6 öblözetre van felosztva. Ezek közül a legveszedelmesebb pont jelenleg a hatodik, a mely a gajári határban lévő Eafruk folyótól Dévényig terjed és évenkint többször viz alá kerül, a nélkül, hogy a túlsó oldalon felemelték volna a sánczokat. (Halljuk! Halljuk!) Már most, ha ezen vonalon tényleg kiépitik a legmagasabb árvizfelszinnek megfelelő 3^2 koronás töltéseiket a vizfelszine felett 0'5 m. magasságban, akkor mi tökéletesen tönkre vagyunk téve, és az ott lévő 26 ezer holdnyi területnek ármentesitése az egész vonalon végig, 41 kilométer hosszúságban, az összes műszaki munkálatokkal együtt, négy és fél millió koronába fog kerülni. Itt feküsznek előttem, t. ház, ezen tervezetek és minél tovább tanulmányoztam, minél tovább néztem ezeket, annál inkább meggyőződtem arról, hogy az egész tervezetben a tulajdonképen leginkább fenyegetett részlet, Dévénytótól eredőleg egészen a dévényfalusi magas szikláig, 7 kilométer hosszúságban egyáltalában megvédve nincs és ki van téve a végpusztulásnak. De látok itt a tervezetben bizonyos pontozatokat, a melyek állítólag egy esetleges töltést jelentenek. Részemről azt hiszem, t. miniszter ur, hogy ezen tervezeteket szintén méltóztatik nagyban és egészben ismerni és igy szintén méltóztatik tudni, hogy ezt a részletet a kirendeltség mintegy lerakodó-partnak tekinti. De ez esetben nem számoltak azzal, hogy igy az egész község egy-két óra alatt tökéletesen elpusztulhat és az a háromezer lakos koldusbotra jutva, otthagyhatja mindenét és házról-házra mehet kéregetni. Két alternatíva előtt állunk itt, igen t. miniszter ur. (Halljuk! Halljuk!) Az első, amely tulajdonképen okszerű következménye az egész Dunaszabályozásnak, az lenne, hogy az a 7 kilométer hosszú sáncz okvetlenül kiépítendő. Ezt a sánezot valószínűleg azért hagyták nyilt kérdésnek, mert óriási sok pénzbe kerül és miután az általa ármentesitendő terület csak 531 hold, azt gondolták, hogy nem fizeti ki magát; hadd menjen az a község tönkre. Az a hét kilométer hosszúságban terjedő sánez 542.606 köbméternyi anyagot igényel, a mely árok-anyagból volna előállítandó ; ennek költsége 531.000 korona lenne. A kisajátítandó terület, a mely az egész töltést befedi, 19 hektárt tenne ki, a mely természetesen 1400 koronánkint volna kártalanítandó, a minek 22.800 korona felel meg, összesen tehát 539.800 koronát tenne a költség. A "kirendeltség azt mondja, hogy ez az összeg horribilisen nagy arra a sánezra. Ezt elhiszszük, de hiszen az a sánez okszerű következménye az egész Morva-szabályozásnak; arról az illető érdekeltség nem tehet és épen ezen sáncz költségeit nem méltányossági szempontokból, de valósággal kötelességből kell magának az államnak fedeznie. Az a sáncz nem tisztán árok-anyagból állítandó össze, hanem belvízi része 7 kilométer hosszúságban kővel kell, hogy ki legyen rakva és nem is három és fél koronás, hanem öt koronás szélességűnek kell lennie, mert itt a Duna és Morva összes vize összpontosul, tehát itt a három és fél koronás sánczok tökéletesen hasznavehetetlenek lennének. A kirendeltségnek az a véleménye, hogy ezen 531 hold ármentesitése ezen hosszúságban kifogásolható, mert akkor egy-egy holdra 1053 korona ármentesitési költség esnék, már pedig az a föld nem ér annyit. De, t. ház, hogy némi fogalmunk legyen arról, hogy az egész Morva mentén, abban a hat öblözetben mennyi lesz holdankint az u. n. ármentesitési összeg, megemlítem, hogy az első öblözetben: 63 korona, a másodikban: 143 korona, a harmadikban: 111 korona, a negyedikben: 116 korona, az ötödikben: 97 korona és a hatodikban: 96 korona, és igy átlag 86 korona holdankint az ármentesitési költség. Itt azonban az a különbség, hogy Dévény- Újfalu határánál Dévénytótól eredői eg lefelé, 7 kilométernyi területen 1053 K. volna egy-egy holdnál az ármentesitési költség. Gr. Zichy Jenő : Mi a rendes ára holdankint ? Trubinyi János: 182—200—220 frt, tehát kétszerese volna. A második dolog az volna, hogy ezt a 7 kilométer hosszú területet nem fogják ármentesiteni azzal a hosszú sánczczal és töltéssel, mely horribilis összegbe kerülne, (Halljuk ! Halljuk!) hanem akkor mintegy lerakodópartoknak tekintik, és ez esetben előbb arról kell gondoskodni, hogy a községet megvédjék, a földterület pedig a hullámtérbe veendő volna. Ámde ez magában véve annyit tesz, hogy egyszermindenkorra sohasem lesz itt semmiféle jövedelem, még akkor sem, ha nem lesz nagy árvíz, és egy kis esőzés után e földterület mindig viz alá fog kerülni. Ezt a területet tehát kártalanítani kell és pedig törvényes intézkedéssel. De milyen nálunk az u. n. kártalanítás? T. földmivelésügyi miniszter ur, igazán, őszintén becses figyelmébe ajánlom t. kollégáját a túlsó oldalon, t. i. az osztrák földmivelésügyi minisztert. 1897-ben a nagy árvíz alkalmával történt, (Halljuk! Halljuk!) a mikor mi is tökéletesen elúsztunk öt ízben egy esztendőben, a túlsó oldalon — az összes községekről nem szólok, csak egypár községet említek, — hogy a t. miniszter urnak legyen fogalma, hogy a parasztokat a túlsó oldalon hogyan támogatják és hogyan mentik meg a végenyészettől — ott van Hof an der March, egy kis község, a melynek 60 la-